Épphogy megkezdődött a bakui klímacsúcs, a tárgyalások máris megakadtak
Megkezdődött az ENSZ klímakonferenciája Bakuban 2024. november 11-én
Noha még csak egy napja tart az ENSZ 29. nemzetközi klímakonferenciája (COP29) Azerbajdzsánban, a tárgyalások máris elakadtak, miután a résztvevők között vita alakult ki az ülés napirendje miatt.
Sajtóhírek szerint egyes országok azt akarták, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a fosszilis tüzelőanyagok használatának kivezetése, míg mások – elsősorban a kőolaj- és földgáztermelő országok – a tavaly elért megállapodásról szóló megbeszéléseket elsősorban a finanszírozásra szeretnék korlátozni.
„Szabaduljunk meg attól a gondolattól, hogy a klímafinanszírozás valami jótékonysági tevékenység” – mondta Simon Stiell, az ENSZ éghajlatvédelmi titkára.
„Egy ambiciózus új klímafinanszírozási célkitűzés abszolút érdeke lenne minden nemzetnek, ide értve a legnagyobb és leggazdagabb országokat is” – tette hozzá.
Elkezdődött a bakui klímacsúcs, Orbán Viktor is felszólal a tanácskozáson
1/6Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó konferenciájának helyszíne, a COP29 a 2024. november 10-én, az azerbajdzsáni Bakuban. A november 11. és 22. között zajló tanácskozás fő célja, hogy megállapodjanak arról, évente mennyi pénzt kell fordítaniuk a fejlődő országoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos költségek (a bolygót felmelegítő fosszilis tüzelőanyagok elhagyása és a környezeti katasztrófák) fedezésére. Sajtófőnöke, Havasi Bertalan tájékoztatása szerint Orbán Viktor miniszterelnök november 12-én szólal az azeri konferencián
November 11-én kezdetét vette a COP29 klímacsúcs az azerbajdzsáni Bakuban, ahol arról döntenek, évente hány száz milliárd dollár folyjon be a gazdag szén-dioxid-kibocsátó nemzetektől és menjen a szegényebbekhez az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Orbán Viktor is részt vesz a tanácskozáson.
2/6Muhtar Babajev, a COP29 elnöke beszédet mond a klímacsúcs megnyitóján Bakuban 2024. november 11-én. „A COP29 az igazság pillanata a párizsi megállapodás számára”, amely 2015-ben azt a célt tűzte ki, hogy az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokra korlátozza a felmelegedést – mondta
November 11-én kezdetét vette a COP29 klímacsúcs az azerbajdzsáni Bakuban, ahol arról döntenek, évente hány száz milliárd dollár folyjon be a gazdag szén-dioxid-kibocsátó nemzetektől és menjen a szegényebbekhez az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Orbán Viktor is részt vesz a tanácskozáson.
3/6Simon Stiell, az ENSZ éghajlatvédelmi titkára a bakui COP29 megnyitóján november 11-én. A vita nehéznek ígérkezik, miután újraválasztották Donald Trumpot, aki kétségbe vonja azt a tudományos konszenzust, hogy a Föld klímája elsősorban az emberi eredetű kibocsátás miatt változik, és aki kampánya során megfogadta, hogy másodszor is kivonja az Egyesült Államokat, az üvegházhatású gázok legnagyobb történelmi kibocsátóját és vezető olaj- és gázkitermelőjét az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló, 2015-ös párizsi megállapodásból
November 11-én kezdetét vette a COP29 klímacsúcs az azerbajdzsáni Bakuban, ahol arról döntenek, évente hány száz milliárd dollár folyjon be a gazdag szén-dioxid-kibocsátó nemzetektől és menjen a szegényebbekhez az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Orbán Viktor is részt vesz a tanácskozáson.
4/6Julian Bliss amerikai aktivista, a World Guardians alapítója tüntet az ENSZ klímaváltozási konferenciája, a COP29 előtt az azerbajdzsáni Bakuban 2024. november 10-én. Azerbajdzsán, a világ egyik nagy olajkitermelője, a COP29 klímacsúcs soros házigazdája sok kritikát kapott az olajszennyezés miatt, a BBC pedig arról számolt be, hogy Elnur Szoltanov, a COP29 azerbajdzsáni csoportjának vezetője a jelek szerint arra használta szerepét, hogy találkozót szervezzen a lehetséges fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos megállapodások megvitatására
November 11-én kezdetét vette a COP29 klímacsúcs az azerbajdzsáni Bakuban, ahol arról döntenek, évente hány száz milliárd dollár folyjon be a gazdag szén-dioxid-kibocsátó nemzetektől és menjen a szegényebbekhez az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Orbán Viktor is részt vesz a tanácskozáson.
5/6Klímacsúcs Bakuban november 11-én. Az azerbajdzsáni Bakuban, ahol a világ első olajkútját fúrták, két hétig tartanak a tárgyalások. A csúcstalálkozó előtt több demonstrációt tartottak
November 11-én kezdetét vette a COP29 klímacsúcs az azerbajdzsáni Bakuban, ahol arról döntenek, évente hány száz milliárd dollár folyjon be a gazdag szén-dioxid-kibocsátó nemzetektől és menjen a szegényebbekhez az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Orbán Viktor is részt vesz a tanácskozáson.
6/6Szultán al-Dzsaber, a COP28 elnöke átadja a kalapácsot Muhtar Babajevnek, a COP29 elnökének a klímacsúcs megnyitóján, november 11-én. A tavalyi dubaji ENSZ-klímacsúcson megállapodás született a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről, de a tervet sokan bírálták általános és túlságosan visszafogott szövegezése miatt
November 11-én kezdetét vette a COP29 klímacsúcs az azerbajdzsáni Bakuban, ahol arról döntenek, évente hány száz milliárd dollár folyjon be a gazdag szén-dioxid-kibocsátó nemzetektől és menjen a szegényebbekhez az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Orbán Viktor is részt vesz a tanácskozáson.
Previous slide
Next slide
Mivel a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint a 2015 és 2024 közötti időszak a valaha mért legforróbb évtized lesz, és egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, a november 22-ig tartó bakui klímacsúcsot kulcsfontosságúnak tartják a szakemberek a globális felmelegedés lassítása szempontjából, mielőtt túl késő lesz.
A tárgyalásokat ugyanakkor az is tovább nehezíti, hogy az előző héten Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást, aki azzal kampányolt, hogy fokozni fogja a fosszilis energiahordozók kitermelését, ami már így is rekordmagas szinten áll az Egyesült Államokban.
Még a találkozón az amerikai kormányt képviselő John Podesta sem tudta palástolni aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a következő adminisztráció milyen klímapolitikát fog folytatni.
„Azok számára köztünk, akik elkötelezettek a klímaváltozás elleni fellépés mellett, a múlt heti amerikai eredmények nyilvánvalóan keserű csalódást jelentenek” – hangsúlyozta.
„De azt szeretném elmondani, hogy ugyan a szövetségi kormány Donald Trump vezetésével talán majd a háttérbe szorítja az éghajlatvédelmi fellépést, az Egyesült Államokban folytatódni fog a klímaváltozás megfékezéséért folytatott munka” – húzta alá.
Környezetvédők kongatják a vészharangot a bakui klímacsúcs előtt
1/5Klímaaktivisták üzenetet vetítenek a Tower Bridge-re Donald Trump megválasztott amerikai elnök sziluettjével a COP29 klímatárgyalások előtt Londonban 2024. november 7-én. Kevesebb mint egy héttel a bakui COP29, a világ legnagyobb nemzetközi éghajlatváltozási csúcstalálkozója előtt a londoni Tower Bridge-re és az azerbajdzsáni nagykövetségre vetítette üzeneteit a Green New Deal Rising nonprofit szervezet
Cselekvésre szólították fel a világ vezetőit aktivisták a közelgő bakui klímacsúcs előtt november 7-én Londonban. A környezeti változások mellett a klímaválság-tagadó leendő amerikai elnök és a titkokban fosszilistüzelőanyag-üzleteket promotáló klímacsúcs-házigazda Azerbajdzsán fokozza a helyzetet.
2/5A környezetvédők Azerbajdzsán londoni nagykövetségére is vetítettek üzeneteket. Trump győzelme – aki kétségbe vonja azt a tudományos konszenzust, hogy a Föld elsősorban az emberi eredetű kibocsátások miatt melegszik fel – növeli a környezetvédők aggodalmát. Véget kell vetni a fosszilis tüzelőanyag korának, fizetniük kell a szennyezőknek, és végre meg kell valósítani az éghajlatváltozás finanszírozását – írják közleményükben
Cselekvésre szólították fel a világ vezetőit aktivisták a közelgő bakui klímacsúcs előtt november 7-én Londonban. A környezeti változások mellett a klímaválság-tagadó leendő amerikai elnök és a titkokban fosszilistüzelőanyag-üzleteket promotáló klímacsúcs-házigazda Azerbajdzsán fokozza a helyzetet.
3/5Donald Trump visszatérésével a Fehér Házba még sürgetőbbnek látszik az éghajlatváltozással kapcsolatos változtatások kezdeményezése. Trump győzelmi beszédében az ország hatalmas kőolaj- és földgáztartalékaival dicsekedett, egyik célja a fosszilis energiahordozók kitermelésének fellendítése egy olyan időszakban, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátása – ami főként a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik – tavaly minden idők legmagasabb értékét érte el, a globális hőmérséklet pedig olyan szintre emelkedik, ami extrém időjáráshoz és radikális tengerszint-emelkedéshez vezet
Cselekvésre szólították fel a világ vezetőit aktivisták a közelgő bakui klímacsúcs előtt november 7-én Londonban. A környezeti változások mellett a klímaválság-tagadó leendő amerikai elnök és a titkokban fosszilistüzelőanyag-üzleteket promotáló klímacsúcs-házigazda Azerbajdzsán fokozza a helyzetet.
4/5„Még van időnk, hogy letérjünk az éghajlati összeomlás felé vezető útról, hogy jobb világot építsünk, amely a méltányosságon, az igazságosságon, az egyenlőségen és a bolygó határainak tiszteletben tartásán alapul, nem pedig az ultragazdagok végtelen haszonszerzésén. De csak akkor, ha a kormányok történelmi léptékű lépéseket tesznek” – írja a londoni székhelyű környezetvédő szervezet
Cselekvésre szólították fel a világ vezetőit aktivisták a közelgő bakui klímacsúcs előtt november 7-én Londonban. A környezeti változások mellett a klímaválság-tagadó leendő amerikai elnök és a titkokban fosszilistüzelőanyag-üzleteket promotáló klímacsúcs-házigazda Azerbajdzsán fokozza a helyzetet.
5/5
Azerbajdzsán, a COP29 klímacsúcs soros házigazdája sok kritikát kapott az olajszennyezés miatt, legutóbb pedig a BBC számolt be arról, hogy Elnur Szoltanov, a COP29 azerbajdzsáni csoportjának vezetője a jelek szerint arra használta a szerepét, hogy találkozót szervezzen a lehetséges fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos megállapodások megvitatására. Az ENSZ klímatárgyalásokért felelős szervének korábbi vezetője azt mondta, hogy Szoltanov tettei „teljesen elfogadhatatlanok”, a COP-folyamat elárulása
Cselekvésre szólították fel a világ vezetőit aktivisták a közelgő bakui klímacsúcs előtt november 7-én Londonban. A környezeti változások mellett a klímaválság-tagadó leendő amerikai elnök és a titkokban fosszilistüzelőanyag-üzleteket promotáló klímacsúcs-házigazda Azerbajdzsán fokozza a helyzetet.
Previous slide
Next slide
Már a COP29 előtt is felmerültek kérdések a valódi előrelépés melletti elkötelezettséggel kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az eseménynek a kőolajban gazdag Azerbajdzsánt lett a házigazdája.
Ilham Aliyev autoriter azeri elnököt sokan élesen bírálják a megfelelő klímapolitikai tervek hiánya miatt a nemzetközi porondon, emellett az emberi jogok súlyos megsértésével is vádolják. Például a Szabad Európának dolgozó Farid Mehralizada is immár ötödik hónapja van őrizetben, támogatói szerint koholt vádak alapján.
„Azerbajdzsán a COP29-et álcaként használva, hamis ’zöld’ tervekkel fokozza az ellenőrzést, betonozza be még inkább a hatalmát, illetve élezi a regionális feszültségeket” – írta Greta Thunberg az X-en.
A fiatal svéd környezetvédelmi aktivista hétfőre tüntetést szervezett a szomszédos Georgiában, miután bejelentette, hogy nem vész részt a klímacsúcson Azerbajdzsán klímapolitikája és emberi jogi helyzete miatt.
Azerbajdzsán régóta a nemzetközi presztízse erősödését várja a hasonló nagyszabású rendezvényektől. Az ország adott otthont 2012-ben az Eurovíziós Dalfesztiválnak, többször pályázott sikertelenül a nyári olimpia megrendezésére, 2017 óta pedig Bakuban is rendeznek Forma 1-es futamot.
Az azeri fővárosban ugyanakkor többen úgy nyilatkoztak, hogy nem érdekli őket, hogy a kormány most egy újabb nemzetközi rendezvényt lát vendégül.
„A COP29 megtartásával népszerűsíteni akarják Azerbajdzsánt. Sokan összegyűlnek itt, s Azerbajdzsán pénzéből fogják etetni őket. A szegényeket, a szegény családokat, a veteránok családjait, a fogyatékkal élőket hátrahagyják, nem támogatják őket, de a COP 29-et itt rendezik. Milliókat fognak költeni. Miért van erre szükségünk?” – tette fel a kérdést egy nő.
