Lengyelország 186 kilométer falat épít betonból és szögesdrótból a lengyel–belorusz határon, a Białowieża-őserdőn keresztül. Ez Európa utolsó őserdeje, a beruházás pedig komoly kihatással lenne a térség élővilágára. Ugyanakkor a lengyel kormány szerint meg kell védeniük az országukat és Európát attól, hogy Fehéroroszország felől migránsokat utaztassanak be. Az Európai Bizottság is vizsgálódik az ügyben, az Európai Parlament is napirendjére tűzte a kérdést.
Nagyon komoly európai válsághelyzetet okozott, amikor tavaly ősszel a lengyel-fehérorosz határon nagy tömegben jelentek meg közel-keleti, afrikai, ázsiai migránsok, akik át is lépték a határt, és ezzel az EU területére jutottak. Hamarosan kiderült, hogy szervezett formában érkeztek a hagyományos útvonaltól eltérő határszakaszra. Általában török repülőtérről jöttek a járatok Minszkbe, majd a belorusz hatóságok juttatták őket a határhoz, ahol szó szerint átkényszerítették őket. Közben számos esetben bántalmazták, embertelenül bántak velük, a hidegre forduló időjárásban pedig többen meg is fagytak. „Az EU támadás alatt áll” – ez volt a hivatalos reakció uniós részről, és különösen a lengyelek nem is rejtették véka alá, hogy szerintük mindez csak Moszkva tudtával és támogatásával történhetett. A lengyel válaszlépés nem sokkal később az volt, hogy határfal építése mellett döntöttek az érintett szakaszon. Igen ám, de ez a terület Európa utolsó őserdejében van, ahol egyedülálló állat- és növénypopuláció él. Az idő rövidsége miatt hatástanulmányok nem készültek, környezetvédők, politikusok és civilek azonban a beruházás leállítását szeretnék elérni.
Bölények, hiúzok, sasbaglyok
A Lengyelország és Fehéroroszország területén elterülő erdőség bizonyos részei szigorú védelem alatt állnak. A számos ritka állatfajnak, köztük nyolcszáz európai bölénynek és a kontinens legmagasabb fáinak otthont adó terület felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listájára is. Környezetvédő szervezetek jelentése szerint jelenleg mintegy 120 kilométer kerítés készült el, amelyet szögesdróttal is megerősítettek.
A Lengyel Tudományos Akadémia Emlőskutató Intézetének egyik tudósa kijelentette, hogy „az építkezések nem érnek véget a madarak költési időszaka előtt. Számos faj kerüli az ember közelségét, az ember megjelenése a fészkek közelében a fekete gólya, a sasbaglyok, a harkályok és sok ragadozó madár költésének felhagyását eredményezheti. Ezek a fajok eltűnnek az építkezéssel szomszédos területről, ami akár több száz méter mélyen is hallható lesz az erdőben.” Más tudósok arra hívták fel a figyelmet, hogy a fal a Białowieża-erdő nyugati és keleti része élőhelyeinek elszigetelődését eredményezi, ami megakadályozza számos állatfaj mozgását és génáramlását, ami többek között a lengyel alföldi hiúz populációjának összeomlásához vezethet.
A vadon élő állatok védelmével és a természeti erőforrások kezelésével foglalkozó több mint 1800 szakértő lengyel és külföldi kutatóközpontokból arra szólított fel, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy haladéktalanul leállítsák a fal építését Lengyelország és Fehéroroszország határán, amíg el nem készül a környezeti hatásvizsgálat.
Sok lengyel is az utcára vonult a nagyvárosokban, egymást követték a tiltakozások, de tartottak összehangolt demonstrációt is, amelynek végén kartonból épült falakat romboltak le.
Az ügy elért az Európai Parlamentbe, ahol kiderült, hogy az Európai Bizottság is vizsgálódik.
„A hülyeségnek is van határa”
A parlamenti vitában Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa azt mondta, hogy az erdőt meg kell védeni az utókornak. Hozzátette, hogy a határfal építését azért kezdték meg, mert a belorusz diktátor és rezsimje részéről támadás érte Lengyelországot, így az EU-t is. Ugyanakkor Johansson arra is emlékeztetett, hogy az EU hathatós fellépésének köszönhetően leállították azokat a járatokat, amelyek Fehéroroszországba szállították a migránsokat a Közel-Keletről. Ezért lényegesen kevesebben akarnak itt átjutni a határon, múlt héten mindössze 34-en voltak.
A biztos azt is leszögezte, hogy „az EU nem finanszíroz falakat, de integrált határigazgatást igen”. Az Európai Bizottság megközelítése szerint a határvédelem feladata, hogy a teljes uniós jogrendet fenntartsák a határzónában, és ide tartozik a természetvédelem is. Hozzátette, hogy ha egy beruházás hatással van minderre, akkor fel kell mérni a várható következményeket és be kell bizonyítani, hogy nincs alternatív megoldás. De még ebben az esetben is súlyos közérdekre van szükség ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjanak valamely uniós jogszabályt. A biztos elismerte, hogy a közbiztonság indokolhatja a súlyos közérdeket, de ezt kiegészítette azzal, hogy „a közrendet és a környezetet egyszerre kell tudni védeni”. Mindenesetre az Európai Bizottság levélben fordult a lengyel hatóságokhoz, választ várnak a kérdéseikre.
A témából aztán szép kis lengyel belpolitikai adok-kapok kerekedett. A kormányzó Jog és Igazságosság Párt képviselője, Joachim Stanisław Brudzinski azt mondta, hogy „a hülyeségnek is van határa, ez egy hibrid háború”, majd köszönetet mondott a lengyel határőröknek, hogy megvédik Európát az értelmetlen hozzászólásoktól is.
Párttársa, Beata Kempa arra emlékeztetett – szintén a hibrid hadviselésre utalva –, hogy a Facebook olyan felhasználókat blokkolt, akikről kiderült, hogy a belorusz és az orosz titkosszolgálatok hozták létre, és akik a lengyel határvédelmet lejáratni szándékozó videókat gyártottak. Kempa szerint az Európai Bizottság is részt vesz Putyin lengyelellenes propagandájában, majd egyértelművé tette, hogy „nem kell a falról vitázni, nem fogjuk lebontani”, viszont szerinte épp ideje lenne kifizetni a Lengyelországnak járó helyreállítási forrásokat, hogy a pénzt a menekültek érdekében tudják felhasználni.
Az ellenzéki lengyel oldalról a néppárti Elżbieta Katarzyna Łukacijewska szerint kérdés, hogy megfelel-e a célnak ez a határfal, vagy csak a migránsok útvonalát hosszabbítja meg, amíg megkerülik. Ugyanakkor nők és gyerekek is jönnek, akikre oda kellene figyelni. A szociáldemokrata Robert Biedron szerint nincs olyan fal, amely megállítaná a migránsokat, de Európa utolsó őserdejében veszélyeztetett fajok tűnhetnek el, ha tovább folyik az építkezés. A lengyel kormánynak be kell tartania az idevonatkozó úgynevezett Habitat-irányelvet - tette hozzá.
A német szélsőjobbos Guido Reil szerint őrület, ami ebben a témában folyik, szerinte ezekre a határvédelmi berendezésekre szükség van. A svéd szociáldemokrata Evin Incir pedig azt mondta, hogy „ilyen falat a középkorban építenek, a modern társadalmakban nincs helye”.
Az ír baloldali Clare Daly szerint abszurd az a beállítás, hogy a lengyel kormány rasszizmusáért a Kreml felelős. Úgy véli, „ez a fal a fizikai megnyilvánulása a lengyel kormány migránsokkal szembeni rasszista politikájának”.
Leállított fakitermelés
2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben, mert álláspontjuk szerint a lengyel hatóságok az intenzív fakivágással megsértették az uniós élőhely- és madárvédelmi irányelvekből eredő kötelezettségeiket azáltal, hogy nem végeztek megfelelő hatásvizsgálatot a ritkítás kiterjesztésének engedélyezését megelőzően. Ezt egy évvel később az Európai Bíróság is megállapította, kimondva, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek folytatása a számos ritka állatfajnak is otthont adó terület egy részének eltűnéséhez vezetne, és ez nem igazolható azzal, hogy a lucfenyők kérgét élősködők támadták meg. Varsó szerint ugyanis a fakitermelésnek éppen az volt a célja, hogy megállítsák az ősrengeteg pusztulását. Azért akartak 180 ezer köbméter fát kivágni, mert a lucfenyők kérgét betűzőszú támadta meg.
Az ítéletet megelőzően az uniós bíróság végzést adott ki, miszerint ha Lengyelország nem állítja le azonnal a fakitermelést, akkor minden egyes nap után legalább százezer euró pénzbírságot fognak kiszabni, amíg nem születik meg az ítélet az ügyben. Varsó ezt követően le is állította a fakitermelő gépekkel végzett kivágást. A lengyel hatóságok később elfogadták az ítéletet, és végrehajtották.
