Magas átoltottság mellett is újabb hulláma alakult ki a koronavírusnak több országban az új vírusvariációk miatt, amelyek elsősorban a még oltatlanokat fertőzik. Többek között az Egyesült Államokban és Szerbiában is romlani kezdtek a járványadatok, egy Belgrád melletti kórházban egy hét alatt megháromszorozódott a betegek száma. Gyakrabban találnak új esetet a népszerű nyaralóhelyek országaiban.
Az elmúlt napokban több országban is nőtt a koronavírus okozta megbetegedések száma, beleértve olyan országokat is, ahol már a lakosság jelentős részét beoltották. Szakértők szerint az adatok arra utalnak, hogy a vírus új, fertőzőbb mutációi miatt a korábbinál magasabb átoltottságra, illetve az emberek egy részénél harmadik védőoltásra lehet szükség a nyájimmunitás eléréséhez.
Magyar szakemberek a negyedik hullámról
Szlávik János infektológus augusztus 7-én azt nyilatkozta: várhatóan Magyarországon sem lehet elkerülni a negyedik hullámot, bár az szerinte nem lesz olyan súlyos, mint a harmadik. Szlávik megerősítette, hogy delta-variáns az oltatlanokat veszélyezteti súlyosabban, emiatt a gyerekek és fiatalok lehetnek veszélyeztetettek.
A védettség harmadik oltással történő megerősítésére azt mondta a szakember: egy egészséges embernek elég két oltás, de ha valaki mégis szeretne egy újabbat, például azért, mert nem érzi magát elég védettnek a kínai oltás után, konzultáljon egy orvossal. A harmadik oltás emelheti a védettség szintjét, de az még vitatott, mennyivel. Az is tény, hogy a delta variáns ellen kevésbé hatékonyak a vakcinák, de az oltottak még így is ritkán kerülnek kórházba, mondta.
Vasárnap reggel Rusvai Miklós virológus kapacitált az oltás felvételére az állami tévében. A virológus szerint az oltás után az ellenanyagszint körülbelül két-három hét alatt éri el a csúcsát, majd lassan csökkenni kezd. Felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség mértékét a genetika és az életkor is befolyásolhatja, a korral arányosan az immunrendszer teljesítőképessége is csökken - tette hozzá.
Rusvai Miklós úgy becsüli, a következő tíz napban nem valószínű még, hogy begyorsul a járvány, a száraz meleg időt, mint általában a légzőszervi vírusok, a koronavírus sem kedveli. Ám a külföldről hazatérők által behozott vírusok, a tömegrendezvények és az iskolakezdés miatt szeptembertől ismét emelkedés várható a fertőzöttségi adatokban - tette hozzá. A virológus úgy vélte: az oltásoknak köszönhetően reményei szerint az idén ősszel nem lesz annyi súlyos beteg, mint tavaly vagy tavasszal.
EU-átlag alatt a magyar átoltottság
Világszerte elsősorban a vírus Delta variánsa fertőz, amelyet kis mennyiségben Magyarországon is kimutattak már. Az ISDA (Diseases Society of America) szakértői a Bloombergnek elmondták: a korábbi védőoltások ugyan az új vírustörzs ellen is nagy százalékban hatásosan akadályozzák meg a betegség kialakulását, a probléma az, hogy a vírus az eredeti változatnál körülbelül kétszer ragályosabb, így rendkívül könnyen terjed a védettséggel még nem rendelkezők körében. Emiatt, mondták, a korábban becsült 60-70 százalékhoz képest 80 százalékos átoltottságnál lehetne csak nyájimmunitásról beszélni.
Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 64,8 százaléka (a teljes lakosság 56 százaléka) kapta meg a megfelelő védettséget biztosító két dózist. A hazai oltási tempó az elmúlt időszakban nagyon lelassult, így ma már a magyar átoltottsági ráta elmarad az európai átlagtól.
Augusztus elején a fertőzésszám továbbra is alacsony volt Magyarország, az utóbbi időszakban napi 50 körüli új esetet regisztráltak háromnapos átlagban.
Magyarország abból a szempontból egyedi az EU-ban, hogy itt a lakosság jelentős részét a kínai Sinopharm-vakcinával oltották. A Reuters július 29-i összefoglalója szerint egyelőre ellentmondásos adatok érhetők el arról, mennyire hatékony a kínai vakcina a dela-variáns ellen. Bár egy kutatás szerint a tünetekkel járó betegséget közel 90 százalékban megakadályozza (tünetmentes fertőzés ezekben az esetekben még előfordulhat). Júniusban azonban Indonéziában több száz, Sinopharmmal oltott egészségügyi dolgozó megfertőzödött, több tucatnyian kórházba is kerültek a delta variáns miatt.
Berobbant az USA-ban a Delta-variáns
Bár a magyarországi adatok alapján még nem beszélhetünk negyedik hullámról, több országban példája alapján akár erre is készülhetünk. Augusztus elején az Egyesült Államok több részén is meredeken emelkedett a fertőzésszám, elsősorban olyan déli államokban, például Texasban és Floridában, ahol alacsony volt az oltási hajlandóság. Országszerte az elmúlt héten 100 ezer felett volt a napi átlagos fertőzésszám, utoljára februárban voltak ennyire rosszak az adatok. Az amerikai számok jól mutatják a negyedik hullámok dinamikáját: a Delta-vírus az oltatlanok körében terjed, köztük azonban a korábbiaknál gyorsabban, ez okozza az ismét magas számokat.
A romló amerikai járványadatokhoz hozzájárul az is, hogy a járvány elleni védekezés és az oltások kérdése politikai témává vált. Az amerikai jobboldal egyes véleményvezérei nyíltan oltásellenes üzeneteket fogalmaznak meg, és a republikánus vezetésű államok kevésbé hajlandók korlátozásokat bevezetni (sőt, a floridai kormányzó, Ron DeSantis rendeletben tiltotta meg a tankerületeknek, hogy kötelezővé tegyék az iskolákban a maszkviselést). Más republikánus politikusok azóta hirdetésekben kérik az embereket, hoy oltassák be magukat.
Megtelt egy szerb kórház
Az európai országok közül többek között Spanyolországban, Franciaországban és kisebb mértékben Olaszországban nőttek az esetszámok, ez részben az újrainduló turizmussal függ össze. Egyelőre alacsony az új esetek száma, de ijesztően meredeken kezdett nőni a fertőzésszám Szerbiában és más balkáni országokban is is: egy Belgrád melletti város, Batajnica kórházában például két hét alatt megháromszorozódott a betegek száma.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 564-gyel 724 661-re, Koszovóban 271-gyel 109 310-re, Észak-Macedóniában 325-tel 157 249-re, Montenegróban 279-cel 103 158-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 75-tel 206 066-ra növekedett.