A világszervezet jelentéstevője szerint különösen a közelgő magyarországi választásokon sérülhetnek az alapvető emberi jogok azzal, hogy az elmúlt évtizedben a budapesti kormány beavatkozott a médiaszektorba. Irene Khan egyhetes magyarországi látogatása után beszélt erről.
„Egy demokráciában nem létezhet információs monopólium” – mondta Irene Khan, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó ENSZ-szakértő. „A hatóságoknak a médiaszabályozó testületekre gyakorolt befolyásával, a kormányközeli média jelentős állami forrásokkal való támogatásával, a kormánypárti szerkesztői irányvonalat követő média terjeszkedésének és fejlődésének elősegítésével, valamint a kormánnyal szemben kritikus médiumok és újságírók kirekesztésével proaktívan átalakították a médiaszektort, az „egyensúly” teremtésére irányuló erőfeszítéseikkel aláássák a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét” – tette hozzá.
Felhívás a hatóságokhoz, az EBESZ-hez, az unióhoz
Az ENSZ jelentéstevője felszólította a hatóságokat, hogy biztosítsák a szerkesztői szabadságot és a hozzáférést az információforrásokhoz, erősítsék meg a szabályozó testületek függetlenségét, és biztosítsák, hogy az állami intézkedések, köztük a hirdetések nem torzítják a médiapiacot. Egyben arra hívta fel az EBESZ-t, valamint a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát (ODIHR), hogy a választások előtt kísérjék figyelemmel a médiaszabadság helyzetét, és határozottan lépjenek fel az emberi jogokat aláásó intézkedések ellen.
Az Európai Uniótól és az uniós tagállamoktól pedig azt kérte Irene Khan, hogy ösztökéljék a budapesti kormányt az emberi jogok melletti határozott állásfoglalásra. „Megbeszéléseim során az érintettek többször jelezték, hogy a jelenlegi, sajtószabadság elleni támadások nem elszigetelt jelenségek, hanem aggasztó jelei annak, hogy jogszabályokon, politikákon és intézkedéseken keresztül igyekeznek elfojtani az eltérő véleményeket, rontani a civil társadalom hitelét és gyengíteni az emberi jogok védelmét” - fogalmazott.
Nyugtalanító és mérgező környezet
Az ENSZ-szakértő komoly aggodalmának adott hangot a migránsok, menekültek és az LMBTQ-közösség jogaival foglalkozó újságírók és emberi jogi aktivisták elleni gyűlöletbeszédről, zaklatásokról és megbélyegzési kampányokról szóló beszámolók miatt, és felszólította a kormányt, hogy támogassa és ismerje el az igazságosabb és befogadóbb társadalomért végzett fontos munkájukat.
„Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, amelyet a politikai vezetők szándékosan hoztak létre azért, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak” – tette hozzá a különleges ENSZ-megbízott. „Tudomásul veszem, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán hatályon kívül helyezték a civil szervezetek munkáját megbélyegző és aláásó vitatott 2017-es törvényt a civil szervezetek átláthatóságáról. Tekintettel a Bíróság legújabb, az úgynevezett „Stop Soros” törvény ellen hozott határozatára, felszólítom a kormányt, hogy vizsgálja felül eddigi álláspontját és a demokratikus társadalom alapvető pillérét képező civil társadalmi szervezetekkel kapcsolatos politikáját” – fogalmazott Irene Khan.
A jelentés nyáron kerül az Emberi Jogi Tanács elé
„Meghallgattam a tudományos közösségnek az intézményi függetlenségükre nehezedő növekvő nyomás miatti aggodalmait. Tekintettel az állami egyetemek privatizációjának az oktatók autonómiája szempontjából felmerülő kockázataira, kérem a hatóságokat, hogy hatékonyan védjék meg a tudományos élet szabadságát, és tartsák tiszteletben az egyetemi oktatók és a hallgatók jogait” – mondta a továbbiakban az ENSZ-szakértő. „A véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítéséhez szükséges egyrészt a független szabályozói, igazságszolgáltatási és tudományos intézmények erős védelme, másrészt a politikusok és köztisztviselők elkötelezettsége az emberi jogok előmozdítása, valamint a nyílt és inkluzív párbeszéd előmozdítása mellett.”
Irene Khan magyarországi látogatásán kormányzati szervek, civil társadalmi szervezetek képviselőivel, újságírókkal, tudósokkal, valamint a nemi megkülönböztetés és erőszak ellen küzdő aktivistákkal találkozott. Tapasztalatairól jelentést készít, melyet 2022 júniusában nyújt be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
Sajtószabadság a fókuszban
Több korábbi cikkünk foglalkozott a sajtószabadság hazai helyzetével. Cikksorozatban mutattuk be azt a hangfelvételt, amely a közmédia egyik szerkesztőségi ülésén készült, és amelyből rajzfilmet is alkottak már. A közszolgálatiságot nevében hordozó műsorkészítői gyakorlatból parlamenti ügy lett, a Jobbik feljelentést tett, az állami média vezetője pedig cáfolta, hogy beosztottjainál "eligazítások" lennének tartalmi és politikai kérdésekben.
A MTVA kötelékéből kikerülő alkalmazottak a cégnél elterjedő rasszizmusról és homofóbiáról panaszkodtak, miközben a Reuters Intézet jelentése a független média legyalulásának mintapéldájaként említette az intézményt. A kormány médiapolitikáját mások is bírálták már, Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségei közé sorolta például a Riporterek Határok Nélkül.
Több részletes cikkben magyaráztuk el a közszolgálatiság fogalmát és fontosságát, illetve a független média felszámolásának folyamatát. Feltártuk a rádiós piac letarolásának központi technikáját is, a médiahatóság frekvenciaosztási gyakorlatát, melyre a Klubrádió sorsa is szomorú igazolásnak tűnik. Nem hagytuk szó nélkül a testület éléről távozó Karas Monika döntésének körülményeit sem. A nyilvánosság egy másik területét is elemeztük: feltérképeztük a megyei lapok világát.
