Donald Trump az Egyesült Államok elnöke az újraválasztása esetén megpróbálná maga mellé állítani Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Kínával húzódó viszályban, állítja az elnök egyik korábbi tanácsadója.
Fiona Hill, a Brookings Institute munkatársa és az elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának korábbi vezető tanácsadója, szerint ez állhatott a mögött, hogy az amerikai elnök az idén megpróbálta elérni, Vlagyimir Putyint is hívják meg a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G7-ek következő gyűlésére.
Donald Trump maga mellett akarja tudni az oroszokat Kínával szemben
„Trump nagyon szeretné, ha Putyin mellé állna [Kínával szemben]” – mondta Hill egy, a Standford University professzorával és korábbi ukrajnai nagykövettel, Steven Piferrel közös beszélgetésen, október 27-én.
„Tehát túl a mindenféle udvariaskodáson, hogy »kérlek, gyere, látogass meg«, és egy esetleges következő fázisán a fegyverkorlátozásnak, Kína lesz a téma” – mondta a szakértő. Hill úgy véli, Putyint nyugtalanná tenné egy felkérés, hogy lépjen szövetségre a keleti szomszédja ellen. „Oroszország nagyon nem szeretné ezt.”
Trump rögtön a 2017-es hatalomra lépését követően nekiment Kínának, már a rá következő évben kereskedelmi háborút indított az ország ellen, és az idén is növelte a feszültséget, amikor tiltást jelentett be egyes kínai technológiai vállalatokkal szemben.
Trump meghívná Putyint a G7-ek gyűlésére
Az amerikai kormány azzal vádolja Kínát, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat folytat, ebbe beleértve az ipari kémkedést is, valamint az úgynevezett forced technology transfert (FTT), ami lényegében azt jelenti, hogy Kína a technológiájuk megosztására kényszeríti az országgal kereskedő külföldi cégeket. Az amerikai kormány azt is nehezményezi, hogy a kínai állam támogatja a saját cégeit, és azzal is vádolják a kínai vállalatokat, hogy a kínai államnak kémkednek.
A Trump-kormány végig arra buzdította a szövetségeseit és a baráti államokat, hogy csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz a kínai 5G-technológiák tiltásában. Miközben ismét kiéleződött a helyzet Kína és az Egyesült Államok között a nyáron, Trump bejelentette, hogy szeretné meghívni Putyint is a G7-ek vezetőinek következő ülésére, annak ellenére, hogy a többi ország vezetői ezt ellenezik.
A G7-csoportot az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán és Kanada alkotják. Korábban Oroszország is tagja volt a csoportosulásnak, amely átmenetileg a G8 nevet is viselte, azonban a Krím annektálása után Moszkvát kizárták a közösségből.
Oroszország tart Kínától
Fiona Hill úgy látja, hogy Oroszország „nagyon tart” Kína gyors felemelkedésétől, és nem akarja, hogy úgy tűnjön, geopolitikai szembenállás van a két ország között. A szakértő szerint az Egyesült Államok „nagy szívességet” tett Oroszországnak azzal, hogy közelebb hozta az országot a keleti szomszédjához a nyomásgyakorlásával.
Washington Pekinget és Moszkvát is felbőszítette azzal, hogy szankciókkal és tiltásokkal gazdasági nyomás alá helyezte a két országot. Oroszországban ugyanakkor maradt „nagy adag szorongás” Kínával közös határterületei miatt - vélekedik Hill. A két ország a 90-es és a kora kétezres években rendezte határvitáit, miután a Szovjetunió idejében évtizedekig összetűzések voltak közöttük.
Azonban az a tény, hogy Kína és India között kiújult a feszültség a vitatott határzónák miatt, a szakértő szerint Oroszország számára is nyugtalanító lehet. „Ha Moszkvában ülsz és látod, hogy ez megy, akkor lehet, hogy elgondolkodsz és elkezdesz aggódni Kína változó hozzáállása miatt az egyszer már rendezett határvitákkal kapcsolatban.”
A kínai nacionalisták az Amurtól északra fekvő földsávokat még mindig történelmileg Kína részének tekintik, és Fiona Hill szerint „nem teljességgel elképzelhetetlen”, hogy Peking megismétli azt, amit Oroszország a Krím esetén meglépett.
