Az évtized végére az EU-ban 35 milliárd köbméter biometánt állítanak majd elő, amely egy integrált európai hidrogénpiacot lát el. Mindez komoly lépés a fosszilis energia kivezetése felé. Egy további készülő szabályozás pedig azt célozza, hogy 2028-tól csak olyan új épületeket adhatnak át, amelyeknek a károsanyag-kibocsátása nulla.
Miközben számos egyéb téma uralja az uniós közbeszédet, vannak olyan folyamatok, amelyek ugyan alapvető fontosságúak, de kevesebb nyilvánosságot kapnak. Ezek talán nem annyira közérthetők és vitára alkalmasak, mint például az orosz–ukrán háború uniós vonzatai vagy a migráció. Ebbe a sorba kívánkozik a klímaváltozás elleni küzdelem, amelynek központi eleme az EU kibocsátáscsökkentési terve. A tagállamok már korábban megegyeztek abban, hogy 2050-re az EU kibocsátássemleges lesz, az ehhez vezető út fontos mérföldköve, hogy 2030-ra eléri az 55 százalékos csökkentést. (Az adatok az 1990-es bázisévhez viszonyítva értendők.) A Fit for 55! néven ismert csomag több elemében is előrelépés történt. Az Európai Parlament szakbizottsági szinten megvizsgálta az Európai Bizottság javaslatát, és kialakította róla az álláspontját. Pár hét múlva az EP plenáris ülése is áldását adja erre, ami – ismerve a bizottsági szavazási arányt – valószínűleg csak formai döntés lesz. Ez az állásfoglalás lesz a parlament mandátuma, amikor hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a tagállamokkal. Változás persze mindig lehetséges, de amit most tudunk, az már a végső jogszabályok tartalmára nézve meglehetősen pontos eligazítást jelent. Tegyük hozzá azt is, hogy ebben a témában – is – számíthatunk magyar különvéleményre, mint ahogy ez már ebben a szakaszban is megjelenik, és alább ismertetjük.
Európai hidrogéngerinc
Előbb azonban nézzük, milyen döntések születtek. Az EP Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága két jogalkotási javaslatot támogatott a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, köztük a hidrogén bevezetésének elősegítésére az EU gázpiacán. A jogszabály az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok tanúsítási rendszerét is létrehozná, és biztosítaná, hogy a fogyasztók könnyebben cserélhessenek szolgáltatót, hogy szerződéseikben a fosszilis tüzelőanyagok helyett a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokat válasszanak.
Az Európai Parlament olyan módosításokat javasolt az eredeti változathoz képest, amely megnövelné az infrastrukturális beruházásokat. A cél annak biztosítása, hogy elegendő határkeresztező kapacitás álljon rendelkezésre egy integrált európai hidrogénpiac – az úgynevezett hidrogéngerinc – létrehozásához, és lehetővé tegye a hidrogén határokon átnyúló szabad mozgását.
Ugyancsak szorgalmazzák a képviselők az elérendő célok módosítását, azt szeretnék, ha 2030 végéig a tagállamoknak együttesen legalább 35 milliárd köbméter fenntartható biometánt biztosítanának. Ezt évente előállítanák és besajtolnák a földgázrendszerbe azzal a céllal, hogy az orosz földgázimport húsz százalékát fenntartható, olcsóbb és helyben előállított alternatívával helyettesítsék.
A képviselők azt szeretnék elérni, hogy az uniós országok a lehető leghamarabb szüntessék meg a fosszilis gázt, figyelembe véve az alternatívák elérhetőségét.
Ennek a jogszabálycsomagnak tulajdonképpen az a célja, hogy a gáztárolás terén előmozdítsák a regionális együttműködést, elősegítsék a stratégiai készletek közös beszerzését, valamint intézkedéseket hozzanak a kibertámadások ellen. Olyan rendelkezéseket is tartalmaz a csomag, amelyek megkönnyítik a hidrogénnek a földgázzal és a megújuló gázokkal való keverését, valamint a gázminőséggel és -tárolással kapcsolatos fokozott uniós együttműködést.
Ehhez kapcsolódóan: 2035-től tilos a benzines és a dízelautók eladása az EU-ban
Épületek reneszánsza
A klímapolitika órasági szelete az épületek energiahatékonyságának növelése. Az Európai Bizottság szerint az EU-ban az épületek felelősek energiafogyasztásunk negyven és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36 százalékáért. Az új, átfogó szabályozás nem kíméli ezt a területet sem, az épületek energiateljesítménye terén klímasemlegességet irányoz elő 2050-re. Például úgy, hogy az új épületek 2028-tól nulla kibocsátásúak lesznek. Sőt az állami hatóságok által használt, üzemeltetett vagy birtokolt új épületekre már 2026-tól érvényes lesz ez a szabály. Az Európai Bizottság eredeti javaslataihoz képest két, illetve egy évvel korábbra hozták a határidőket a képviselők. A szabályozás része az is, hogy 2028-ig minden új épületet fel kell szerelni napelemes technológiával, ahol ez műszakilag megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, míg a jelentős felújítás alatt álló lakóépületeknek 2032-ig kell megfelelniük ennek a feltételnek.
Minden tagállamnak el kell készítenie nemzeti felújítási terveit. Ezeknek reális célokat és intézkedéseket kell tartalmazniuk a támogatásokhoz és finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésére az energiaszegénység elleni küzdelem jegyében. Ugyancsak előírás, hogy a tagállamoknak ingyenes információs pontokat és költségsemleges felújítási programokat kell létrehozniuk. „A pénzügyi intézkedéseknek jelentős támogatást kell nyújtaniuk a mélyreható felújításokhoz, különösen a legrosszabbul teljesítő épületek esetében, és célzott támogatásokat kell elérhetővé tenni a veszélyeztetett háztartások számára” – szögezik le az EP-képviselők.
További elem, hogy minden uniós országnak biztosítania kell a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését a fűtési rendszerekből legkésőbb 2035-ig, kivételes, az Európai Bizottság által engedélyezett esetekben 2040-ig.
A Fidesz a „korrupt baloldalt” emlegeti
A Szabad Európa is megkapta a Fidesz EP-delegációjának állásfoglalását a téma kapcsán. Korábban már – többek között Orbán Viktor miniszterelnök is – hangoztatták magyar kormánypárti politikusok, hogy az EU épületfelújítási programja csak további terheket ró a kiszolgáltatott családokra, és tulajdonképpen egy újabb adófajtával ér fel. Általánosságban is hallhattuk, hogy az EU zöldenergiára váltása jelenleg rosszul időzített és drága elképzelés, és csak hozzájárul az energiaárak további növekedéséhez.
„Egyértelművé vált, hogy a brüsszeli korrupciós botrányban nyakig benne lévő baloldal bürokratikus terheket növelő, felelőtlen javaslatokkal akadályozná az épületkorszerűsítési programok végrehajtását” – kezdődik a közlemény, amelyben a Fidesz azon az állásponton van, hogy az épületfelújítási tervek sikeres megvalósításához az uniós források elérhetővé tételére, bürokráciacsökkentésre és felelős tervezésre van szükség. A Fidesz szerint különösen a mostani helyzetben „katasztrofális hiba több bürokráciát és felelőtlen célokat” javasolni, „a brüsszeli korrupciós botrányban súlyosan érintett baloldal azonban éppen ezt teszi”.
A magyar kormánypárt elfogadhatatlannak tartja, hogy 2028-tól csak a saját energiaszükségletüket maguknak megújuló energiaforrásokból biztosító épületek építését engedélyeznék, 2035-től pedig mindenhol betiltanák a fosszilis és földgázalapú fűtést.
„A baloldal javaslatai felelőtlenek és teljesen alkalmatlanok arra, hogy lendületet adjanak az épületfelújításoknak. Ezzel szemben a sikeres épületkorszerűsítési programok bürokráciacsökkentéssel, felelős tervezéssel és az uniós források azonnali elérhetővé tételével valósulhatnak meg. Mi, a Fidesz európai parlamenti képviselői ezért küzdünk” – hangsúlyozta Gyürk András fideszes képviselő.
Az EP plenáris ülése márciusban szavaz a javaslatokról.
2022-ben még egy nagy lépést tettünk a klímakatasztrófa felé
