Európában rekordmagasságba szökött a földgáz ára a téli hónapok előtt kialakult szűkös kínálat miatt. Mindez aggodalmat kelt, hogy a csapást megérzi az ipar is, és időjárással összefüggő ellátási gondok alakulhatnak ki.
A holland TTF elosztó októberi földgázára (amelyet Európában viszonyítási alapnak használnak) a januárihoz képest 250 százalékkal volt drágább.
„Az európai energiaárak nagyban függnek a földgázétól” – mondta Glenn Rickson, az S&P Global Platts Analytics nevű cég európai energiapiaci elemzője a CNBC-nek, hozzátéve, hogy szerinte a következő hónapokban tovább emelkednek majd a gázárak.
Közben Nagy-Britanniában augusztus eleje óta hetven százalékkal, az év eleje óta pedig háromszorosára ugrottak az úgynevezett másnapi piaci (day-ahead market) árak.
Mivel a gáz jelenleg kiemelten fontos elem a brit áramtermelésben, a villamosenergia-árak is rekordszintre emelkedtek. Európában az Egyesült Királyságban a legdrágább a villanyszámla.
Mi váltotta ki a már a téli fűtési időszak előtt kialakult szűkösséget és aggodalmakat?
Az alacsony készletek mögötti aggodalmak első kiváltó oka az elhúzódó hideg tél, illetve a szokatlanul hideg április volt, amely alaposan megcsapolta az európai földgáztárolók tartalékait.
Normális esetben a tárolókat a nyár folyamán feltöltik, amikor jobbára nincs igény fűtésre. Tavasz közepére azonban az európai tárolókapacitások feltöltöttsége a pandémia előtti ötéves átlag alá esett.
Így a tárolók feltöltése 2021-ben nem történt olyan ütemben, ahogy azt a kereskedők szerették volna.
Oroszország kevesebb gázt küld Európába – ennek okairól heves vita folyik az ágazaton belül. A magyarázatok között szerepel, hogy Oroszországnak saját tárolóit kell feltöltenie, valamint az a gyanú, hogy megpróbál nyomást gyakorolni az európai kormányokra, köztük Németországra, hogy hagyják jóvá a rendkívül ellentmondásos Északi Áramlat 2 gázvezeték beindítását.
Alekszej Miller, az orosz állami Gazprom energiacég főnöke egy pénteki konferencián azt mondta: az európai hiány miatt rekordmagasságba ugorhatnak a gázárak a kontinensen. Szerinte az európai tárolókból a normális időszakhoz képest 23 ezer milliárd köbméter gáz hiányzik.
„Ez nagyon sok (…) a szakértők szerint Európa nem tudja behozni a lemaradást és elég gázzal feltölteni a föld alatti tárolókat” – mondta. Miller úgy fogalmazott, hogy az orosz cég betartja szerződéses kötelezettségeit és hajlandó több gázt pumpálni a rendszerbe – ha szükséges.
Az Északi Áramlat 2 megduplázná az exportkapacitást, de beindításához a német kormány jóváhagyása is kell, ami négy hónapig is eltarthat. A folyamatot ráadásul befolyásolhatja az őszi német választások után várható elhúzódó koalíciós alkudozás.
Szén már lassan nincs, a zöld energia viszont kevés
A gázárakra az is hatással van, hogy a karbonsemlegességet megcélzó Európa az elmúlt években fokozatosan kiiktatta a szénerőműveket, ami korlátozza az alternatív tüzelőanyagra való átállás lehetőségét, amikor emelkednek a gázárak.
Idén közben háromszorosára ugrott a szén-dioxid ára az uniós emissziós kereskedelmi rendszerben (60 euró/tonna), azaz a korábbiaknál is nagyobb összeget kell fizetni a légkörbe pumpált gáz után. Ez is gyorsította a különösen sok szén-dioxidot kibocsájtó szénerőművektől való elfordulást.
De mi van a szenet helyettesítő zöld energiával? Európa egyes részei és Nagy-Britannia más térségekhez képest jobban támaszkodik a szélturbinákra az áramtermelésben, az elmúlt hetek figyelemre méltóan csendes időjárása miatt azonban kevesebb szélenergiából termelt áram jutott a hálózatba. Ezt a hiányt nagyrészt földgázzal generált árammal pótolták, ami az üzemanyag iránti keresletet.
„Megnőtt az energiapiac gázárnak való kitettsége” – mondta erre James Huckstepp, az S&P Global Platts Analytics munkatársa a Financial Times üzleti lapnak
Ki fizeti a számlát?
Végső soron mindenki. A fogyasztók azonban nem mindig érzékelik olyan hirtelen a gázár változását, mint a kőolaj áremelkedését.
A nagy, ipari felhasználók gyorsabban szembesülnek a magasabb energiaköltségekkel, bár sokan előre bebiztosították magukat, és várható fogyasztásukat kiszámolva fix áras szerződést kötöttek.
Kezdetben sok háztartás is védve lesz, mivel sokan – különösen az Egyesült Királyságban – rögzített tarifa után fizetik a számlát. A brit szabályozó hatóság, az Ofgem azonban már augusztusban – a nagykereskedelmi árak figyelembe vételével – több mint 12 százalékkal megemelte az úgynevezett árplafont.
Ha a briteknél a gázárak a tél folyamán is a jelenlegihez hasonló vagy annál magasabb szinten maradnak, az Ofgemnek nem lesz sok választása, ismét feljebb kell tolnia az árplafont – és talán még nagyobb mértékben, mint korábban.
Spanyolországban közben, ahol több háztartás fizet változó és nem rögzített tarifák alapján, a kormány bejelentette, hogy mintegy hárommilliárd eurónyi többletnyereséget kíván visszavenni a közműszolgáltatóktól. Madrid közölte, hogy ezeket az összegeket a számlák csökkentésére fordítja, miközben az év végéig 1,4 milliárd euróval csökkenti a villamos energiára kivetett fogyasztói adókat.
Kik a legsebezhetőbbek?
Nagy-Britannia vitathatatlanul jobban ki van téve a veszélynek, mint Európa többi része. Ugyan az országot dicsérik, amiért példamutató módon drasztikusan visszavágta a szén-diocid-kibocsájtást az elmúlt évtizedben, de ezt a megújuló energiaforrások kapacitásának növelésével és – különösen a szélcsendes időszakokban – a szén földgázzal való helyettesítésével érte el.
Az Egyesült Királyság gyakorlatilag just-in-time megközelítést alkalmaz a gázellátás terén, azaz igényeit minimális mértékben elégíti ki előre eltárolt gázból. Miközben több hazai kitermeléssel rendelkezik, mint az EU országai, sokkal kevesebb tárolókapacitása van (az éves szükséglet kéts százaléka szemben az európai átlag 25 százalékkal).
A brit kormány szerint az ország diverzifikált ellátási forrásokkal rendelkezik. Elismeri azonban, hogy ez azt jelenti, hogy a globális piacon versenyeznie kell az importért, különösen a cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) szállítmányokért.
Ázsiában egyre nagyobb a kereslet az LNG iránt, ami miatt az ázsiai országok, de még a latin-amerikai államok is agresszíven versenyeznek a szállítmányokért. Míg a Norvégiából az Egyesült Királyságba és Európa többi részébe irányuló vezetékes szállítás megbízhatónak tekinthető, az Egyesült Királyság egyre inkább támaszkodik az Oroszországhoz kapcsolódó uniós csővezetékekből behozott gázra.
Egyesek aggódnak amiatt, hogy a Brexit után az európaiak szükség esetén saját ellátásukat helyezhetik előtérbe a brit szükségletekkel szemben. „Gyakorlatilag a cső végén vagyunk – nemcsak fizikailag, hanem politikailag is” – mondta Niall Trimble az Energy Contract Company tanácsadó cégtől.
„Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy nagyon hideg tél esetén problémáink adódhatnak” – tette hozzá az FT-nek nyilatkozva.
Tovább fognak emelkedni az árak?
Nem feltétlenül. Több dolog is fékezheti a drágulást.
A legfontosabb az időjárás. Egy enyhe tél az északi féltekén nagyban hozzájárulna a piac lecsillapodásához. A szélenergia-termelés fellendülése szintén segítene, mivel csökkentené a villamosenergia-termelésre fordított gáz mennyiségét.
A kereskedők azt is figyelik, hogy Németország jóváhagyja-e az orosz Északi Áramlat 2 gázvezetéket. Bár egyesek kételkednek abban, hogy ez mennyi többletgázt hozna Európába idén, vannak olyan aggodalmak, hogy ha késlekednek a vezeték beindításával, az súlyosbíthatja a helyzetet.
A Gazprom, az orosz állami monopólium minden hosszú távú szerződését teljesítette, de nem bocsátott rendelkezésre extra készleteket az ukrán tranzitútvonalon keresztül, amelyet az Északi Áramlat 2 kikerül.
Az S&P Global Platts Analytics elemzőcég szerint a gázhiány kezelésének egyik módja lehetne, ha a gázról olajra vagy más szénhidrogén-folyadékokra állnának át, ahol ez megvalósítható, akár a gyártási folyamatokban, akár a kőolaj elégetésére alkalmas erőművekben. Ez azonban klíma- és környezetvédelmi szempontból rossz lépés lenne.
A gázról olajra történő átállás „Ázsiában korábban kezdődött meg az LNG-árprémium és a kevésbé szigorú kibocsátási szabályozás miatt – mondta Huckstepp. – De most már Európában is megfigyelhető” a trend – tette hozzá.
„Az aktivisták egy kalap alá veszik a földgázt a szénnel”
Néhány évvel ezelőtt még úgy tekintettek a földgázra, mint a fosszilis tüzelőanyagok és a megújuló energiaforrások közötti hídüzemanyagra. De az aktivisták és a befektetők egyre inkább kikeltek ellene.
Az energiaágazat szerint ez helytelen hozzáállás, korlátozza az új készletekhez való hozzáférést, pedig ezekkel valójában hozzájárulhatnának a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A gáz helyettesíthetné a szenet, amelynek elégetése során körülbelül kétszer annyi szén-dioxid jut a légkörbe – szól az érv.
Megfigyelők azonban azt is megjegyzik, hogy még a Nagy-Britanniához hasonló országokban sincs elegendő megújulóenergia-kapacitás ahhoz, hogy az energiamix részét képező gáz nélkül is működjön a világítás.
„A gázkínálat ellátási tragédiája az, hogy a klímaaktivisták egy kalap alá veszik a szénnel és az olajjal” – mondta Andy Calitz, a Royal Dutch Shell korábbi vezetője, a Nemzetközi Gázipari Unió főtitkára.
„Az eredmény az lesz, hogy az éghajlati görbe lassabban fog lefelé fordulni, ha nincs elég gáz a szén kiváltására” – vélekedett.
„Ha ez így folytatódik, a következmények vagy a megfizethetetlen energiaárakban, vagy az energiaellátás bizonytalanságában, vagy szűkös kínálatban fognak megmutatkozni.”