Magyarországról még egyetlen környezetvédő sem kért segítséget az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) környezeti jogvédők védelmét ellátó különleges jelentéstevőjétől. Pedig a 2022 óta hivatalában lévő Michel Forst már több alkalommal fellépett európai környezetvédők és újságírók érdekében, amikor a hatalom vagy egy cég korlátozni próbálta a tevékenységüket. A magyar környezetvédő szervezetek képviselői Budapesten a CEU épületében találkoztak a jelentéstevővel.
A találkozót a European Environmental Bureau (EEB) által vezetett BE LIFE projekt keretében szervezték. A rendezvényen az Aarhusi Egyezmény, valamint a környezeti jogok és a környezetvédők védelme és a magyarországi helyzet volt a téma – derült ki a Jövő Nemzedékek Szószólója Facebook-posztjából.
Az egyeztetés nem volt sajtónyilvános, így a jelentéstevő által a Szabad Európának adott interjúból és néhány résztvevővel folytatott beszélgetésekből kaptunk összefoglalót az eseményről. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) környezeti jogvédők védelmét ellátó különleges jelentéstevője, Michel Forst feladata a környezeti aktivisták, környezeti ügyekről tudósító újságírók védelme a különböző fenyegetések, zaklatások, közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (SLAPP), bírósági ügyek, letartóztatásuk esetén – derült ki a szakértő által a Szabad Európának adott interjúból.
Ehhez kapcsolódóan: A visszaélésszerű pereskedés ellen lép fel az Európai Bizottság
A szakembertől megtudtuk, hogy eddig egyetlen magyar környezeti aktivista vagy szervezet sem fordult segítségért hozzá. Így részben az is célja volt a mostani látogatásnak, hogy felhívja a figyelmet erre a lehetőségre. Másrészt pedig tájékozódni kívánt a jelentéstevő egy az év végén nyilvánosságra hozandó, régiós összefoglaló jelentéshez. A jelentéstevő által 2022 óta betöltött pozíciót 2021-ben hozták létre, mert akkoriban egyre több helyen érték zaklatások, fenyegetések környezetvédőket. Az környezetvédőket támogató eszközök között akár arra is van lehetősége, hogy egy-egy aktivistát szükség esetén külföldre menekítsen. Igaz, ilyenre eddig nem került sor, de arra már igen, hogy elment egy környezeti aktivista bírósági tárgyalására, például Franciaországba vagy az Egyesült Királyságba, vagy személyesen megkereste az érintett kormány képviselőit.
Hatvan napja van a kormányoknak válaszra
Ha valahonnan panaszt kap környezetvédőktől a jelentéstevő, akkor a munkatársaival megvizsgálják az ügyet, s ha megalapozottnak találják, akkor levélben tájékoztatják az érintett államot, amire 60 napon belül kötelesek válaszolni. Ezt a levelezést az ügy lezártával a jelentéstevő weboldalán nyilvánosságra hozzák.
Az aktivistákat kormányoktól, önkormányzatoktól, polgármesterektől, biztonsági erőktől, rendőrségtől, az igazságszolgáltatástól vagy a büntetés végrehajtástól, illetve cégektől érik különböző fenyegetések. A jelentéstevő a Szabad Európának adott interjúban néhány példát is említett ilyenekre: Franciaországban egy utat lezáró fiatal környezetvédő aktivistákat tartóztattak le és idéztek bíróság elé, Guatemalában egy svájci cég bányászati érdekeltségéről író, és egy tüntető halálával végződő rendőrségi fellépésről beszámoló oknyomozó újságíró ügyében (fenyegetések, letartóztatási parancs, rágalmazási per, stb.) is fellépett korábban Michel Forst.
A jelentéstevő kiemelte: Európa-szerte számos országban veszélyeztetik a tüntetés szabadságát új jogszabályok és a régi jogszabályok újfajta alkalmazása a klímaügyekben tiltakozókra: például Svédországban a világháború óta a közelmúltig nem használták a „szabotázs” kategóriáját, Olaszországban a polgári engedetlenkedőkkel szemben és például a – mosható – festékkel való leöntéseket büntető rendelkezések születtek, Németországban a házi őrizetet is alkalmazzák környezetvédők ügyében, az Egyesült Királyságban pedig két külön jogszabályt fogadtak el klíma-aktivistákkal szemben.
A jelentéstevő küldetéséről a hivatala által készített tájékoztató videót itt megtekinthető:
Bár a szomszédos országból több környezetvédő is megkereste már a jelentéstevőt és munkatársait, Magyarországról eddig nem érkezett hozzájuk bejelentés. A szakember május 27-i budapesti látogatása során a kormány képviselőjével az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárából lett környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárral, Raisz Anikóval is tervezett találkozni.
Ehhez kapcsolódóan: Móra Veronika: A félelem szinte mindenkiben benne van
Magyarországi panaszok
Négy évvel ezelőtt az Átlátszó újságíróját (aki egyben a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület vezetője) Bodnár Zsuzsát becsmérelte – véletlenül bekapcsolt mikrofonba – a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. Egy évvel korábban a helyi, nyomtatott önkormányzati lapban, majd postaládákba dobott szórólapokon támadták a gödi akkumulátorgyár ügyeiről rendszeresen beszámoló újságíró-aktivistát.
Ezek az esetek nem egyedülállóak: Kun Zoltán, az ENSZ-jelentéstevővel folytatott egyeztetés egyik résztvevője, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, a győrszentiváni és Fertő tavi ügyekben is részt vett aktivista elmondta a Szabad Európának, hogy ellene polgári pert akartak indítani önkormányzati alkalmazottak, amikor ő egy testületi döntés előterjesztőit egy blogon névvel bemutatta. Végül az önkormányzati választáson az előző városvezetést leváltották, így perre ne került sor, de Kun szerint az ilyen próbálkozások megfélemlíthetik. eltántoríthatják az aktivistákat. Az erdész technikusként dolgozó szakember szerint arra is volt példa, hogy egy a Tatai tópart beépítése ügyében aktív környezetvédőt a rendőrök hetente állították meg a tiltakozások idején.
Ehhez kapcsolódóan: Gödi Samsung: hiába függesztették fel a környezethasználati engedélyt, működik és bővül a gyár
Balatonaliga, Debrecen, Göd
Egy, a környezetvédelmi ügyeket jól ismerő ügyvéd – a neve elhallgatását kérve – a Szabad Európa kérdésére kijelentette, hogy az ő tudomása szerint az elmúlt pár évben történtek olyan esetek, amelyeknél indokolt lett volna a jelentéstevőhöz fordulás. Balatonaligán a Club Aliga ellen fellépő civil aktivisták fotóját rakták ki egy fiataloknak szervezett fesztiválon egy plakátra, és aki azzal fotózkodott, az részt vett egy nyereményjátékban, miközben a négy arckép alatt olyan szövegek voltak, hogy ők a fejlődés ellenségei, stb.
Ehhez kapcsolódóan: Club Aliga: a helyiek szerint le akarja zárni az egyetlen lejárót az új tulajdonos, aki újabb zárt körű tájékoztatót szervez
A szerkesztőségünknek nyilatkozó szakember emlékeztetett: Debrecenben a Mikepércsi Anyák Környezetvédő Egyesülete felkerült a Szuverenitásvédelmi Hivatal által listázott szervezetek közé, és számos negatív Facebook-kommentet kaptak, személy szerint a szervezet vezetője is. (Gödön a helyi egyesület is felkerült a SZUHI listájára. „Hogy majd most mi lesz, még nem tudjuk, kivárunk mi is” – fogalmazott a jogász.
Nehéz hozzáférni az információhoz
A jelentéstevő és a munkatársai leginkább a nemzetközi nyomásgyakorlásban tudnak segíteni, még a kevéssé együttműködő kormányok esetében is – nyilatkozta a Szabad Európának a találkozó egy másik résztvevője Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Szerinte Magyarországon a környezetvédő szervezetek fő problémája az „általános helyzet”: például az, hogy csak az a szervezet kap költségvetési támogatást és jelenik meg a közszolgálati és a kormánypárti médiában, amelyik kiáll a kormány mellett.
Ráadásul a zöld szervezeteknek nehéz hozzáférniük a hivatalos információkhoz, és „megy a hangulatkeltés a civilszervezetek ellen, s ez visszariasztja a cégeket és a magánszemélyeket attól, hogy támogassák ezeket a szervezeteket”– tette hozzá. Bár a jelentéstevő elsősorban konkrét ügyekkel (megfélemlítés, stb.) foglalkozik, általános problémák esetén is jelzést tehet az érintett kormányoknak.
