A tekintélyes bordeaux-i szőlőültetvények ugyanúgy néznek ki, mint bármikor, egészséges, érett gyümölcsök lógnak a zöld szőlősorokon. Az idén azonban van, ami merőben más Franciaország egyik leginkább ünnepelt borvidékén és Európa más részein.
Az egykor szeptember közepén kezdődő szüret most minden eddiginél korábban – augusztus közepén – történik a súlyos szárazság miatt és azért, mert a borászatok próbálnak alkalmazkodni a klímaváltozás kiszámíthatatlan hatásaihoz.
Paradox módon a hőhullámok és az erdőtüzek szezonja az alacsonyabb termés ellenére is kiváló szőlőt hozott. De egy ilyen termés betakarításához kreatív változtatásokra volt szükség a termesztési technikákban, beleértve a szőlőtőkék újfajta metszését és az időnkénti locsolást olyan helyeken, ahol az öntözés általában tilos. Azok a termesztők, akik Európa-szerte a saját bőrükön tapasztalták a globális felmelegedés hatásait, most azért aggódnak, hogy mi jöhet még.
Eddig jó, de mi lesz aztán?
Eddig „a globális felmelegedés nagyon pozitív. Érettebb a szőlő, jobb az egyensúly. (…) De ha a jövőt nézed, és akár még egy fokkal is nő a hőmérséklet, elveszíted a frissességet, felborul a bor egyensúlya” – mondja Fabien Teitgen, a Bordeaux-tól délre fekvő martillaci organikus borászat, a Château Smith Haut Lafitte műszaki igazgatója.
A szőlőtermesztők az Európa nagy részét sújtó hőhullámok sorozata és a csapadékhiány miatt módosítottak az eddigi gyakorlaton. A délnyugat-franciaországi Bordeaux régióban óriási erdőtüzek pusztítottak el nagy kiterjedésű fenyőerdőket. Június végétől augusztus közepéig nem esett eső.
Ahogy a szüret kezdődik, munkások tucatjai ereszkednek térdre a szőlőkertekben, hogy kézzel szedjék le és rakják kosarakba a termést. A szőlőt azonnal kipréselik, a levét tartályokba, majd hordókba töltik, hogy bort készítsenek belőle.
A szüret célja a híres Pessac-Léognan fehérbor előállítása. Ezt hamarosan követi a vörösbor is.
Eric Perrin, a Château Carbonnieux birtok egyik tulajdonosa felidézi, hogy gyermekkorában, a hetvenes években szeptember közepe táján kezdődött a szüret. Az idén augusztus 16-án.
De a 2022-es évjárat jobb lehet minden eddiginél, mondja Perrin, mert a szőlő egészséges és jó az egyensúlya. A meleg, száraz időjárás megakadályozta abban is, hogy olyan betegségeket kapjon el, mint a penészgombásodás.
A bortermelés több évszázados hagyomány a Château Carbonnieux-ban, melynek szőlőiben Thomas Jefferson is járt 1787-ben, mielőtt az Egyesült Államok elnöke lett volna, és elültetett egy pekándiófát, amely ma is áll egy parkban.
Manapság a Château Carbonnieux borát Emmanuel Macron elnök kínálja annak, akit nagy becsben tart.
Az aszály megváltoztatta a bortermelők munkáját.
Korábban a szőlősgazdák arra törekedtek, hogy a szőlő a lehető legtöbb napfényhez jusson, így ugyanis több cukrot termel, amely alkohollá alakul át. Idén a termelők inkább hagyták, hogy a levelek védjék a szőlőt, az árnyék megőrizze a gyümölcs savasságát és frissességét – magyarázza Teitgen.
A tágabb régióban 15-20 százalékkal alacsonyabb lehet a hozam, főként a kisebb szőlőszemek miatt és azért, mert bizonyos területeken egy részét meg is égette a nap, ám ez nem befolyásolja a bor minőségét.
Új termesztési praktikákat követel a klímaváltozás
A Château Smith Haut Lafitte borászat XIV. századi tornya előtt Manon Lecouffe egész héten gondosan öntözte az újonnan telepített szőlőt, ami elengedhetetlen volt.
A többéves szőlőnek mélyre nyúlnak a gyökerei, lehetővé teszik, hogy vízhez jusson a föld mélyéből, így különösebb szenvedés nélkül elviselje a szárazságot.
Idén azonban a birtokoknak engedélyezték a kifejlett szőlőtőkék öntözését, jóllehet ez rendes körülmények között tilos Bordeaux-ban.
„Néhány parcellában annyira súlyos volt a helyzet, hogy a levelek lehullottak" – mondja Lecouffe.
A szőlősgazdák másik megoldása az, hogy csökkentik a parcellák sűrűségét, hogy kevesebb vizet igényeljenek, vagy megmunkálják a talajt, hogy jobban megőrizze a nedvességet a mélyben.
A szakértők azt is mérlegelik, hogy hasznos lehet-e új szőlőfajták telepítése.
A Pessac-Léognan borokat is gyártó Château Olivier-ben Laurent Lebrun igazgató megmutatja, hogyan járja csapatával a szőlőültetvényeket, hogy parcellánként megkóstolják a szőlőt, és eldöntsék, hol és mikor szüreteljenek.
Nem mindenki marad talpon
A globális felmelegedés következményei ma már a szőlősgazdák mindennapjainak részei – jelenti ki Lebrun, felhívva a figyelmet a változások sebességére.
„Át kell programoznunk a gondolkodásunkat – mondja. – Sok olyan eszköz van elérhető közelségben, amelyeket a melegebb vidékeken már használnak.”
Délebbre Európában is hetekkel korábban kezdődött a szokásosnál a szüret, hogy megmentsék a zsugorodó és megperzselődött szőlőszemeket. Olaszország, Spanyolország és Portugália egyes régióiban tíz-húsz százalékkal kisebb termésre számítanak, bár a termesztők jobb minőségben reménykednek.
Az olaszországi Coldiretti mezőgazdasági lobbi azt emeli ki, hogy a magasabb energia- és nyersanyagárak várhatóan 35 százalékkal növelik a költségeket.
A tudósok régóta úgy gondolják, hogy az ember okozta éghajlatváltozás gyakoribbá teszi a szélsőséges időjárást. Azt mondják, a forróbb levegő, a melegebb óceánok és az olvadó tengeri jég megváltoztatja a futóáramlásokat, ami pusztítóbbá teszi a viharokat, árvizeket, hőhullámokat, aszályokat és erdőtüzeket.
Mivel az enyhébb telek miatt korán indul meg a rügyképződés a szőlőn, a francia borászok attól tartanak, hogy a fagy gyakrabban fogja megzavarni a növekedési időszakot. A heves jégeső néhány perc alatt tönkreteheti egy év munkáját.
A Château Carbonnieux-ban Perrin attól fél, hogy néhány kisebb termesztő nem tud alkalmazkodni a változásokhoz.
„2017 óta a klímaesemények szerényebb terméshez vezettek. Nem mindenki fog tudni talpon maradni, az biztos” – mondja.
Kiszáradt folyók és tavak – forróság és aszály Európában
