A határ túloldalán rekedt családjuk után sóvárognak az észak-koreai menekültek
Meghajol, gyümölcsöt, szárított halat és alkoholt ajánl fel áldozatként Ryh Jae-hong a szögesdrót mögött, amely a dél-koreai Gyodong-szigetét választja el Észak-Koreától. A dél-koreaiak ezt a szertartást az őszi betakarítási fesztivál, a Chuseok idején végzik el a határ mentén felállított oltároknál, hogy tisztelegjenek az északon maradt ősök előtt.
1
A Han folyó torkolatánál fekvő Gyodong-sziget háborús menekültek ezreit fogadta be. Sokan kis csónakokkal keltek, vagy úsztak át, amikor a kínai csapatok – az észak-koreaiakkal szövetségben – előrenyomultak Yeonbaek városába. Nem is sejtették, hogy ez lesz az utolsó átkelésük
2
A menekültek némi vigaszt találtak a sziget fecskéiben, amelyek a legenda szerint hírvivőként szolgálnak, és képesek átkelni a világ legáthatolhatatlanabb határán is. A Manghyangdae-oltárra telepített távcsöveken át láthatják azt a helyet, amelyet egykor otthonuknak neveztek, és amely ma a határ szögesdrótkerítése mögött van
3
„Mi egy összetört szívű nép vagyunk. Annak ellenére, hogy ma bőségben élünk, szüleim, testvéreim mind Észak-Koreában maradtak” – mondja a 94 éves Chai Jae-ok. „Délre jöttem, ott kellett hagynom őket. Mi értelme van a luxusban élni, ha nem láthatom őket többé? Éjjel-nappal sírok, és reménykedem az újraegyesítésben.Mielőtt örökre lehunyom a szemem, szeretném, ha ez megvalósulna.”Az újraegyesítésről szóló álma azonban egyelőre elérhetetlennek tűnik
4
A 92 éves Min Ok-sun szüleit és négy testvérét hagyta hátra Észak-Koreában. „17 évesen hagytam el szülőföldemet, és soha többé nem láttam őket” – mondja. Gyodongban egy másik menekülthez, Kim Ching-sanhoz ment feleségül. „Amikor naplementekor látom a madarakat visszatérni fészkükbe, azt mondom magamnak, hogy nekünk, embereknek is megvan ez az igényünk, hogy hazatérjünk. Ez az ösztönünk” – mondja Kim