Az Európai Bizottság által szerdán bemutatott új stratégia úgy csökkentené az európai ipar szén-dioxid-kibocsátását, hogy nem menne a versenyképesség rovására, sőt még javítaná is. „Tiszta, biztonságos és virágzó Európát szeretnénk. Ehhez paradigmaváltásra van szükség, ami biztosítja, hogy a stratégia egyszerre szolgálja a versenyképességet, a klímapolitikai célokat és a függetlenséget” – hangsúlyozta a Szabad Európának és több más európai lapnak adott interjúban Wopke Hoekstra, az EU éghajlatváltozásért, nettó zéró és tiszta növekedésért felelős biztosa.
Hogyan lehet dekarbonizáció mellett versenyképességet javítani?
A közlemény formájában bemutatott stratégia három kihívásra kíván választ adni egyszerre: a klímaváltozásra és következményeire, az EU versenyképességi problémáira és a gazdaság, valamint az ipar ellenálló képességének javítására. A dokumentum arra keresi a választ, hogy miként lehet úgy elérni az európai kibocsátáscsökkentési célokat (más néven a dekarbonizációt), hogy megállítsák az európai ipar hanyatlását és elvándorlását a kontinensről más, kedvezőbb feltételeket kínáló régiókba.
A Mario Draghi korábbi Európai Központi Bank-elnök által készített és tavaly ősszel bemutatott versenyképességi jelentés szerint a kibocsátáscsökkentési politikák a növekedés motorjává válhatnak, feltéve, hogy jól integrálják őket az ipari, a verseny-, a gazdasági és a kereskedelmi politikákba. „Olyan lépésváltásra van szükség, amely érdemi felhajtóerőt gyakorol a gazdaságainkra. Ezt természetesen egy közlemény nem tudja elérni, de egy sor intézkedés igen” – mutatott rá a holland biztos, aki szerint az energiaárak megzabolázása valamennyi közül az egyik legfontosabb.
A kiugróan magas energiaárak jelentik az európai ipar egyik legnagyobb rákfenéjét, ami tartós versenyképességi hátrányt okoz. A klímaügyi biztos szerint a bizottsági stratégia rövid távon unortodox megoldást javasol, amikor elengedné a gyeplőt, és megengedné a tagállamoknak, hogy állami támogatással siessenek a nehéz helyzetbe került iparágak és szereplők segítségére. Az állami támogatások szabályainak lazítása Brüsszel várakozásai szerint hozzájárulhat az ipar dekarbonizálásához. A bizottság arra is próbálja rávenni a tagállamokat, hogy csökkentsék az energiákra, különösen a villamos energiára kivetett adókat.
Ehhez kapcsolódóan: Ha holnaptól leállna minden vezetékes orosz gázszállítás, az sem okozna jelentős drágulást
Rövid távon fájdalomcsillapítás, közép- és hosszú távon drasztikus árcsökkentés a cél
A tiszta ipari stratégiát két másik kollégájával együtt jegyző biztos elismeri, hogy rövid távon nem lehet csodát elérni és látványosan csökkenteni a cégek gáz- és villanyszámláját. „Nem lehet egyik napról a másikra tíz százalékpontokkal lefaragni az energiaárakat a kontinensen, a fenti intézkedésekkel ugyanakkor jelentős mértékben csillapíthatjuk a fájdalmat.”
Hoesktra meggyőződése, hogy közép- és hosszú távon, öt- és tízéves időtartamban folyamatos és masszív befektetésekkel a megújuló energiaforrásokba, a hálózatokba és a földgáztároló kapacitásokba „már drasztikus árcsökkentés érhető el”. Ehhez elsősorban a magántőke jóval nagyobb mértékű bevonására lenne szükség. A biztos a közelmúltban több olyan európai nyugdíjalap képviselőivel találkozott, akik elmondták, hogy azt a pénzt, amit jelenleg az Egyesült Államokba visznek, egy vonzó üzleti modell és megtérülési perspektíva mellett Európában is befektethetnék.
A stratégia egy sor intézkedést irányoz elő a bürokrácia csökkentésétől és – a megújulók esetében – az engedélyezési folyamat lerövidítésétől kezdve az innováción és nemzetközi kontextusban az egyenlő versenyfeltételek biztosításán át a körforgásos gazdaságig és az energiaárak letöréséig. A biztos nem hisz benne, hogy ezek az intézkedések külön-külön elegendők lennének az európai ipar versenyképesebbé tételéhez, „de ha huzamosabb időn át minden téren támadásba lendülünk európai és tagállami szinten egyaránt, akkor meggyőződésem, hogy meghozza a gyümölcsét” – tette hozzá.
A kormányoknak is csökkenteniük kellene az energiaadókat
Wopke Hoekstra szerint ha a befektetők látni fogják, hogy az EU komolyan áll a kérdéshez, és kiszámítható feltételeket kínál, az olyan mértékben fogja növelni a bizalmat, hogy számottevő befektetéseket fog generálni, és Európában megtérülést is, de ez mindenkitől tartós erőfeszítést igényel.
A tiszta ipari stratégia elsősorban két kulcsterületre összpontosít. Ezek az energiaintenzív iparágak és a tisztatechnológia-szektor, amely az ipari átalakulás egyik fő hozzájárulója lehet. Az energiaintenzív ipari vállalatok helyzetének könnyítése érdekében az Európai Bizottság arra próbálja rávenni a tagállamokat, hogy a jogilag meghatározott minimális szinte csökkentsék a villamos energiát terhelő adókat, és számolják fel azokat a díjakat, amelyekből nem az energiával összefüggő politikákat finanszíroznak. Brüsszel azt ígéri, hogy a hálózati tarifák kiszámítási módjának harmonizálását is javasolni fogja.
A testület jövőre az uniós közbeszerzési keretszabályt is úgy tervezi módosítani, hogy kritériumként megjelenjen benne az európai preferencia, sőt a helyi, lokális szempont is. A tervek közé tartozik az uniós határkiegyenlítő mechanizmus (CBAM) reformja és egyszerűsítése, amely az EU-ba behozott termékeket sújtja vámmal az üvegházhatást okozó gázkibocsátással összhangban.
Ehhez kapcsolódóan: Máris trükköznek az AI-óriások, csak több áramuk legyen
