Az egyszerű választópolgárok mindössze néhány percet töltenek a szavazóhelyiségben, amíg leadják a voksukat, azonban a szavazatszámláló bizottság tagjai részéről a folyamat felkészülést és egész napos figyelmet igényel.
Az ország mintegy 3200 településének 10.285 szavazóköre 106 egyéni választókerületre van felosztva, méghozzá úgy, hogy legfeljebb ezerötszáz választó jusson egy szavazókörre, és minden településen legyen legalább egy ilyen. Átjelentkezés híján csakis a lakóhely szerinti szavazókörben lehet voksolni.
A szavazatszámláló bizottság (szszb) munkáját jegyzőkönyvvezető segíti, ő a helyi választási iroda tagja. Egyebek mellett közreműködik a a választási iratok szállításában, a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében, biztosítja a szükséges feltételeket, rögzíti az szszb döntéseit, intézkedéseit. Ő vezeti a számlálólapot, és a nap folyamán hét alkalommal adatot szolgáltat a helyi választási irodának. A jegyzőkönyvvezető ügyel arra, hogy a szavazóhelyiség reggel 6 órakor kinyithasson.
Mindenki csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet, és a választás napján reggel 6 és este 7 óra között kizárólag személyazonossága, illetve lakcíme vagy személyi száma igazolása után szavazhat. A visszautasított állampolgárokról jegyzéket kell vezetni, ahogy szinte minden másról is.
A jogosultaknak az szszb átadja a többféle biztonsági jellel ellátott szavazólapokat (az országos listásat és az egyéni választókerületit), amelyeket a testület egyik tagja a választópolgár előtt hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Írásképtelenség esetén az szszb két tagja ír alá az érintett helyett e körülmény feltüntetésével. A bizottságnak kérésre el kell magyaráznia a voksolás módját, de a választót nem lehet befolyásolni a döntésében.
Voksolni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használata nem kötelező. A szavazólapok kitöltése alatt bizonyos kivételektől eltekintve csak egy választópolgár tartózkodhat a fülkében. A lapot ki kell tölteni, borítékba tenni és bedobni az urnába. Rontás esetén a bizottságtól egy alkalommal új lap kérhető, de csak az urnába helyezés előtt. Az elrontott szavazólap hátoldalára felvezetik a rontott megjegyzést, majd bevonják. Ezek számát a szavazóköri eredményről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
Érvényesen szavazni a jelölt vagy a lista neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Az érvényességet nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen más megjegyzést is írtak. A ceruzával leadott szavazat érvénytelen.
Urnazárás, szavazatszámlálás
Az szszb elnöke a szavazóhelyiséget este 7 órakor bezárja. Akik már benn vagy legalább az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak, ezt követően azonban a voksolást le kell zárni. Ennek időpontját fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
A testület a fel nem használt szavazólapokat megszámolja, kötegbe foglalja, azt lezárja úgy, hogy semmit ne lehessen kivenni vagy betenni. A fel nem használt szavazólapok számát feljegyzik. Ugyanígy járnak el az elrontott szavazólapokkal is.
Ezután ellenőrzik az urna sértetlenségét, majd felbontják és kiürítik a dobozt, meggyőződve az ellenőrző lap meglétéről.
Ekkor következik a szavazatszámlálás, amelyet a bizottság jelen lévő tagjainak együtt kell végezniük. Először megszámolják a leadott szavazólapokat, amelyekből három csoportot képeznek: külön rakják az érvényes és az érvénytelen szavazatokat, illetve azokat, amelyekről ezt nem tudják rögtön eldönteni. Fontos szabály, hogy az szszb nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. Még érvénytelen szavazatként sem jelennek meg a jegyzőkönyvben, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mintha hazavitték volna őket a választók.
Az első számlálás után kitöltik az adatlapot, azt a jegyzőkönyvvezető aláírja és lebélyegzi, majd az adatokat megküldi a helyi választási irodához.
Ezt követően döntenek a vitatott érvényességű voksokról, majd ismét megszámolják a listánként csoportosított érvényes szavazólapokat. A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Eltérés esetén ezt addig kell folytatni, amíg az eredmény valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Fontos, hogy minden egyes mozzanatot rögzítsenek a jegyzőkönyvbe.
A jegyzőkönyvet az szszb jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető is aláírja és lebélyegzi. Az irat egy-egy, az elnök által hitelesített példányát a bizottság átadja a megbízott tagoknak, akik ezt aláírásukkal igazolják.
A bizottság felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így a tagoknak együtt kell ezt elvégezniük, az átadásról pedig átvételi elismervényt kell kitölteni. A helyi választási iroda jogi és számszaki szempontból azonnal ellenőrzi a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvek pontos kitöltését. A hibás vagy hiányos kitöltésre felhívják az szszb figyelmét. Amennyiben mindent rendben találnak, a szavazóköri jegyzőkönyvet legkésőbb másnap délután 2 óráig továbbítják a területi választási irodának.
Nemzetközi megfigyelők
A 2013-ban hatályba lépő új választási szabályok tartalmazzák a nemzetközi megfigyelőkre vonatkozó előírásokat, ezáltal garantálva a lehetőséget a szavazási eljárás teljes menetének ellenőrzésére. Így a megfigyelők nyomon követhetik az eljárás lebonyolítását, ellenőrizhetik a választási szervek tevékenységét, és iratbetekintési joggal is rendelkeznek. Végig jelen lehetnek a belföldi szavazóhelyiségekben, ahogy a szavazatszámlálásnál is, de ugyanígy felügyelhetik a külföldi voksolás vagy a külhoni magyarok levélszavazatainak törvényességét is.
A választási szervek tevékenységét a megfigyelők nem befolyásolhatják és nem is zavarhatják, azonban az eljárás teljes menetét – egyféle külső, de egy választópolgárnál vagy újságírónál lényegesen több jogosítvánnyal rendelkező szemlélőként – figyelemmel kísérhetik.
Korábban semmilyen törvény nem szabályozta a megfigyelők tevékenységét, erre a gyakorlat szerint pusztán kétoldalú megállapodások alapján került sor, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ).
