Komoly döntések születhetnek a héten az uniós politikában. Most lesz a soros német elnökség utolsó EU-csúcsa, ahol a lengyel–magyar vétó miatt megrekedt költségvetés sorsa dőlhet el, de a brexit rendezésére is lesz egy utolsó, kétségbeesett kísérlet.
Sűrű hete lesz az uniós tisztviselőknek, nem csak az uniós költségvetés és a mentőcsomag áll továbbra is az asztalon – mivel Magyarország és Lengyelország bejelentették, hogy nem fogadják el azokat a jogállamisági mechanizmusok miatt – de a brexit-tárgyalások is visszatértek a tetszhalál állapotából, miután vasárnap Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit miniszterelnök telefonon egyeztettek.
Brexit: utolsó felvonás
Michel Barnier az EU brexitügyi főtárgyalója azzal kezdte a hétfőt, hogy tájékoztatta a tagállamok képviselőit a brexit-tárgyalásokról. Az EU és az Egyesült Királyság ennek nyomán várhatóan folytatja megbeszéléseket. Jól jelzi, hogy mennyire kiélezett a brexit fináléja, hogy hétfőn a font több mint egy százalékot gyengült az euróval szemben.
A kérdés az, hogy sikerül-e valamilyen kereskedelmi egyezményt kialudni az EU és a csoportosulást formálisan az év elején elhagyó Egyesült Királyság között. Az angolok az év végével de facto is elhagyják az Unió közös piacát, így ha nem sikerül megegyezniük az EU-val, akkor egyszerű harmadik országnak fognak számítani, amely súlyos következményekkel járna mindkét számára.
Most dőlhet el az uniós költségvetés sorsa is
De az Európai Unió a saját háza táján is ezen a héten próbál meg rendet rakni, csütörtökön és pénteken lesz ugyanis a soros német elnökség utolsó uniós csúcsa, ahol a jogállamisági vitát próbálják majd meg többek között feloldani. Az EU-ban vannak, akik azt szeretnék, ha az uniós pénzek kifizetése ahhoz lenne kötve, hogy egy-egy ország betartja-e az unió alapelveit, ilyen alapelv például a korrupció elleni harc, a sajtószabadság vagy a bíróságok függetlensége.
A magyar és a lengyel kormány viszont ellenzi ezt a feltételrendszert, szerintük ezek nem elég jól behatárolható kritériumok, és lehetőséget adnak az EU-nak arra, hogy nyomást gyakoroljon a tagállamokra, és beavatkozzon a szuverenitásukba. A két tiltakozó fél a jogállamisági folyamatot nem tudja megakadályozni, viszont a költségvetésben és a mentőscsomagban lényegében vétójoguk van, ezzel próbálják meg elérni, hogy a tetszésük szerint alakuljon a vita.
Ez lehet Merkel hagyatéka
Pénteken az EU költségvetési biztosa, Johannes Hanes azzal fenyegette meg a magyar és a lengyel felet, hogy ha tovább akadékoskodnak, akkor nélkül viszi át az Unió a koronavírus-mentőcsomagot. Igaz, Orbán Viktor rendszeresen azzal érvel, hogy Magyarország megvan a mentőcsomag nélkül is, szakértők szerint nagyon súlyos érvágás lenne az országnak, ha kimaradnánk a kedvezményes hitelekből és a vissza nem térítendő támogatásból.
A European Council on Foreign Relations nevű páneurópai agytröszt német szakértője, Josef Janning szerint meg fogja határozni Angela Merkel német kancellár hagyatékát, hogy hogyan alakul a vita. Janning úgy látja, hogy Merkel türelmes volt és kompromisszumkész, de nehéz helyzetbe került a lengyel–magyar vétó miatt. Németország, de főleg a CDU-CSU koalíció gazdasági okokból sokszor kiállt a magyar kormány mellett – ennek a hátteréről a Direkt36 írt egy részletes elemzést – kérdés azonban, hogy ebben a nehéz helyzetben, mennyit ér ez a szövetség.
A héten új fejezet kezdődik az EU-s szankciókban
Az uniós csúcson a költségvetés mellett szó lesz még az Oroszország ellen bevezetett szankciók meghosszabbításáról is. Jelenleg 177 orosz személy és 48 szervezet ellen vannak szankciók érvényben az EU-ban, az ő számláikat az Unió területén belül befagyasztották és beutazási tilalom van ellenük érvényben. Emellett Oroszország ellen is számos uniós szankció hatályos, ezek többek között a pénzügyi szektort, az energetikát, és bizonyos termékeket érintenek. Mindkét típusú szankció meghosszabbításáról fél évente dönt az EU.
Ráadásul a héten fog életbe lépni az Unió közös emberi jogi keretrendszere is, amely lehetővé teszi majd, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni az EU az emberi jogokat megsértésére. Az új rendszerben lehetőség lesz sokkal átfogóbban szankcionálni majd az olyan ügyeket, mint például a politikai gyilkosságok, és nem kell minden egyes ügyben külön végigjárni a bürokratikus útvesztőt.
Bejelentik az álhírek elleni tervezetet
Szerdán kerül bemutatásra az EU új tervezete a külföldi dezinformációs kampányok ellen. Az Európai Bizottság Európai Demokrácia Akcióterv nevű javaslata lehetővé tenné, hogy szankciókat vessenek ki azokra a szereplőkre, akik hamis információkat terjesztenek. Az EB az online felületeket is szigorúbb felügyelet alá venné, ha a tervezet elfogadják, a közösségi oldalaknak számot kell majd adniuk rendszeresen arról, hogy hogyan védekeznek az álhírek ellen.
A tervezet szerint egyes külső országok – főleg Kína és Oroszország – befolyásolási kampányokat folytattak és álhíreket terjesztettek a koronavírussal kapcsolatban az Európai Unióban és a környező országokban, de szerte a világban is, hogy aláássák a demokratikus párbeszédet, szélesítsék a megosztottságot, és hogy javítsák a saját megítélésüket. Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) speciális divíziója, az East StratCom Task Force, amely az orosz álhírek monitorozását végzi, 500 Moszkva-párti álhírt azonosított az idén a koronavírussal kapcsolatban. A szervezet 2015-ös megalakulása óta több mint 10 ezer oroszbarát álhírt fedezett fel, itt részletesen is olvashat róla, hogyan folyik egy ilyen álhírkampány az orosz hírszerzés közreműködésével.
A héten ezeken felül szó lesz a koronavírus elleni védőoltások engedélyezési folyamatáról is, az Európai Gyógyszerügyi Ügynökség elnöke, Emer Cooke az Európai Parlament közegészségügyi bizottságát fogja tájékoztatni.
Készült a Politico és a Financial Times tudósításának felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
