Biden amerikai elnök azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin teljesen rosszul ítélte meg Oroszország képességét Ukrajna megszállására, de nem hiszi, hogy Moszkva taktikai nukleáris fegyvert vetne be szomszédja ellen, még akkor sem, ha alig burkolt fenyegetéseket tett atomarzenálja alkalmazására.
Biden akkor nyilatkozott erről, amikor Volodimir Zelenszkij elnök a nyugati légvédelmi rendszerek számának gyors növelését kérte Ukrajnában, hogy az ország meg tudja védeni a városait a rakétacsapásoktól a két napig tartó, gyilkos orosz bombázások után, amelyek célpontjában az ország polgári lakossága és az energiaellátást biztosító infrastruktúra állt.
Biden október 11-én a CNN-nek adott interjúban azt mondta, hogy bár úgy véli, Putyin racionálisan cselekszik, Ukrajnában kitűzött céljai „nem voltak észszerűek”.
„Ha meghallgatják azt a beszédet, amelyet azután mondott, hogy megszületett a döntés Ukrajna megszállásáról, akkor az egész arról szólt, hogy neki kell Oroszország vezetőjének lennie, aki egyesíti az összes, oroszul beszélőt embert – mondta Biden. – Szerintem ez irracionális.”
Az elmúlt hetekben Oroszország négy, részben megszállt ukrajnai megye bekebelezésére tett lépéseket a sokak szerint törvénytelen népszavazások után, oroszok százezreit mozgósította, és többször célzott nukleáris fegyverek használatára, riadalmat keltve Nyugaton.
Az Armageddont kockáztatja
Oroszország egy nappal azután indított újabb rakétacsapás-hullámot Ukrajna több régiója ellen, hogy egy sor várost bombázott, köztük Kijevet, megtorlásként a hétvégi robbanásért, amely megrongálta az egyetlen hidat a Moszkva által annektált Krím és Oroszország szárazföldi része között.
A világ az Armageddont kockáztatja – figyelmeztetett múlt héten tett, szokatlanul közvetlen kijelentéseiben Biden, miután Putyin atomfegyverrel fenyegetőzött az ukrajnai hadjáratban.
Putyin szándékai és mentális állapota sok vita tárgyát képezte, miután az orosz hadsereg sorozatos kudarcokat szenvedett el Ukrajnában.
De Biden azt mondta, hogy Putyin elkövetett hibái ellenére racionális volt.
„Szerintem Putyin racionális szereplő, aki jelentősen elszámította magát” – mondta Biden.
Büntetni kell
Ezt megelőzően Zelenszkij október 11-én felszólalt a G7-országcsoport csúcstalálkozóján, és felszólította a világ ipari hatalmainak vezetőit, hogy további szankciókkal gátolják az orosz energiaszektort, fosszák meg Oroszországot olaj- és gázbevételeitől.
Zelenszkij az október 11-i csúcstalálkozón videókapcsolaton keresztül arról beszélt, hogy „szigorú ársapkára” van szükség az oroszországi olaj- és gázexport esetében, miután Moszkva szerinte az október 10-i és 11-i támadásokkal az eszkaláció új szakaszát indította el, legkevesebb 19 embert megölt, és erőműveket talált el.
„Oroszországot teljesen el kell szigetelni és meg kell büntetni. Egyaránt sújtani kell politikai eszközökkel és szankciókkal” – mondta.
„Az ilyen lépések közelebb hozhatják a békét – arra ösztönzik a terroristaállamot, hogy elgondolkodjon a békéről, a háború veszteségességéről” – mondta Zelenszkij az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Nagy-Britannia, Japán, Franciaország és Olaszország vezetőinek.
Zelenszkij újabb rakétavédelmi rendszereket kért a hét eleji támadások után
A G7 vezetői nyilatkozatban ítélték el Oroszország legújabb rakétatámadásait. Azt mondták, hogy elszámoltatják Putyint és a többi felelőst, de arról nem szóltak, hogyan.
„A lehető leghatározottabban elítéljük ezeket a támadásokat, és emlékeztetünk arra, hogy az ártatlan polgári lakosság elleni önkényes támadások háborús bűnnek minősülnek” – áll a közleményben.
A Fehér Ház később ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnába, Németország pedig azt ígérte, hogy a következő napokban leszállítja Ukrajnának az elsőt a négy IRIS-T SLM légvédelmi rendszerből, amely képes egy város megvédésére.
Zelenszkij beszédében több eszközt kért az ukrán légvédelmi képesség fokozására a légitámadások semlegesítése érdekében, mondván, hogy amikor Ukrajna ilyen rendszereket kap, „Oroszország terrorjának kulcselemei, a rakétacsapások megszűnnek működni”.
Köszönetet mondott mindazoknak az országoknak, amelyek már segítettek Ukrajnának légvédelmi rendszerei biztosításában, különösen az Egyesült Államoknak és Németországnak, de közölte, hogy az ukrán hírszerzés szerint Oroszország 2400 drónt rendelt Irántól.
Megfigyelők a belorusz–ukrán határra
Emellett Zelenszkij arra kérte a G7-országokat, hogy támogassák kezdeményezését egy nemzetközi megfigyelőmisszió létrehozására Ukrajna és Belorusz határán a biztonsági helyzet figyelemmel kísérésére.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy a G7-csoportnak fel kell ismernie, hogy Putyinnal nem lehet párbeszédet folytatni, mert szerinte csak a terrorban hisz, és „nincs jövője”.
Tárgyalni másik orosz vezetővel lehet – aki „betartja az ENSZ Alapokmányát, az emberiesség és Ukrajna területi integritásának alapelveit” – mondta, vagy másik tárgyalócsoporttal úgy, „hogy a kulcsfontosságú terroristának ne legyen lehetősége kulcsfontosságú döntéseket terrorral befolyásolni”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter október 11-én kijelentette, hogy Moszkva nyitott a tárgyalásokra a Nyugattal az ukrajnai háborúról, de még nem kapott komoly javaslatot.
