Térképre tettük az európai erőműveket a World Resources Institute alapján. A térkép látványos eszköz lehet az egyes országok energetikai irányainak összehasonlítására is.
A megbízható, megfizethető és környezetbarát energiaszektor egyre fontosabb szerepet tölt be a modern társadalmakban. Ennek dimenzióit felsorolni is nehéz lenne, de általánosságban elmondható, hogy az energetikai döntések jellemzően komolyan és hosszú távon befolyásolhatják mindannyiunk életét.
Gondoljunk csak bele, hogy ha mondjuk nagyon olcsó a gáz, többen fognak gázzal fűteni, és kevésbé éri meg a szigetelésre költeni.
Ha nem elég erősen szabályozzák az erőművek károsanyag-kibocsátását, akkor – leegyszerűsítve – meg kell barátkoznunk a savas esővel, az ózonlyukkal vagy a globális felmelegedés okozta katasztrófákkal. Utóbbi ráadásul erkölcsi kérdés is, mert a jövő generációk nem tudnak tiltakozni a mostani döntések ellen, hiszen még nem élnek. Ha viszont túl erősen szabályozzák az erőműveket, drága lesz az energia, és a jelenben szegényebbek leszünk valamennyivel.
Jelentősége ellenére csak mostanra sikerült összegyűjteni a világ nagyobb működő erőműveit egy nyílt adatbázisba. Ezt a World Resources Institute (WRI) nonprofit szervezetnek köszönhetjük, az alábbiakban csak az európai erőműveket mutatjuk be térképen. Az adatbázis még így sem teljes az országok eltérő minőségű adatszolgáltatása miatt.
Az elsőre is jól látszik, hogy a fejlettebb nyugati országok energiaigénye lényegesen nagyobb, mint a kevésbé fejlett keleti szomszédaiké. Az adatbázisban csak az egy megawattnál nagyobb teljesítményű erőműveket vették figyelembe, de attól függetlenül, hogy be volt-e kötve az adott ország erőművi hálózatába, vagy csak valami helyi igényt elégített-e ki.
A nagyságrendek kedvéért a paksi atomerőmű négy blokkja összesen 2000 MW teljesítményű, és az ország áramszükségletének nagyjából a felét fedezi. Vagy például a Kispesti Erőmű gázturbinája 110 MW-os.
Csak a vízerőműveket nézve rögtön feltűnik, hogy Magyarországon egyáltalán nincs érdemleges vízi erőmű, ami meglehetősen ritka hozzáállás a kontinens többi országához képest. Ezzel szemben Norvégiában szinte kizárólag vízerőművekkel termelnek áramot.
Szlovákiánál láthatjuk a Gabčíkovo vízerőművet, az valósult meg végül a korábban tervezett bős–nagymarosi vízlépcsőből. Az építkezést magyar oldalon 1989-ben leállították elháríthatatlan környezeti veszélyekre hivatkozva.
A naperőműveknél nem az a helyzet, hogy nyugaton többet süt a nap, hanem csak gyorsabban haladtak ezekkel a beruházásokkal, mint a keletibb országok. Az adatok egyébként jellemzően 2017-esek, de a naperőműveknél egy évvel korábbiak.
Ha külön megnézzük, hogy Magyarország milyen elsődleges üzemanyagokból szerzi az energiát, láthatjuk, hogy a szén kivezetése folyamatos, miközben a megújulók még így is csak egy nagyon kis szeletét biztosították a hazai energiafelhasználásnak.
