Jelentős anomáliákra mutatott rá már a korábbi orosz választásokkal összefüggésben is egy külföldi ügynöknek nyilvánított fizikus statisztikai modellje, a számítások szerint azonban az idei lehetett a leginkább elcsalt szavazás eddig.
Nyolc évvel ezelőtt, amikor a kormányzó Egységes Oroszország párt ismét hatalmas győzelmet aratott a parlamenti választásokon, Szergej Spilkin a mintázatok statisztikai elemzésével arra jutott, hogy tömeges csalásokra utalnak.
A 2016-os és a korábbi választásokkal kapcsolatos megállapításokra alapuló grafikonok olyan ismertté váltak, hogy a popkultúrában Csurov fűrészeként híresültek el az anomáliákat jelző szaggatott, cakkos vonalak és a központi választási bizottság 2007 és 2016 közötti vezetője után.
A díjnyertes adatelemző a 2018-as elnökválasztáskor újból ezt a modellt alkalmazta, és kimutatta, hogy Vlagyimir Putyinnak mintegy tízmillió hamis szavazatot regisztrálhattak.
Most több más szakértő is ehhez a módszerhez nyúlt az orosz elnök közel huszonöt éve tartó uralma során is rekordot jelentő, 87 százalékos győzelmet hozó, előző heti választás kapcsán.
A megállapítások
A Novaja Gazeta arról számolt be, hogy Putyin legalább 31,6 millió hamis szavazatot kapott, ami nagyon magas szám az összesen 75 millió leadott voks tükrében.
A Fontos történetek nevű orosz oknyomozó portál 22 millió körüli hamis szavazatról írt. A különbséget azzal magyarázták, hogy a személyes és az elektronikus szavazás kombinálása torzíthatja az elemzést.
„Soha korábban nem voltunk szemtanúi olyan államfőválasztási kampánynak, amely ennyire elmaradt volna az alkotmányos normáktól” – hangsúlyozta a mára betiltott Golosz választási megfigyelőcsoport.
Az újságírók e megállapításait Spilkin, akit februárban külföldi ügynöknek minősítettek hazájában, nem kívánta kommentálni a Szabad Európa megkeresésére.
A választási matematikus 2012-ben munkájáért elnyert egy rangos orosz politikatudományi díjat.
Megjósolt eredmények
A szakemberek számára egy pillanatig sem volt kétséges a három napra elnyújtott, március 17-én véget érő elnökválasztás kimenetele. A Kreml még a látszatát is elkerülte a valódi kihívásnak: az ukrajnai invázió közvetlen bírálatától tartózkodó, de háborúellenes álláspontot képviselő Borisz Nagyezsgyint kizárták a versenyből.
A szavazólapra végül felkerülő három másik jelölt soha nem fogalmazott meg kritikákat Putyinnal szemben, nem helyezkedtek szembe a kormánnyal semmilyen lényegi kérdésben.
Az ellenzéki vezető, akire sokan valódi politikai fenyegetésként tekintettek a hatalomra nézve, Alekszej Navalnij immár 2021-es letartóztatása óta távoli börtönökben raboskodott, amíg február 16-án be nem jelentették, hogy életét vesztette, sokak szerint felettébb gyanús körülmények között.
A Kommerszant és a Meduza már hónapokkal az elnökválasztás előtt úgy értesült, hogy a Kreml célként tűzte ki a hetvenszázalékos részvételt és a legalább 75 százalékos szavazati arányt Putyin számára.
A voksolást megelőző napokban a VTszIOM állami közvélemény-kutató intézet 71 százalékos részvételt és 82 százalékos Putyin-győzelmet prognosztizált.
A március 18-án bejelentett hivatalos eredmények szerint az orosz elnök a voksok 87,3 százalékát kapta 77,44 százalékos részvétel mellett, utóbbi 87,1 millió embert jelent. Ukrajna illegálisan elcsatolt részein is megtartották a szavazást.
A Putyin-győzelem aránya közel tíz százalékponttal meghaladja a 2018-as választáson elért számokat.
A hatóságok évek óta szigorúan tiltják a független vagy külső választási megfigyelő tevékenységeket. A nyugati missziókat ellehetetlenítették, a Goloszhoz hasonló hazai csoportok tagjait pedig kiszorították az országból, de még a választások tisztaságát biztosítani hivatott kamerákat is leszerelték.
Spilkin modellje ugyanakkor hatékonynak bizonyult, amelynek segítségével jól kimutatható a választási csalás mértéke.
Egyszerűen fogalmazva ez a modell és az annak alapján felvázolt grafikonok az anomáliákat mutatják ki a választási mintázatokban. Manipuláció hiányában e szerint a különböző jelöltekre leadott szavazatok eloszlása egyenletesebb lenne, kevesebb éles kiugrással.
Kutatók szerint az éles eltéréseket a hamis szavazatok bevitele okozhatja.
Ivan Suksin, a Golosz munkatársa hangsúlyozta, hogy a média előzőleg idézett jelentéseitől függetlenül hasonló következtetésre jutott a Spilkin-modell használatával. Számításai szerint 22 millió hamis voks kerülhetett rögzítésre, de ő nem számolt az interneten és Ukrajnában leadott szavazatokkal.
Tóth-Czifra András, a pennsylvaniai székhelyű Külpolitikai Kutatóintézet (FPRI) elemzője meggyőzőnek nevezte a módszert, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nem alkalmas a szofisztikáltabb manipulációs technikák vagy a távolmaradók preferenciáinak kimutatására.
Aláhúzta, hogy a modell lényegesen alacsonyabb részvételi adatokra utal a hivatalosan közöltnél.
„Ez fontos, ugyanis a magas részvétel megkonstruálása a Kreml egyik legfőbb célja volt, a hatóságok komoly erőfeszítéseket és forrásokat mozgósítottak ennek érdekében” – mondta.
„Ha a kívánt eredmények eléréséhez még így is szavazatok tízmillióira volt szükség, az sokat elmondhat arról, hogy mennyire képesek a hatóságok mobilizálni a választókat” – tette hozzá.
Suksin arra jutott, hogy valószínűleg az egyik jóváhagyott induló, Vlagyiszlav Davankov voksaiból is jócskán lecsíphettek, hogy csak a harmadik helyre fusson be a Kommunista Párt jelöltje mögött.
Ezt az indokolhatta, hogy egyes aktivisták arra buzdították az oroszokat, hogy szavazzanak Davankovra, hátha így sikerül kikényszeríteni egy második fordulót.
„Az idei volt a legmocskosabban meghamisított elnökválasztás az ország történelmében” – összegzett a Golosz szakértője.
