Mindig is arccal és névvel vállalta a véleményét, most is ezt teszi – mondja Drégeli Krisztina, a Vörösmarty Mihály Gimnázium nyelvtanára a Szabad Európának. Ő is részt vett a polgári engedetlenségben, ezért megkapta a levelét a tankerülettől, amelyben kirúgással fenyegetik, ha folytatja a munkabeszüntetést. Mint mondta, húsz éve még megijedt volna egy ilyen levéltől, de most már nem tudják ezzel befolyásolni, mindenképpen lesz folytatás.
A Vörösmartyban nem most szeptember elején volt az első polgári engedetlenség. Már tavaly tavasszal is hasonló tiltakozást tartottak, miután a kormány a sztrájkot egy törvénnyel lényegében értelmetlenné tette. A most szeptemberi munkabeszüntetésben is aktív volt a tantestület, a körülbelül hatvan tanárnak több mint a fele részt vett a tiltakozásban. Előzetesen felmérték, hányan csatlakoznának, mert néhány fővel nem volt értelme elindítani az akciót. Amikor látták, hogy húsz, majd harmincnál is több tanár jelentkezik, akkor már tudták, hogy érdemes belevágni – mondta Drégeli Krisztina. A kétgyermekes, 46 éves pedagógus húsz éve van a pályán, tíz éve tanít németet és olaszt a Vörösmartyban, mellette osztályfőnök is.
Szeptember elsején reggel nem az iskolába mentek, hanem reggel nyolc órára a közeli Rákóczi térre, ahol felolvasták a nyilatkozatukat, és hogy miért tiltakoznak, valamint egy molinót tartottak fel, és elénekelték az iskola himnuszát. Másodikán sem mentek be az iskolába. Mint mondta, a vörösmartys diákok nagyon támogatják a tanáraikat a tiltakozásban, a folyosón megölelik őket, megköszönik a kiállásukat. Még régi diákok is megkeresik őket, hogy kifejezzék a támogatásukat.
Azoktól a kollégáktól is pozitív visszajelzéseket kaptak, akik nem vettek részt a polgári engedetlenségben, és hálásak nekik, hogy helyettesítették őket az első két napon – mondta, merthogy óra nemmaradt el, azokat a többi tanár megtartotta a diákoknak.
Egy kollégája készített egy felmérést, hogy azok a tanárok, akik nem csatlakoztak a tiltakozáshoz, miért nem tették. Ennek még nincs meg az eredménye, de van olyan kolléga, aki semmilyen sztrájkban nem hajlandó részt venni, de olyan is akadt, aki félti az állását.
„Mindenkinek megfordult a fejében, hogy mi van akkor, ha azt mondják, hogy jó, köszönjük szépen, akkor következő héttel már nem kell bejönni az iskolába. Biztos, hogy találunk más munkahelyet, csak egyes kollégáim olyan helyzetben vannak, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak” – fogalmazott.
Pénteken aztán megkapták a levelet a tankerülettől, amelyről korábbi cikkünkben már beszámoltunk. Ebben kirúgással fenyegették a tanárokat, ha folytatják a polgári engedetlenséget.
„Amikor az igazgatónő belépett az iskolába, a tankerülettől már hárman ott voltak, ő sem kapott semmilyen előzetes tájékoztatást. Amikor beértem, az igazgatóhelyettes odajött hozzám, hogy menjek hátra, és vegyem át a levelet, amit mindenki személyesen megkapott, és alá kellett írni, hogy átvette” – mesélte Drégeli Krisztina.
Aláírták, de jelezték, hogy a levél tartalmával nem értenek egyet.
„Ha húsz éve kapom meg ezt a levelet, akkor lehet, hogy megijedek, és elgondolkozom rajta, hogy Jézusom, mi lesz velem. De most, hogy már ennyi idős vagyok, és az elmúlt jó pár évben végigéltem, hogy mi történik az oktatásban és hogyan kezelnek minket, egész egyszerűen már csak azt tudtam mondani: és?” – fogalmazott.
Mint mondta, mindenképpen lesz folytatás, de a szeptember nagyon sűrű az iskolában, most vannak az osztálykirándulások. Amint véget érnek, leülnek a kollégákkal, és átgondolják, hogyan lehetne folytatni, semmiképpen nem szeretnének leállni.
„Biztos, hogy folytatni fogom. Még nem tudom, milyen formában, de nem gondolom, hogy ez a levél befolyásolni fog ebben” – jelentette ki.
További munkabeszüntetésre is hajlandó, de szerinte azt nem tudják megcsinálni, mint Franciaországban, Hollandiában és Németországban, hogy egy hétre kimennek az utcára, és nem tanítanak. Nincsenek olyan tartalékaik, hogy az egy vagy két hétre kieső munkabért nélkülözni tudják, egy-két napos engedetlenséget tudnak vállani.
Nagyjából hatszáz diák jár az iskolájukba. Amennyiben a tankerület beváltja a fenyegetését, és felmenti a tiltakozókat, marad 20-25 tanár a hatvanból, ami megoldhatatlan helyzetet alakítana ki szerinte, de ugyanígy áll a Radnóti is.
„Hova teszik ezeket a gyerekeket, ki fogja őket tanítani? És akkor még csak két iskoláról beszéltünk. Amúgy sincs tanár, borzasztó tanárhiány van, megengedhetik-e maguknak, hogy teljes iskolákat felszámolnak?” – tette fel a kérdést.
Van olyan kolléganője, akinek a férje is tanár, „ez a legrosszabb helyzet”, náluk nem ez a felállás, de ő sem tudja azt mondani, hogy ha a keresete kiesik, meg tud éni a család egy fizetésből. Nyelvtanárként magánórákat is ad, de ez azt jelenti, hogy látástól vakulásig dolgozik. A legtöbb kollégája is hasonló módon, pluszmunkák vállalásával tudja csak megoldani, hogy legalább a gyereküknek megadják azt, ami a tanuláshoz, sportoláshoz kell – vázolta a helyzetüket.
A beígért, tízszázalékos béremelést nagyon kevésnek tartja, legalább negyvenszázalékosra lenne szükség szerinte. Mint mondta, néhány napja nyilatkozta Gulyás Gergely, hogy 2027-re szeretnék, ha nyolcszázezer lenne a tanárok fizetése. Ezzel az a problémája, hogy amíg odaérnek, addigra lehet, hogy az a nyolcszázezer pont annyit fog érni, mint most a 250 ezer forint.
„Ezekkel nem tudunk mit kezdeni. Tíz százalék? Könyörgök, hát az élelmiszerárak negyven-ötven százalékkal emelkedtek. Mit ér ez a tíz százalék? Semmit” – mondta Drégeli Krisztina.
Nem értik, miért kell az uniós támogatásokra várni, és miért szüntették meg, hogy a pedagógusbér követi a mindenkori minimálbért. Szerinte onnantól kezdve annyi a pedagógusok fizetésének.
„A tiltakozásunk azonban nem csak a tanárok fizetéséről szól, az csak egy része. Borzasztó látni, hogy évek óta szisztematikusan rombolják az oktatást. A gyerekek terhei, a használhatatlan tankönyvek, semmi szabad kezet nem kapnak, a legújabb Nemzeti alaptanterv használhatatlan, ezer sebből vérzik a rendszer” – sorolja a problémákat.
Szerinte alapjaitól kellene átalakítani az egészet, de mindig úgy hoznak újabb döntéseket, hogy nem kérdezik meg a tanárokat. Folyamatosan azzal szembesülnek, hogy diktálnak nekik, amihez igazodniuk kell. Szerinte kártyavárként omlik össze a közoktatás, ha nem lesz változás, akkora lukak vannak, amelyeket már nem lehet betömködni az összevissza kapkodással.
Arról is beszélt, hogy a diákok is mellettük állnak, mert a saját bőrükön érzik, hogy nagyon nem jó valami, és változás kell. Osztályfőnöki órán átbeszélték a tankerülettől kapott levél tartalmát 17-18 éves diákjaival. Egyikük felállt, és megkérdezte, hogy kimehet-e megölelni a tanárnőt, hogy tartson ki, és menjen tovább – mesélte meghatódva.
„Ezek, amik mozgatnak minket. Ezért mondom, hogy ne álljunk meg, folytassuk, mert érezzük a diákok részéről a mérhetetlen szeretetet. Miközben egy ideje a Facebookon a kommentekben megy a mocskolódás meg a gyűlölködés. Mindig is névvel és arccal vállaltam a véleményem, és beleállok a problémákba, most is vállalom a véleményem, és azt is, hogy lehetnek következményei” – fogalmazott Drégeli Krisztina, hozzátéve, hogy a tiltakozásban részt vevő kollégái is hasonlóan gondolják.