ENSZ-klímacsúcs: megállapodás született a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről
A COP28 elnöke, Szultán al-Dzsaber a zárónyilatkozat elfogadása után Dubajban 2023. december 13-án
Elfogadták az ENSZ 28. nemzetközi klímakonferenciájának (COP28) zárónyilatkozatát, amelyben arra szólították fel a világ országait, hogy kezdjék csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak megelőzése érdekében.
A Dubajban rendezett találkozón csaknem kétszáz állam képviseltette magát, mintegy kétheti tárgyalás után sikerült jóváhagyni a zárónyilatkozatot, amellyel erős jelzést akartak küldeni a beruházóknak és a döntéshozóknak arról, hogy a világ szakítani kíván a fosszilis energiahordozókkal, ami a tudósok szerint az utolsó reményt jelentené a klímakatasztrófa elkerülésére.
A COP28 elnöke, Szultán al-Dzsaber közölte, hogy történelmi megállapodás született, amely „szilárd tervet” kínál azon cél teljesítéséhez, hogy 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalmat megelőző szinthez képest.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a valós siker azon fog múlni, miként ültetik át mindezt a gyakorlatba. „A tetteink határoznak meg bennünket, nem a szavaink (…) Meg kell tennünk a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy kézzelfogható cselekvésre váltsuk ezt az egyezséget” – fogalmazott.
A szöveg a globális megújuló energiakapacitás megháromszorozását is szorgalmazza világviszonylatban 2030-ig, valamint a szénfelhasználás csökkentésének és az új technológiák fejlesztésének felgyorsítását.
Számos ország üdvözölte a konszenzussal elfogadott megállapodást.
„Ez az első alkalom, hogy a világ ilyen egyértelmű szöveg mögött sorakozik fel a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének szükségességéről” – mondta Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, rámutatva, hogy eddig csak kerülgették a forró kását, de végre sikerült nyíltan is megnevezni a problémát.
Diplomáciai források szerint több mint száz állam küzdött a kemény nyelvezet használatáért a kőolaj-, a földgáz- és a szénfelhasználás kivezetésére vonatkozóan, de voltak, akik élesen tiltakoztak ez ellen, elsősorban a Szaúd-Arábia vezette Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC). A csoport leszögezte, hogy a fosszilis energiahordozók kizárása nélkül is mérsékelhető a károsanyag-kibocsátás.
Sebek a kék bolygón – az emberi tevékenység lenyomatai a Földön
1/12A Cabo da Roca partja, azaz a Szikla-fok, vagy ahogy hívni szokták: Európa vége, a kontinens legnyugatibb pontja
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
2/12Többnapos eső után vízben állnak az autók a floridai Fort Lauderdalében
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
3/12Napfelkelte Kuala Lumpurban
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
4/12Kell a hely a kínai aranybányának a guyanai erdő közepén
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
5/12Itt valamikor a Sawa-tó volt, mostanra már csak a teljesen kiszáradt meder maradt
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
6/12Egy csónak áll a talajba félig belesüppedve a Sau víztározónál, a spanyolországi Barcelonától mintegy száz kilométerre
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
7/12Napelemek lebegnek egy víztározó tetején a New York állambeli Sayreville-ben
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
8/12A hirtelen elolvadt hó földcsuszamlást okozott a Utah állambeli Kaysville-ben idén április 12-én
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
9/12Jég állott – most víz folyik. Kikötőt alakítottak ki ott, ahol a jég felolvadt a Wayzata-öbölben a Minnetonka-tónál
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
10/12Ha a termést nem is tudja betakarítani, legalább megpróbál halat fogni – gondolhatja az indiai gazda, akinek földjét elöntötte a belvíz Gauháti közelében
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
11/12Autók haladnak a szántóföld mellett az argentínai Lobosban 2023. április 14-én. Az ország szója- és kukoricatermésének nagy része odaveszett az aszály miatt
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
12/12Csónakok a Velencei-tó kiszáradt medrében 2022. augusztus 11-én. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint tavaly volt eddig a legalacsonyabb a Velencei-tó vízszintje
Az emberi tevékenység – elsősorban a károsanyag-kibocsátással – már 1 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott az elmúlt századhoz képest – hívta fel újból a figyelmet a klímaváltozásban játszott szerepünkre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
Previous slide
Next slide
Az egyértelmű megfogalmazásokat és a határozott célokat rendkívüli módon támogatták a sérülékeny helyzetben lévő szigetországok, de az olyan nagy kőolaj- és földgáztermelők is, mint az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, illetve az Európai Unió.
A heves viták nyomán az eredetileg tervezettnél egy nappal tovább tartott az értekezlet, és sokan attól tartottak, hogy végül nem sikerül megállapodni semmilyen közös nyilatkozatról.
Dan Jørgensen dán klíma- és energiaügyi miniszter a megállapodás elfogadásának körülményeire hívta fel a figyelmet: „Itt állunk egy olajországban, más olajállamok által körbevéve, és olyan döntést hoztunk, amely kimondja, hogy mozduljunk el a kőolaj és a földgáz felhasználásától.”
Eközben többek részéről bírálatok is elhangzottak. Rachel Cleetus, az Aggódó Tudósok Szövetségének politikai igazgatója például üdvözölte a szöveget, de megjegyezte: nem kötelezi a gazdag országokat arra, hogy több finanszírozást nyújtsanak a fejlődőknek a leváláshoz a fosszilis tüzelőanyagokról.
Sokan hangsúlyozták, hogy kompromisszumos megállapodásról van szó, amely bár enyhe javulás a két nappal korábban közzétett tervezethez képest, nem megy kellőképpen messzire, az általános megfogalmazások eléggé visszafogottak a szénnel kapcsolatban is.
Gyenge lett a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó terv, tüntetnek a dubaji klímacsúcson
1/8Az Egyesült Arab Emírségek, a COP28 klímacsúcs házigazdája kedden közölte, hogy konszenzusra törekszik egy új megállapodástervezettel, miután széles körben bírálták a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó hiányos megfogalmazást
A COP28 klímacsúcs két hete tartó tárgyalásai végén sincs megállapodás a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban, mivel a káros felmelegedést okozó anyagok drasztikus kivonását sürgető országok szerint a szövegtervezet túlságosan megengedő lett, és nem számol a valós veszélyekkel.
2/8Klímaaktivista a COP28 dubaji konferenciáján. Az éghajlatváltozási csúcstalálkozón egy, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását nem elég határozottan tartalmazó javaslat felháborodást váltott ki egyes részt vevő országok körében
A COP28 klímacsúcs két hete tartó tárgyalásai végén sincs megállapodás a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban, mivel a káros felmelegedést okozó anyagok drasztikus kivonását sürgető országok szerint a szövegtervezet túlságosan megengedő lett, és nem számol a valós veszélyekkel.
3/8Madzsid al-Szuvajdi, a COP28 főigazgatója december 12-én, kedden elmondta, hogy a csúcstalálkozó elnöksége szeretné, ha a fosszilis tüzelőanyagok jövőjéről „történelmi jelentőségű” említés kerülne egy lehetséges megállapodás következő szövegtervezetébe, de ez a tárgyalásokon részt vevő közel kétszáz országon múlik
A COP28 klímacsúcs két hete tartó tárgyalásai végén sincs megállapodás a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban, mivel a káros felmelegedést okozó anyagok drasztikus kivonását sürgető országok szerint a szövegtervezet túlságosan megengedő lett, és nem számol a valós veszélyekkel.
4/8Aktivisták tüntetnek az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben 2023. december 11-én. A káros felmelegedést okozó fosszilis tüzelőanyagok drasztikus kivonását akaró és az azt ellenző országok közötti éles patthelyzet szertefoszlatta a reményeket, hogy időben befejeződik a keddi, kritikus éghajlatváltozási csúcstalálkozó
A COP28 klímacsúcs két hete tartó tárgyalásai végén sincs megállapodás a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban, mivel a káros felmelegedést okozó anyagok drasztikus kivonását sürgető országok szerint a szövegtervezet túlságosan megengedő lett, és nem számol a valós veszélyekkel.
5/8„Fizessenek a szennyezők!” feliratot tartanak maguk előtt környezetvédő aktivisták az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján. A COP28 néven ismert, az ENSZ által vezetett csúcstalálkozó a tervek szerint dél körül ért volna véget, közel kéthétnyi beszéd, tüntetés és tárgyalás után. Az éghajlati tárgyalások azonban szinte mindig hosszúra nyúlnak. A megállapodástervezet hétfői közzététele feldühítette azokat az országokat, amelyek ragaszkodnak a szén, az olaj és a gáz gyors, fokozatos kivonásához
A COP28 klímacsúcs két hete tartó tárgyalásai végén sincs megállapodás a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban, mivel a káros felmelegedést okozó anyagok drasztikus kivonását sürgető országok szerint a szövegtervezet túlságosan megengedő lett, és nem számol a valós veszélyekkel.
6/8„Állítsuk meg a háborút, legyünk zöldek!” – hirdetik a táblák a dubaji COP28 expón. A jelenlegi tervezet arra szólítja fel az országokat, hogy „igazságos, rendezett és méltányos módon” csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását és termelését, ami nem elég radikális a fosszilis tüzelőanyagok drasztikus kivonását támogatók számára
A COP28 klímacsúcs két hete tartó tárgyalásai végén sincs megállapodás a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban, mivel a káros felmelegedést okozó anyagok drasztikus kivonását sürgető országok szerint a szövegtervezet túlságosan megengedő lett, és nem számol a valós veszélyekkel.
7/8Az egyik oldalon olyan országok állnak, mint Szaúd-Arábia, amelyek nem fogadják el a fokozatos kivonást, míg az európai országok és a kis szigetországok szerint elfogadhatatlan, hogy ez kimaradjon a tervezetből. A fokozatos kivonást sürgető országok nehéz helyzetben vannak, mert vagy egy gyenge megállapodást kell elfogadniuk, vagy pedig azt, hogy nem kötnek megállapodást. Egyik sem jó számukra
A COP28 klímacsúcs két hete tartó tárgyalásai végén sincs megállapodás a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban, mivel a káros felmelegedést okozó anyagok drasztikus kivonását sürgető országok szerint a szövegtervezet túlságosan megengedő lett, és nem számol a valós veszélyekkel.
8/8Egy nő kisgyermekkel a COP28 konferenciájának egyik installációjánál Dubajban. Több ország képviselője szerint a felhígított szövegezésű javaslat nem foglalkozik a párizsi megállapodás azon céljával, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elhárítása érdekében. A Föld úton van afelé, hogy megdöntse a legmelegebb év rekordját, ami veszélyezteti az emberi egészséget, és egyre költségesebb és halálosabb szélsőséges időjáráshoz vezet
A COP28 klímacsúcs két hete tartó tárgyalásai végén sincs megállapodás a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban, mivel a káros felmelegedést okozó anyagok drasztikus kivonását sürgető országok szerint a szövegtervezet túlságosan megengedő lett, és nem számol a valós veszélyekkel.
Previous slide
Next slide
„Ez a tervezet nagy előrelépés a legutóbbi változathoz képest, amely joggal váltott ki felháborodást. A fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó megfogalmazás sokat javult, de még mindig nem követeli meg az olaj, a gáz és a szén teljes kivonását” – tudatta Stephen Cornelius, a WWF globális klíma- és energiaügyi vezetőhelyettese.
A zárónyilatkozatot Al Gore egykori amerikai alelnök is üdvözölte, viszont közölte, hogy „az olajállamok befolyása még mindig nyilvánvaló a szövegbe foglalt félmegoldások és kibúvók tükrében”.
A világ teljes károsanyag-kibocsátásának több mint 44 százalékát adó Egyesült Államok és Kína elnöke nem vett részt a konferencián.
Az utóbbi években a világ súlyosbodó természeti csapásokkal, árvizekkel, szárazsággal, példa nélküli hőhullámokkal néz szembe, ami számos szakember szerint az éghajlatváltozás számlájára írható.
Sokan attól tartanak, hogy a többi válság, mint az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus, a dübörgő infláció, a koronavírus-járvány utóhatásai háttérbe szoríthatják a klímaváltozás elleni küzdelmet a világpolitika színpadán.
