Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Árvizek Oroszországban és Kazahsztánban – az emberek többet várnak a kormánytól

Az Orenburg közelében fekvő Andrejevka a Buzuluk folyó áradása után, 2024. április 10-én
Az Orenburg közelében fekvő Andrejevka a Buzuluk folyó áradása után, 2024. április 10-én

Továbbra is nagy területek állnak víz alatt Oroszország déli részén és Észak-Kazahsztánban. Tisztviselők szerint a helyzet csak romlani fog, az évszakhoz képest magas hőmérséklet miatt ugyanis hatalmas területen indult meg a gyors hóolvadás, emiatt tízezrek kényszerülhetnek otthonuk elhagyására.

Városok és falvak tucatjai fekszenek az Urál, Európa harmadik leghosszabb folyója mellett, amely átszakította a gátat, és vize az oroszországi Orenburgon és a kazahsztáni Oralon át dél felé hömpölyög.

Az Orenburgi terület vezetésének április 10-i közleménye szerint több mint 7700 helyit és több száz háziállatot evakuáltak az árvíz sújtotta körzetekből, mintegy 13 ezer ház és körülbelül 15 ezer háztartás került víz alá.

Miközben a vízszint már süllyedni kezdett Orszk városában, ahol múlt hét óta háromszor is átszakadt egy helyi gát, és legkevesebb öten meghaltak az áradások során, a terület kormánya szerint a helyzet legalább április 25-ig nehéz marad.

A Kreml ennél is borúlátóbb: közölte, hogy a helyzet „nagyon feszült”, és valószínűleg tovább fog romlani.

„A víz folyamatosan emelkedik. Nagy mennyiségű víz érkezik újabb és újabb területekre” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában újságíróknak.

Ehhez kapcsolódóan: Kevesebb kiskapu és sokkal több pénz kell a klímaváltozás tényleges megállításához

Kazahsztánban is folytatódik az áradás az Oroszországgal határos északi régiókban.

Tisztviselők április 10-én közölték, hogy az árvíz múlt heti kezdete óta valamivel több mint 96 ezer embert evakuáltak, csak az elmúlt 24 órában tízezret.

A kormány válaszlépései feldühítették a helyieket, a nyugat-kazahsztáni Atyrau térségében a Zsiljói járás lakói körbekerítették a városházát Kulszariban, pénzügyi segítséget követelnek az áradásban elszenvedett károk fedezésére.

A tiltakozók azt mondják, kételyeik vannak a helyi önkormányzat döntésével kapcsolatban, amely két hónapra felfüggeszti a jelzáloghitelek visszafizetését azoknak az esetében, akiknek a házát megrongálta az árvíz.

„A jelzáloghitel törlesztésének két hónapos halasztása azt jelenti, hogy később magasabb kamatot kell majd fizetnünk. Pontosan ezzel szembesültünk a Covid-időszakban. Engedjék el a jelzáloghitelünket, mert nemcsak a vízbe fulladunk bele, de az adósságba is” – mondta az egyik tiltakozó, Zsanar Sudabajeva a Szabad Európának.

Kuttibaj Ajtesov helyi nyugdíjas arról beszélt a Szabad Európának, hogy bár az ő házán nincs hitel, attól tart, hogy az árvíz mértéke miatt nem tudja majd rendbe tenni az épületet, a nyugdíja túl alacsony a költségek fedezésére.

Az észak-kazahsztáni térség kormányzója, Gauez Nurmukambetov április 10-én közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy „hatalmas mennyiségű víz érkezik” a régióba az Eszil folyón, és „egy-két nap alatt” eléri a terület fővárosát, Petropavlot, valamint több tucat másik várost és falut.

Az átmeneti menedéket keresők helyzetét nehezíti, hogy a hét hátralévő részében több térségben hideg idő várható.

Egyikük azt mondta: aggódnak amiatt is, hogy milyenek lesznek az egészségügyi viszonyok az árvíz levonulása után.

„Láttuk, ahogy holttesteket mos ki a sírjukból az ár. Sok Covid-fertőzésben meghalt embert temettek el itt. Mi a helyzet a csapvízzel, amiből iszunk? A helyi önkormányzat nem árulta el, hogy biztonságos-e a csapvíz. Ha lemegy az ár, egészségügyi szempontból biztonságos lesz-e az árvíz sújtotta körzetekben tartózkodni? Van egy két hónapos kislányom” – mondta a fiatalember.

A gyerekálmok is szertefoszlanak a klímaváltozás sújtotta Mekong-deltában

&bdquo;Az éghajlatváltozás egyszerre katalizátor és gyorsító tényezője a migrációnak&rdquo; - mondta el Mimi Vu, Ho Si Minh-városban élő emberkereskedelemmel és migrációval foglalkozó szakember az AP riporterének. A&nbsp; megélhetésnek ártott, és súlyosbítja az egyenlőtlenségeket egy olyan régióban, amely még mindig kevésbé fejlett, mint Vietnám más részei. A területen sem a tiszta vízhez való folyamatos hozzáférés, sem a megfelelő egészségügyi ellátás, sem az oktatás nem biztosított&nbsp;<br />
<br />
&nbsp;
1/8 „Az éghajlatváltozás egyszerre katalizátor és gyorsító tényezője a migrációnak” - mondta el Mimi Vu, Ho Si Minh-városban élő emberkereskedelemmel és migrációval foglalkozó szakember az AP riporterének. A  megélhetésnek ártott, és súlyosbítja az egyenlőtlenségeket egy olyan régióban, amely még mindig kevésbé fejlett, mint Vietnám más részei. A területen sem a tiszta vízhez való folyamatos hozzáférés, sem a megfelelő egészségügyi ellátás, sem az oktatás nem biztosított 

 
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
Az ENSZ 2022-ben kiadott, éghajlatváltozásról szóló jelentése arra figyelmeztetett, hogy az esős évszakban több árvíz, a száraz évszakban pedig aszály lesz. A talajvíz és az építési célú homok fenntarthatatlan kitermelése tovább rontja a helyzetet. A tengerszint emelkedése a déli partot sújtja, a Mekongon felfelé haladva gátak szegélyezik a folyót, így a deltában egyre nehezebb a gazdálkodás. A tizenhét milliós lakosságú régióban sokan a városokba mennek, ahol a gyári munkahelyek jobb fizetést ígérnek<br />
&nbsp;
2/8 Az ENSZ 2022-ben kiadott, éghajlatváltozásról szóló jelentése arra figyelmeztetett, hogy az esős évszakban több árvíz, a száraz évszakban pedig aszály lesz. A talajvíz és az építési célú homok fenntarthatatlan kitermelése tovább rontja a helyzetet. A tengerszint emelkedése a déli partot sújtja, a Mekongon felfelé haladva gátak szegélyezik a folyót, így a deltában egyre nehezebb a gazdálkodás. A tizenhét milliós lakosságú régióban sokan a városokba mennek, ahol a gyári munkahelyek jobb fizetést ígérnek
 
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
Nguyen Thi Thuy ételt árul egy úszó piacon Can Thóban, 2024. január 17-én. Jó napokon körülbelül négy dollárt keres, ami alig elég ahhoz, hogy ételt tegyen az asztalra.&nbsp;Unokáit egyedül neveli a lakóhajóján, a lánya&nbsp;a városban küszködik a megélhetéssel. A hajójuk sürgős javításra szorul, amihez&nbsp;még az esős évszak előtt elő kell teremtenie a pénzt
3/8 Nguyen Thi Thuy ételt árul egy úszó piacon Can Thóban, 2024. január 17-én. Jó napokon körülbelül négy dollárt keres, ami alig elég ahhoz, hogy ételt tegyen az asztalra. Unokáit egyedül neveli a lakóhajóján, a lánya a városban küszködik a megélhetéssel. A hajójuk sürgős javításra szorul, amihez még az esős évszak előtt elő kell teremtenie a pénzt
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
&bdquo;A viharok egyre erősebbek&rdquo; - meséli Thuy. Az esős évszakban a heves esőzések miatt a vizet vadul kell pumpálni, hogy a lakóhajója ne süllyedjen el. Az áradások arra kényszerítik, hogy a hajót egy nagyobb csatornába helyezze át, ami viszont a nagyobb hullámok miatt kockázatos&nbsp;<br />
<br />
&nbsp;
4/8 „A viharok egyre erősebbek” - meséli Thuy. Az esős évszakban a heves esőzések miatt a vizet vadul kell pumpálni, hogy a lakóhajója ne süllyedjen el. Az áradások arra kényszerítik, hogy a hajót egy nagyobb csatornába helyezze át, ami viszont a nagyobb hullámok miatt kockázatos 

 
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
Nem újdonság, hogy a Mekong vidékéről a jobb kilátások reményében nagyobb városokba vagy akár külföldre költöznek&nbsp; az emberek. De a nettó elvándorlás - a deltából kiköltözők és a beköltözők közötti különbség - 1999 után több mint háromszorosára nőtt.&nbsp;Az itt élők a kilenc millió lakosú, nyüzsgő Ho Si Minh-várost tekintik a szegénységből kivezető leggyorsabb útnak<br />
<br />
&nbsp;
5/8 Nem újdonság, hogy a Mekong vidékéről a jobb kilátások reményében nagyobb városokba vagy akár külföldre költöznek  az emberek. De a nettó elvándorlás - a deltából kiköltözők és a beköltözők közötti különbség - 1999 után több mint háromszorosára nőtt. Az itt élők a kilenc millió lakosú, nyüzsgő Ho Si Minh-várost tekintik a szegénységből kivezető leggyorsabb útnak

 
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
Az ikrek édesanyja új életet kezdett, amikor Ho Si Minh-városba költözött. Egy ruhagyárban helyezkedett el és megházasodott. De végül mind őt, mind a férjét elbocsátották - a több ezer vietnami munkás közé tartoztak, akik az alacsony tengerentúli megrendelések miatt veszítették el állásukat. A harmincnégy éves nő soha nem fejezte be az iskolát, és munkát keres, de nem tudja, mihez kezdjen ezután<br />
<br />
&nbsp;
<div>
<div>
<div>&nbsp;</div>
</div>
</div>
6/8 Az ikrek édesanyja új életet kezdett, amikor Ho Si Minh-városba költözött. Egy ruhagyárban helyezkedett el és megházasodott. De végül mind őt, mind a férjét elbocsátották - a több ezer vietnami munkás közé tartoztak, akik az alacsony tengerentúli megrendelések miatt veszítették el állásukat. A harmincnégy éves nő soha nem fejezte be az iskolát, és munkát keres, de nem tudja, mihez kezdjen ezután

 
 
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
Nguyen Thi Thuy a lakóhajóján, miközben iker unokái, Do Hoang Trung és nővére, Do Bao Tran, hazatérnek az iskolából a vietnami Can Thóban, 2024. január 17-én.&nbsp;A kislány imádja a K-popot, éjszakánként videókat néz, hogy megtanuljon koreaiul, és szívesen ellátogatna Szöulba. Trung énekes szeretne lenni. De a reményeik irreálisak, és ezt már kiskamaszként sejtik. &bdquo;Tudom, hogy a végén a városba megyek, hogy megpróbáljak megélni&rdquo;&nbsp;- jegyzi meg a kisfiú&nbsp;<br />
<br />
<br />
&nbsp;
7/8 Nguyen Thi Thuy a lakóhajóján, miközben iker unokái, Do Hoang Trung és nővére, Do Bao Tran, hazatérnek az iskolából a vietnami Can Thóban, 2024. január 17-én. A kislány imádja a K-popot, éjszakánként videókat néz, hogy megtanuljon koreaiul, és szívesen ellátogatna Szöulba. Trung énekes szeretne lenni. De a reményeik irreálisak, és ezt már kiskamaszként sejtik. „Tudom, hogy a végén a városba megyek, hogy megpróbáljak megélni” - jegyzi meg a kisfiú 


 
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
A vietnámi kormány jóváhagyott egy tervet a Mekong-régió mezőgazdasági gazdaságának megerősítésére, amely az ország rizsmennyiségének mintegy felét termeli, és kulcsfontosságú más országok, például Indonézia és a Fülöp-szigetek élelmezéséhez is.&nbsp;Ám a világ egyik legveszélyeztetettebb éghajlatú régiójában így is egyre nagyobb problémát okoz a klímamigráció&nbsp;<br />
<br />
&nbsp;
8/8 A vietnámi kormány jóváhagyott egy tervet a Mekong-régió mezőgazdasági gazdaságának megerősítésére, amely az ország rizsmennyiségének mintegy felét termeli, és kulcsfontosságú más országok, például Indonézia és a Fülöp-szigetek élelmezéséhez is. Ám a világ egyik legveszélyeztetettebb éghajlatú régiójában így is egyre nagyobb problémát okoz a klímamigráció 

 
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
Previous slide
Next slide
This item is part of
XS
SM
MD
LG