Egész napos ötletbörzét tartottak hétfőn Brüsszelben az uniós tagállamok vezetői az EU védelmi képességeinek fejlesztéséről és a védelmi kiadások finanszírozásáról. Támogatásukról biztosították Dániát és határozott választ helyeztek kilátásba az esetleges amerikai vámtarifa-emelésre.
Az Európai Tanács elnöke szerint az EU-tagállamok vezetői brüsszeli informális találkozójukon előrehaladást értek el az európai védelem fejlesztéséről szóló eszmecserében. „Már nem arról folyik a vita, hogy mi lenne, ha. Hanem arról, hogy hogyan” – foglalta össze a hétfői egész napos ötletbörzét Antonio Costa, amelyre Mark Rutte, NATO-főtitkárt és Keir Starmer, brit miniszterelnököt is meghívták. Nagy-Britannia öt évvel ezelőtti kilépése óta ez volt az első alkalom, hogy az EU vezetői a szigetország miniszterelnökével találkoztak.
Az európai vezetők Donald Trumpnak is üzentek
Mint arra az ülést levezető Costa rámutatott, az EU tagállamai 2021 és 2024 között harminc százalékkal növelték védelmi kiadásaikat, becslések szerint tavaly együttesen 326 milliárd eurót fordítva védelmi célokra. „Már sokat tettünk. De, többre van szükség. Jobban, erőteljesebben és gyorsabban kell cselekednünk, és együtt” – szögezte le az Európai Tanács elnöke az informális találkozót követően, amit a brüsszeli Egmont palotában tartottak.
A védelmi képességek fejlesztéséről szóló vitát megelőzően a tagállamok vezetői a transzatlanti kapcsolatokról és a Trump-kormányzat lépéseire adandó európai válaszokról is eszmét cseréltek. A megbeszélésnek ezt a részét összefoglalva az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU nagyon pragmatikus együttműködésre törekszik az USA-val, és kész az „erőteljes és konstruktív párbeszédre”. „Ha azonban méltánytalan és előzmény nélküli támadás ér bennünket, akkor az EU határozott választ fog adni” – jelentette ki Ursula von der Leyen, aki szerint az új amerikai vezetés által Kanadával. Mexikóval és Kínával szemben bejelentett (majd azóta harminc nappal elhalasztott) büntetővámokból „semmi jó nem származik”.
Ötletbörze a védelmi képességek fejlesztéséről
Az európai védelmet illetően a vezetők három témát jártak körül. Ezek: a védelmi képességek fejlesztése, a finanszírozás módja és a nemzetközi partnerségek a NATO-val és harmadik országokkal. Az állam- és kormányfők – Costa beszámolója alapján – egyetértettek abban, hogy a védelmi képességfejlesztésnek elsősorban azokra a területekre kell fókuszálni, ahol a legnagyobb hiányosságok mutatkoznak, és ahol az EU-nak egyértelmű hozzáadott értéke van például a NATO-hoz képest.
Az eszmecserén Antonio Costa szerint a hangsúly a lég- és rakétavédelemre, a támadó rakétákra és a lőszerekre, a katonai mobilitásra és az úgynevezett stratégiai tényezőkre helyeződött, miként arra is, hogy az európai védelmi ipar fejlesztésének kell az erőfeszítések homlokterében lennie.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón külön is említésre került az európai légvédelmi pajzs létrehozását szorgalmazó lengyel-görög javaslat, amelyből potenciálisan az egyik közös európai védelmi projekt nőhet majd ki. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint kollégái körében nagy támogatást élvezett Lengyelország és az EU keleti határai mentén folyamatban lévő Keleti Pajzs nevű védelmi projekt, amely egy keletről származó esetleges szárazföldi támadás kivédésére irányul (lapunk erről nemrég a helyszínről tudósított).
Donald Tusk a sajtótájékoztatón egy kérdése válaszolva úgy vélte, hogy Olaf Scholz német kancellár sokkal pozitívabban viszonyul a közös európai védelmi projektekhez, mint azelőtt.
Ehhez kapcsolódóan: Mi lenne, ha a NATO tényleg annyit költene fegyverekre, amennyit Trump akar?
Három forrásból finanszírozhatják a védelmi kiadásokat
Legalább ennyire izgalmas kérdés az, hogy milyen forrásból finanszírozzák a katonai képességek fejlesztését. Ursula von der Leyen szerint a pénzügyi eszközök három forrásból származhatnak. A legfontosabb a tagállami költségvetések. Az EU egyúttal NATO-hoz is tartozó 23 tagjának az átlagos védelmi kiadásai elérik a GDP két százalékát, ám ez általános vélemény szerint már nem lesz elegendő a jelenlegi külső fenyegetések között. Varsó, amely 2025-ben már bruttó hazai termékének a közel öt százalékát készül védelmi kiadásokra fordítani, a többi uniós tagállamnak is példát mutathat.
A második forrás, legalábbis amivel jelenleg biztosan számolni lehet, az az Európai Beruházási Bank (EIB) aktív hitelnyújtása. Az Unió befektetési bankja a közelmúltig egyáltalán nem finanszírozott védelmi projekteket (maximum kettős, katonai és polgári felhasználású beruházásokat), az új helyzetben azonban be kell állnia a sorba. Végül a bizottság elnöke az európai bankokat is szükségesnek tartja meggyőzni arról, illetve érdekeltté tenni őket abban, hogy az európai védelmi iparba befektessenek.
Von der Leyen egyáltalán nem tett említést arról a Németország és más nettó befizető országok által foggal-körömmel ellenzett megoldásról, hogy akár a koronaalapot, az EU új fegyverkezési programját is közös adósságkibocsátással finanszírozzák. Antonio Costa ugyanakkor elárulta, hogy a bizottsági elnök által említett három módszeren kívül más ötleteket is elővezettek a résztvevők, köztük további közös opciókat és innovatívabb megoldásokat is. További részleteket azonban nem árult el.
Ursula von der Leyen ugyanakkor a bizottság nevében késznek mondta magát annak megvizsgálására, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel az Európai Bizottság hogyan tudná rugalmasabbá tenni a kiadásokat korlátok közé szorító költségvetési szabályokat, nagyobb fiskális mozgásteret biztosítva a kormányoknak a védelmi kiadások növeléséhez.
Támogatás Dániának és Ukrajnának
Az EU-tagállamok támogatásukról biztosították Dánia területi egységét és szuverenitását is, reagálva Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos területi igényeire. „A Dán Királyság területi egységének és szuverenitásának megvédése, határainak sérthetetlensége valamennyi tagállam számára létfontosságú. Az EU teljes mellszélességgel támogatja Dániát” – jelentette ki Antonio Costa, aki szerint a Keir Starmer, brit miniszterelnökkel tartott vacsoramegbeszélés megerősítette, „hogy új pozitív energia van a kapcsolatainkban”.
Az informális ötletbörze gyakorlati eredménye, hogy politikai útmutatással szolgál az Európai Bizottság és a kül- és biztonságpolitikai főképviselő számára a védelmi politikáról szóló Fehér Könyv kidolgozásához, amelynek számos, most tárgyalt kulcskérdésre választ kell majd adnia. A dokumentum elfogadása után az EU legkorábban júniusban juthat el a konkrét döntések meghozataláig.
A vezetők végül hitet tettek Ukrajna támogatása mellett. „Hajlíthatatlanok maradunk az Ukrajna biztonsága, valamint egy átfogó, igazságos és tartós béke melletti kötelességvállalásunkban” – szögezte le az Európai Tanács elnöke.
