A koronavírus elleni szerbiai oltási kampányból szakértők szerint világosan látszik, a kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a Kínával fenntartott jó kapcsolatnak.
Aleksandar Vučić szerb államfő március 18-án szerződést írt alá a kínai Sinopharmmal további kétmillió vakcinadózis megvásárlásáról. Kínai illetékesekkel folytatott online egyeztetésein pedig szó volt egy kínai oltóanyag-gyár szerbiai létrehozásának, illetve kórházak építésének és felszerelésének lehetőségéről.
Vučić, a Szerb Haladó Párt elnöke kijelentette, hogy országában a legtöbb embert a Sinopharm vakcinájával oltották be, hangsúlyozva, hogy a szakértők nagyra tartják a készítmény minőségét és biztonságosságát.
„Szerbia az első európai ország, amely engedélyezte a Sinopharm oltóanyagát, ma pedig újabb megállapodást fogunk aláírni. Értékeljük a szerb lakosság bizalmát a termékünk iránt, örömmel támogatjuk Szerbia népét a vírus elleni harcban” – mondta Li Csing-csen, a vállalat elnöke.
Szerbiában december 24-én adták be az első koronavírus-vakcinát, ezt Ana Brnabić kormányfő kapta, a tömeges oltási kampány január 19-én kezdődött. Minden egyes nagykorú állampolgár jelentkezhet, és választhatnak a német‒amerikai Pfizer/BioNTech, az orosz Szputnyik V, a kínai Sinopharm és a brit‒svéd AstraZeneca/Oxford készítménye közül.
A vakcinák ebben a sorrendben érkeztek meg az országba, és mindegyik megkapta a szükséges forgalombahozatali engedélyeket, annak ellenére, hogy sem a kínai, sem az orosz oltóanyagot nem hagyta még jóvá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).
Vakcinadiplomácia
Eddig a legtöbb oltóanyag a Sinopharmtól érkezett Szerbiába: a hivatalos adatok szerint március 16-ig kétmillió adag, miközben a Pfizerből 262 ezer, a Szputnyikból 252 ezer, az AstraZenecából pedig 150 ezer. Az egyik kínai szállítmányt személyesen az államfő fogadta a repülőtéren, erre más gyártó esetében nem volt példa.
Európán belül Szerbiában engedélyezték először a Sinopharm készítményét, ezt Magyarország követte amúgy, és Zlatibor Lončar szerb egészségügyi miniszter volt az „első ember Európában”, aki megkapta a kínai oltást.
„Ez politikai jelzés arra vonatkozóan, hogy a szerb hatalmi elitnek mennyire fontos a kapcsolat Pekinggel” – közölte Vuk Vuksanovic, a London School of Economics and Political Science PhD-hallgatója.
Az első kínai vakcinaszállítmány január 16-án érkezett Szerbiába, és a készítmény két nappal később már meg is kapta az engedélyeket a hatóságoktól, január 19-én pedig megkezdődött a tömeges oltási kampány. Ekkor Vučić úgy nyilatkozott, hogy az oltóanyagot „áron alul szerezték be”. Majd az esetleges európai uniós reagálással kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva visszakérdezett, hogy „mi a fontosabb, az, hogy mit mond valaki Brüsszelben, vagy pedig a szerbek élete?”.
Hatékonysági kérdések
A szerb miniszterelnök szerint az országban március 14-ig a felnőtt lakosság nagyjából 21 százalékát oltották be. „Jelen pillanatban kicsit több mint 1,2 millióan kapták meg az első dózist, körülbelül 740 ezren pedig a másodikat. Jól haladunk, van bőven oltóanyag” – mondta.
Másnap Marija Obradović közigazgatási és helyi önkormányzati miniszter arról számolt be, hogy mindössze 1,36 millió ember jelentkezett oltásra, ami szerinte nem elegendő a közel hétmilliós országban. „Minden polgármester részvételére szükség van, segíteniük kell az ügyet, senkit nem fordítunk vissza az oltópontokról” – fogalmazott. Hasonlóan nyilatkoztak más szakértők is, ezért több városban különleges kampányokat indítottak.
„Nemrég kaptam meg a második adagot. Szerintem fontos, hogy a lehető legtöbben megkapják a vakcinát, és így azok is valamilyen fokon védettek legyenek, akiket nem olthatnak be. Örülök, hogy van oltóanyag, és jól halad az oltási kampány Szerbiában. Ugyanakkor számos dolog nem átlátható: mennyibe kerülnek a vakcinák, ki fizet értük, hogyan vásároltuk meg őket” – mondta a 26 éves belgrádi Andjela Ruvidic.
Vučić maga is csalódottságának adott hangot a lakosság alacsony oltási hajlandósága miatt, és elmondta, hamarosan beadatja magának a kínai vakcinát azon városok egyikében, ahol a legkisebb az immunizációt tervezők aránya.
Február közepe óta folyamatosan emelkedik az új fertőzöttek és halálos áldozatok száma Szerbiában. A kormány először hétvégi korlátozásokkal reagált, amikor is bizonyos kivételektől eltekintve minden üzletnek be kellett zárnia, majd ötnapos lezárást rendeltek el március 17. és 22. között.
Tájékozatlanság, bizalmatlanság
Az elutasítottságot az oltásellenes lobbi és a nagyfokú „információs írástudatlanság” is nagyban befolyásolja, egy őszi felmérés szerint a szerbek 41,5 százaléka hitt valamelyik, koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletben. „Az oltásellenesek némelyike irracionális félelmet gerjeszt az emberekben, például hogy chipet ültethetnek beléjük, amellyel később megfigyelhetik őket. A tájékozatlanok ezt simán elhihetik” – emelte ki Radoje Čolović, a szerb orvosszövetség elnöke.
Zoran Radovanović járványügyi szakértő aláhúzta, hogy a digitális írástudatlanság is nehezítheti a helyzetet, ugyanis interneten kell regisztrálni az oltásra. A kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési minisztérium 2018-as adatai szerint a 15 évnél idősebbek mintegy fele digitálisan írástudatlannak számít.
Ehhez hozzáadódhat még, hogy Szerbiában sokan nem bíznak az egészségügyi rendszerben és az orvosokban. Radovanović szerint rendkívül negatív hatása van annak, hogy sok, akár magas akadémiai titulusokkal rendelkező szakember vagy orvos is felelőtlenül nyilatkozott az oltások kapcsán.
Még ha sikerül is elérni az országban az 50 százalékos átoltottságot az eredeti terv értelmében, akkor is fennáll majd a kérdés, hogy az állampolgárok – akár kaptak oltást, akár nem – hogyan utazhatnak külföldre.
Az Európai Bizottság előző héten javaslatot tett egy „digitális zöldigazolvány” bevezetésére az utazás megkönnyítése érdekében, azonban ez csak az EMA által már jóváhagyott vakcinákkal beoltottaknak járna, márpedig a Sinopharm és a Szputnyik V készítményei még nem kapták meg a zöld jelzést.
Aleksandar Vučić ezt „nagyon rossz, észszerűtlen és botrányos döntésnek” nevezte. „Az útlevél nélkül hogyan fogadják majd például a magyar miniszterelnököt, akit a kínai vakcinával oltottak be?” – tette fel a kérdést bahreini látogatásán.
Bár az Euronews és az Our World In Data szerint Szerbia kiemelkedő helyen áll a világon a teljesen beoltottak arányának tekintetében, a helyi hatóságok továbbra is titkolják a nyilvánosság elől, hogy mennyit fizetnek az eddig megrendelt hatmillió adag vakcináért. Nem ismertek továbbá a lélegeztetőgépek és más orvosi felszerelések beszerzésére sürgősséggel kiírt tavalyi pályázatok adatai sem.
Eddig mintegy 4900 emberéletet követelt a koronavírus-járvány Szerbiában.
