Vlagyimir Putyin szokásos éves évértékelő sajtótájékoztatóján esetleges engedményeket helyezett kilátásba Ukrajnával kapcsolatban. A kompromisszum gondolatához ugyanakkor számos fenntartást fűzött, megerősítve, hogy Oroszország eredeti céljai nem változtak.
Az országszerte élőben közvetített, szigorúan ellenőrzött kérdezz-felelek nagyrészt a hazai kérdésekkel foglalkozik általában, de az orosz elnök mindig felhasználja arra is, hogy jelzéseket küldjön a Nyugatnak és a világ többi részének.
Idén a szokásosnál is nagyobb nemzetközi figyelem övezte, miután sokan abban reménykednek, hogy Donald Trump január 20-i hivatalba lépése után megpróbálja elérni az ukrajnai háború lezárását, vagy legalább a tűzszünetet.
Putyin a közel négy és fél órás sajtótájékoztatón bizonyos engedmények lehetőségét is felvillantotta, többször hangoztatta, hogy készen áll a kompromisszumra, ami számos újság címlapján köszönt vissza világszerte.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy e kompromisszumnak szigorú feltételei vannak, és utalt arra, hogy a Kreml eredeti háborús céljai nem változtak: továbbra is le akarják igázni Ukrajnát, valamint biztonsági garanciákat akarnak a NATO-tól. Hozzátette, hogy nem tekinti legitim vezetőnek ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Futottam még egy utolsó kört
„Sok a megbeszélnivaló Trumppal”
A Kreml ura azt mondta, hogy több mint négy éve nem beszélt Trumppal, de „természetesen bármikor készen állok erre. (…) Készen állok egy találkozóra, ha ő is akarja. (…) Biztos vagyok benne, hogy lenne miről beszélnünk.”
Szokása szerint ezúttal is konstruktív és párbeszédre nyitott félként próbálta feltüntetni Oroszországot, miközben nyitva hagyta az utat az előtt, hogy elutasítson mindenfajta tárgyalást, és másokat okoljon a kudarcért. Visszautasította az amerikai NBC tudósítójának felvetését, hogy az ukrajnai veszteségek, illetve a szövetséges szíriai rezsim bukása és egyéb problémák miatt Oroszország gyengébb helyzetben lenne az esetleges tárgyalásokon, mint az Egyesült Államok.
Kifejtette, hogy mivel az orosz hadsereg folyamatosan nyomul előre a fronton, nem kényszeríti semmi őket rossz kompromisszumot kötni, és leszögezte, hogy az erő pozíciójából kezdene bele a békefolyamatba. Aláhúzta: „A harctéren a helyzet drámaian változik, a teljes frontvonalon mozgás van.”
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz elnök szerint közelednek az elsődleges cél eléréséhez az ukrajnai háborúban
Megválaszolatlan kérdés
Putyin igyekezett nyugodtnak tűnni, azt bizonygatta, hogy országa kész a végtelenségig harcolni, és továbbra is nagy erőkkel gyártja az ehhez szükséges fegyvereket, miközben szerinte Ukrajna nem tudja túl sokáig fenntartani a védekezést. „Véleményem szerint hamarosan elfogynak azok az ukránok, akik harcolni akarnak. Hamarosan nem marad senki, aki harcolni akar. Mi készen állunk, de a másik félnek is készen kell állnia a tárgyalásokra és a kompromisszumokra.” A kóbor kutyák befogásához hasonlította az ukrán toborzási módszereket, és kijelentette, hogy az ellenség felkészületlen, nem kellően kiképzett katonákat küld a frontra. Sokan épp ezzel vádolják a több százezer fős veszteséget elszenvedő Oroszországot.
Hangoztatta, hogy a nyugati légvédelmi rendszereknek semmi esélyük nincs az orosz Oresnyik hiperszonikus rakétákkal szemben. Ennek bizonyítására javaslatot tett egy technológiai kísérletre, egyfajta „XXI. századi high-tech párbajra (…) Határozzanak meg egy megsemmisítendő célpontot mondjuk Kijevben, összpontosítsák oda az összes légvédelmi és rakétavédelmi erőiket, mi pedig csapást mérünk az Oresnyikkel, és meglátjuk, mi történik. Készen állunk egy ilyen kísérletre. De vajon készen áll-e másik oldal is?”
Miközben az orosz elnök bizakodónak tűnt azzal kapcsolatban, hogy Oroszország győzni fog az ukrajnai háborúban, arra a kérdésre nem kapott választ a közönség, hogy ez mikor lesz. Az évértékelő vége felé azt mondta, hogy addig nem lesz elégedett, amíg az orosz katonák nem térnek haza, azonban nem volt hajlandó határidőt megjelölni a háború lezárására vagy arra, hogy mikor sikerül kiverni az ukrán katonákat az oroszországi Kurszki területről, ahova augusztusban törtek be.
