Miközben a kormányok és a közösségimédia-cégek az orosz állami média és az általa az ukrajnai háborúról terjesztett dezinformációk elnyomására törekednek, a Kreml diplomatáit a piszkos munkába vonják be.
Az orosz nagykövetségek és konzulátusok világszerte lelkesen használják a Facebookot, a Twittert és más platformokat, hogy elhárítsák a felelősséget a háborús atrocitásokért, és aláássák az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíciót.
A technológiai cégek válaszul több címkével látták el az orosz diplomáciai fiókokat, és eltávolították őket az ajánlásaikból és a keresési találatokból. A fiókok azonban még mindig aktívak, és szinte minden országban dezinformációt és propagandát terjesztenek, részben azért, mert diplomáciai státuszuk további védelmet nyújt számukra a moderálással szemben.
A minden kontinensen több száz közösségimédia-fiókkal rendelkező orosz diplomáciai testület a propaganda globális hálózataként működik, ahol ugyanazokat az állításokat hasznosítják újra, amelyeket máshol, de a posztokat a különböző országok különböző közönségei számára testre szabhatják. Az ennek visszaszorítására irányuló lépések eddig nem jártak sikerrel.
„Magukat támadták az ukránok”
„A háború kezdete óta ezek a diplomaták minden héten több ezerszer posztoltak, és hetente több mint egymillió interakciót értek el Twitteren” – mondta Marcel Schliebs, az Oxfordi Egyetem Oxford Internet Institute dezinformációt nyomon követő kutatója. Schliebs több mint háromszáz, orosz nagykövetséghez, konzulátushoz és diplomáciai csoporthoz kapcsolódó közösségimédia-fiókot követett nyomon.
Néhány orosz nagykövetség, például az Egyesült Királyságban és Mexikóban különösen aktív. Oroszbarát propagandát és az invázió támogatását erősíteni hivatott valótlanságot terjeszt.
Az ukrán vasútállomás elleni orosz rakétatámadás, amely ötven halálos áldozatot követelt? Ukránok álltak mögötte – tweetelte az Egyesült Királyságban működő orosz nagykövetség. Orosz háborús bűnökről beszélnek? Ez egy összeesküvés Nagy-Britannia részéről, hogy Oroszországot rossz színben tüntessék fel – állította a nagykövetség. Azok az ukrán katonák, akik a hazájukért harcolnak? Valójában nácik, akik amerikai parancsra tevékenykednek – írta a diplomáciai képviselet.
A londoni orosz nagykövetség ugyanazon a napon posztolta ki ezeket és más összeesküvés-elméleteket múlt héten. Minden egyes posztot több száz vagy több ezer retweet, komment és lájk követett, köztük többtucatnyi más Twitter-felhasználóktól, akik visszavágtak a propagandának.
„Tudhatnák, hogy mit művelnek, de hát ilyen érzés egy totalitárius rezsimben élni és dolgozni – mondta Nicholas Cull, a Dél-kaliforniai Egyetem professzora, aki a diplomácia és a propaganda metszéspontjait tanulmányozza. – Egy totalitárius rezsimnek szüksége van a médiabuborékra. Cenzúrát követel meg otthon, ezenfelül saját üzeneteket mind a hazai, mind a külföldi közönség számára. Erről van szó.”
A diplomaták mint országuk képviselői, akiknek joguk van a nevükben beszélni, mindig is arról voltak ismertek, hogy országuk nézeteit próbálják népszerűsíteni. Különösen az orosz diplomatákról tudni, hogy a Kreml dezinformációit terjesztik. Például a közösségi médiát használták a Krím 2014-es megszállásával és az orosz ellenzékiek megmérgezésével kapcsolatos dezinformációk terjesztésére.
Diplomatastátuszuk gyakran adott nekik szabadságot a megszólalásra.
Címkézik, letiltják, lefojtják őket
Néha még a történelmet is megpróbálják átírni, mint 2019-ben, amikor az orosz diplomáciai fiókok a #TruthaboutWWII (Igazság a II. világháborúról) hashtaget használták, hogy elferdítsék a Szovjetuniónak a náci Németországgal kötött eredeti megnemtámadási paktumát.
Ezt a dezinformációs kampányt az Atlantic Council Digital Forensic Research Lab kutatói leplezték le, akik megállapították, hogy az orosz diplomaták az állami médiával és a közösségimédia-botokkal együtt kulcsszerepet játszanak az ország kifinomult dezinformációs apparátusában.
„A Kreml hajlamos a propaganda teljes spektrumú modelljét alkalmazni” – állapították meg az atlantizmus, azaz az amerikai–európai szövetség ideológiáját képviselő washingtoni székhelyű agytröszt kutatói.
Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta a technológiai cégek, sőt a kormányok is intézkedéseket tettek az államilag ellenőrzött orosz médiából érkező dezinformációs áramlás megállítására. Az Európai Unió betiltotta az olyan csatornákat, mint az RT és a Szputnyik. A Meta kitiltotta ezeket a tulajdonában lévő platformokról, köztük a Facebookról és az Instagramról. A technológiai vállalatok szintén elvágták a csatornák reklámbevételeit, és kiterjesztették a fiókjaik megjelölésére irányuló erőfeszítéseket.
Az Egyesült Államokban működő orosz nagykövetségtől nem érkezett rögtön válasz a cikkel kapcsolatban kért kommentárra.
Az Ukrajnával kapcsolatos oroszbarát propaganda észrevehető növekedése már az invázió februári kezdete előtti hetekben és hónapokban elkezdődött.
A fiókok közvetlenül az invázió után hetente körülbelül kétezer alkalommal tweeteltek, ami több mint egymillió lájkot, retweetet és kommentet eredményezett Schliebs kutatása szerint.
Ezek az interakciók azután estek vissza, hogy a Twitter a hónap elején bejelentette, hogy több mint háromszáz orosz fiókot nem jelenít meg többé az ajánlatok között, és nem szerepelteti őket a keresési eredményekben. Ez a lefokozás néven ismert technikai lépés a fiókok hatókörének korlátozására irányul. A Twitter intézkedése ellenére a Schliebs által megfigyelt fiókok még mindig mintegy félmillió lájkot, retweetet és kommentet kapnak hetente.
A Twitter és a Facebook számos ilyen fiókot orosz kormányzati szervezet címkével látott el, hogy a felhasználók tudják, honnan származik az információ. Schliebs azonban úgy találta, hogy sok fiók még mindig nem rendelkezik címkével. Az általa vizsgált mintegy háromszáz fióknak csak körülbelül egyharmadát sikerült megbélyegezni.
A Twitter szóvivője szerint a vállalat február 28. óta már 260.000 orosz fiókból származó tweetet címkézett fel, és folyamatosan fenntartja a fiókok címkézését.
Következetlenség? Trumpot letiltották, őket nem
Schliebs összehasonlította a techcégek orosz invázióra adott válaszát a 2020-as amerikai választások, a 2021. január 6-i, az amerikai Capitolium elleni támadás és a Covid–19-világjárvány utáni intézkedésekkel. Donald Trump akkori elnököt a január 6-i zavargást megelőző, erőszakra való felbujtás miatt kizárták a Twitterről. De az orosz diplomaták – akik vad összeesküvés-elméleteket terjesztettek és az ukránokat okolták az orosz atrocitásokért – maradnak.
„Semmiképpen sem védem Trumpot, de nem látom a következetességet ebben a politikában” – mondta.
A Meta hasonló változtatásokat vezetett be, amelyek célja az orosz diplomáciai fiókok megjelölése és hatókörük csökkentése a platformjain.
A múlt hónapban a vállalat eltávolított egy orosz diplomaták által terjesztett posztot is, amely azt sugallta, hogy a mariupoli gyermekkórházra mért halálos légicsapás átverés volt.
Schliebs szerint fennáll annak a veszélye, hogy az olyan platformok, mint a Facebook és a Twitter túl keményen lépnek fel a diplomáciai fiókokkal szemben. Egyrészt mert ez súlyosbíthatja Oroszország ellenséges hozzáállását az amerikai székhelyű technológiai cégek irányában. (A Facebookot például szélsőséges szervezetnek bélyegezték.) De Oroszországot és támogatóit olyan, kevésbé átlátható platformokra is kényszerítheti, mint a Telegram, ahol a kutatók és a szabályozók nem láthatják, hogy mit mondanak a diplomaták (bár senki nem akadályozza meg, hogy feliratkozzanak a csatornáikra).
Az orosz diplomaták, úgy tűnik, tényleg erre készülnek, ahogy azt az Egyesült Királyságban működő orosz nagykövetség a múlt héten közzé is tette Twitteren.
„Ismerd meg a DiploFamilyt a @telegramon” – írta.
