Az Ukrajna elleni orosz invázió eddigi hónapjai elmondhatatlan emberi szenvedést okoztak, ráadásul a World Wildlife Fund (WWF) szakértői szerint példátlan és hosszú távú kihívásokat jelentenek a környezetvédelemnek számára is.
Mivel a harcok még korántsem értek véget, a károk átfogó felmérése egyelőre túl korai lenne, a súlyos természetpusztításnak azonban már most is látszanak aggasztó jelei, ennek léptéke pedig napról napra nő.
A háború közvetlen kihatással van bizonyos fajokra és élőhelyekre, de a közvetett hatásokról sem lehet megfeledkezni, például a föld, a levegő és a víz szennyezéséről.
Ukrajna – a világ más részeihez hasonlóan – már a háború előtt is jelentős környezeti kihívásokkal nézett szembe, így a klímaváltozás következményei és a biodiverzitás szűkülése is komoly problémákat okozott. Az országban a hőmérséklet az elmúlt harminc évben csaknem másfél Celsius-fokkal nőtt, az évszázad közepére az éves átlaghőmérséklet emelkedése már a három Celsius-fokot is elérheti, aminek hatásai egyre láthatóbbak, csak ha a csökkenő terméshozamokra gondolunk.
A fegyveres konfliktus nem pusztán károsítja a környezetet, de a helyzet javítását célzó, a természetes élőhelyek helyreállítására, a veszélyeztetett fajok védelmére, a védett területek fenntartására, a klímaváltozás hatásainak csillapítására szolgáló erőfeszítéseket is akadályozza.
Veszélyben Európa zöld szíve
Ukrajnában rendkívül változatos a környezet, így rengeteg állat és növény őshonos az országban, amely része a Közép- és Kelet-Európa egyes részeit magában foglaló, időnként Európa zöld szíveként emlegetett szélesebb régiónak. Az országban van egyebek mellett a világ legnagyobb nádasának számító Duna-delta egy része, de sok itt a hatalmas fenyő-, nyírfa- és tölgyerdő, illetve tőzegláp is.
Az ország természetes élőhelyei az európai biodiverzitás nagyjából 35 százalékának adnak otthont, megtalálható itt mintegy hetvenezer állat- és növényfaj, amelyek közül sok ráadásul ritkának számít, mint az európai bölény, a hiúz, a barnamedve vagy a tokhal.
A háború komoly fenyegetést jelent ezekre az ökoszisztémákra, a katonai eszközök mozgatása nagy kárt okoz, de a támadások nyomán keletkezett tüzekben is elpusztult már több mint százezer hektárnyi terület. A helyi hatóságok szerint az invázió megindítása óta hetvennyolcszor több tűzesetet regisztráltak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Emellett 1,2 millió hektáron legalább kilencszáz természetvédelmi területet értek károk az ágyúzás, a bombázás, az olajszennyezés és a csapatmozgások miatt. A biológiai sokféleség megőrzését szolgáló, úgynevezett Smaragd Hálózathoz tartozó ukrajnai területek nagyjából ötöde érintett, valamint pusztulás fenyeget legkevesebb tizennégy nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyet.
Ehhez még hozzájön, hogy a fegyveres konfliktus tavasszal kezdődött, számos állat vándorlásának idején, ekkoriban például vízimadarak százezrei költöznek az országban, a medvék pedig felébrednek téli álmukból.
Ennyi maradt Ukrajna nemzeti és kulturális örökségéből az orosz csapatok után
Közvetett hatások
A katonai támadás következményeként kéttucatnyi védett területen fel kellett függeszteni a megőrzési tevékenységet. Ahonnan pedig már kivonultak az orosz inváziós erők, például Kijev vagy Csernyihiv környékéről, ott számos helyen kárt szenvedett a parkok infrastruktúrája.
Valójában azonban a harci cselekmények által közvetlenül nem érintett védett területek is érintettek. Számos parkőr és más dolgozó kiesett a munkából, mert elment katonának, a maradók dolgát pedig nagyban nehezítik a légiriadók, az áramszünetek, az élelmiszerhiány jelentette problémák. A területek egy részén a belső menekültek magas száma is fennakadásokat okoz. A hatósági személyek hiánya és a nélkülözés valószínűsíti, hogy eközben felerősödött az orvvadászat és az illegális kitermelés.
Nehézipari örökség
Az ukrán gazdaság jórészt a nehéziparra épült, különösen a keleti országrészben, ahol gyárak, vegyi üzemek, szénbányák és más létesítmények ezrei találhatók, amelyek mérgező hulladékokat ontanak és tárolnak. Megtámadásuk súlyos és hosszú távú lég-, víz- és talajszennyezéssel jár, azonnali hatással az emberek egészségére.
Sokan aggódnak a vízforrásokat és édesvízi ökoszisztémákat érő hatások miatt, az olaj- és gáztárolók bombázása pusztító szivárgást eredményezhet, és hasonló a helyzet a gyárakban keletkező vegyipari hulladékokkal.
Az aknák és egyéb robbanószerek sem csak az emberekre veszélyesek, ugyancsak szennyezést okozhatnak, ahogy a katonai eszközök hátrahagyott roncsai is.
Fontos kérdés továbbá a légszennyezettség is: az ágyúzás és a tüzek miatti füst jelentős egészségügyi kockázatokkal jár.
Négylábú menekültek
Haszonáldozati költségek
A háború haszonáldozati költségei is számottevők, idetartoznak például a leállított vagy elhalasztott beruházások a klímaváltozás hatásainak enyhítését illetően.
Ukrajna megújuló energiaforrásainak nagy részét délre és keletre telepítették, ahol jelenleg is aktív harcok folynak. Jelentések szerint például mára lezárták az ország szélerőműveinek több mint felét.
Befektetés a jövőbe
A katonai beavatkozás után alapos értékelést kell majd készíteni az elszenvedett környezetpusztító hatásokról, ami feltétlenül szükséges a helyreállításhoz. A következmények megfelelő intézkedések nélkül hosszú időn keresztül meg fognak maradni, miközben sajnálatos módon az újjáépítés is súlyos károsanyag-kibocsátással és egyéb környezetszennyezéssel fog járni.
Fontos lenne ezt legalább oly módon csillapítani, hogy a lerombolt infrastruktúra és épületek helyett jobbakat, fenntarthatóbbakat húzzanak fel. Ehhez részletes elemzésre és szigorú biodiverzitási és klímagaranciákra van szükség, illetve elengedő forrásra, ebben pedig a nemzetközi közösségnek is van felelőssége.