Ukrajna budapesti nagykövete nem lát feszültséget az ukrán elnök és az újraválasztott magyar miniszterelnök között. Ljubov Nepop ezt a Szabad Európa ukrán szolgálatának adott exkluzív interjújában mondta, kommentálva Orbán Viktor nyilatkozatát, amelyben ellenfelének nevezte Volodimir Zelenszkijt.
A magyarországi választások másnapján, így még a külügyminisztériumi berendelés előtt készült interjúban Ukrajna magyarországi nagykövete emellett beszélt a magyar külügyminiszter Kijev elleni vádjairól, az állítólagos beavatkozási kísérletekről a magyarországi parlamenti választásokba. Szijjártó Péter szerint erről a forgatókönyvről a diplomata telefonon egyeztetett az ukrán külügyminiszterrel.
Orbán Viktor, aki továbbra is irányítani fogja az országot a választások megnyerése után, nyilvánosan egyik ellenfelének nevezte Volodimir Zelenszkijt. Mit jelent ez a gyakorlatban, és milyen lényeges változásokra kell számítani Kijev és Budapest viszonyában az ilyen nyilatkozatok után?
Mindannyian értjük, hogy Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke nem volt és nem is lehetett ellenfele Magyarország miniszterelnökének vagy Magyarország bármely politikusának, mint ahogy Ukrajna sem volt és nem is lehetett résztvevője a választási folyamatnak. Kizárólag a magyar nép kiváltsága és joga eldönteni, milyen lesz a következő parlamentje, és annak mekkora hatalma lesz. A magyar nép pedig választott, és ezt a választást mi tiszteletben tartjuk.
De meg kell érteni, hogy a választások mindig érzelmi folyamatok. A győzelemre adott reakció is érzelmi. Őszintén reméljük, hogy most, miután vége a választásnak, a választási kampánynak, alábbhagynak az érzelmek. Képesek leszünk majd előre lépni és aktívan együttműködni, minden erőnket arra a veszélyre összpontosítani, amely nemcsak Ukrajna, de Magyarország számára is kiemelt fontossággal bír. Mindig hangsúlyozom, hogy Ukrajna nem csak a saját és Európa biztonságát védi. Ha Ukrajna nem védi meg magát, holnap orosz tankok lesznek a magyar határ közelében.
Magyarország nem akar beavatkozni a háborúba – ezzel indokolták hivatalosan a magyar illetékesek, hogy gátolják a közvetlen fegyverszállítást Magyarországon keresztül Ukrajnába. Lehet, hogy Orbán valóban fél Vlagyimir Putyintól?
Külön kell választani a választás előtti napot és időszakot a választás utánitól. Van egy az előtt lévő időszak, hogy azt láttuk Bucsában, Irpinyben, Gosztomelben, amit más megszállt városokban nem, és van egy ez utáni periódus. Nekem úgy tűnik, hogy most elérkeztünk ehhez. Minden partnerünknek, különösen Magyarországnak egyértelműen el kell ítélnie ezt a tettet.
Még nem láttuk, hogy Magyarország elítélte volna a bucsai rémtetteket. Felvette a kapcsolatot ez ügyben a kormány illetékeseivel?
Igen, jelenleg a magyar fél hivatalos válaszát várjuk ebben a kérdésben.
A magyar miniszterelnök határozottan ellenezte az orosz energiahordozók bojkottját. A választási kampány része volt ez, vagy tényleg elhatározta, hogy meggátolja az esetleges embargót, melyhez Kijev ragaszkodik? Budapest nem vétózott meg egyetlen olyan szankciót sem, amelyet az Európai Unió már bevezetett Oroszországgal szemben Ukrajna teljes körű inváziója után. Hogyan értékelhetjük ezeket a jeleket?
Először is a szankciókkal kapcsolatban teljesen igaza van. A magyar kormány ugyanis 2014 óta az összes, Oroszországgal szemben hozott büntetőintézkedést támogatta, február 24-e óta pedig minden, korábban bevezetett szankciócsomagot is.
Ugyanakkor mindannyian világos álláspontot hallottunk az energiával kapcsolatban, és a magyarázatot is, hogy 85 százalékban függ a gáztól, hatvan százalékban pedig az olajtól. De éppen azért dolgozunk uniós szinten, mert olyan közös megoldásra van szükség, amely intézkedéseket tartalmaz az orosz energiától valóban függő országok energiafüggőségének csökkentésére.
De itt meg kell értenünk, hogy a háború sokba kerül Ukrajnának. Elsősorban és mindenekelőtt emberéletekben. Ez a legmagasabb ár, amit fizetünk. Természetesen beszélünk rombolásról is, beszélünk gazdaságról is, de minden helyreállítható az emberéleteket kivéve. Ez a legrosszabb ár, amit Ukrajna fizet. Ha a háború tovább tart, az mindenkinek nagyobb árat jelent. Ahhoz, hogy hamarabb véget érjen, annyira elviselhetetlenné kell tenni a háború árát a Putyin-rezsim számára, hogy leállítsa, ne tudja többé finanszírozni a katonai gépezetet. Ebből a szempontból az energia az a terület, amely a legnagyobb csapást mérheti rá és jelentősebb hatást érhet el.
Biztonság, béke, be nem avatkozás a háborúba – ezekkel a jelszavakkal került tulajdonképpen Orbán Viktor ismét hatalomra. Mennyi az esélye annak, hogy támogatja azokat a döntéseket, amelyekre Ukrajnának szüksége van, ha a magyarok többsége egy ilyen álláspontra voksol?
Mi sem akarjuk, hogy a háború Európába jöjjön. Mert ha Európába jön a háború, az azt jelenti, hogy Oroszország már képes volt elpusztítani bennünket. Ezt nem akarjuk engedni. Mindent megteszünk azért, hogy megakadályozzuk. De a partnereinknek létfontosságú érdekük, hogy segítsenek. Egy a célunk, és ez az, hogy Ukrajna segítséget kapjon ahhoz, hogy megvédje magát, hogy nekik ne kelljen majd megvédeniük saját magukat. Erősítsék meg úgy a katonai védelmi képességeinket, hogy holnap ne kelljen próbára tenniük saját hadseregük védelmi képességeit. Ez kulcsfontosságú.
Arcok a számok mögött: ukrán menekültek a lengyel határon
Éppen ezért nem látok semmiféle ellentmondást a magyar biztonság és béke védelmére kapott felhatalmazás és azok között az elvárások és kérések között, amelyeket a magyar kormány felé fogalmazunk meg. Hiszem, hogy ezek teljesen egybeesnek.
Amikor formális és informális találkozókon hangot ad ezeknek az elvárásoknak, találkozik-e legalább egy csipetnyi megértéssel a másik oldalról? Ez áthatolhatatlan akadály?
Tudja, szeretném itt elmondani, hogy nagyon sok magyar ember – a politikai életben és máshol is – nemcsak támogat minket, hanem nagyon egyértelmű párhuzamot von azzal, amit Magyarország 1956-ban tapasztalt. Ők most teljes szívvel támogatnak bennünket. Amikor a magyar álláspontról beszélünk, akkor beszélnünk kell azokról a dolgokról, melyeket a magyarok megtettek. Meg kell említenünk a humanitárius segítségnyújtást. Ez a legnagyobb humanitárius misszió, amit Magyarország eddig végrehajtott. Senkinek sem segített annyit, mint amennyit most próbál segíteni Ukrajnának. Ez nagyon fontos.
Még egy fontos kérdés: gyakran beszélünk európai integrációról. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Magyarország már csatlakozott ahhoz a levélhez, amelyet nyolc ország írt alá Ukrajna közeledésének felgyorsítása mellett az Európai Unióhoz. Ez nagyon komoly és nagyon fontos támogató gesztus, és Magyarország lehet az a húzóerő, amely ebben a segítségünkre lehet.
Térjünk vissza a választások előtti időszakhoz. A magyar külügyminiszter azt állította, hogy Ukrajna megpróbál beavatkozni a magyarországi választásba, és ennek alapjául az ön és az ukrán külügyminiszter megbeszélését jelölte meg. Úgy tűnik, mintha Dmitro Kuleba megkérdezte volna öntől, hogy ez lehetséges-e. Volt egyáltalán ilyen beszélgetés?
Egyáltalán nem tudom, hogy Szijjártó úr milyen beszélgetésre utal, de bátran és teljes garanciával kijelenthetem, hogy Ukrajna nemhogy nem avatkozott be, de meg sem próbált beavatkozni a magyar választásokba – csak nézze meg bármely hivatalos személy nyilatkozatát ebben az időszakban.
Hogyan lehet csökkenteni azokat a formális feszültségeket, amelyek az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök között léptek fel?
Nem látok feszültséget a mi elnökünk, Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között. Mindkét politikus képes világosan és egyértelműen beszélni. Mindkét politikus egyértelműen az országa érdekeit védi. De mindkét politikus nagyon világosan képes megérteni, hogy hol van olyan stratégiai érdek, amely túlmutat a saját országán, és ez az érdeke a térségnek és Európának.
Nem látok gondot abban, ha a politikusok őszintén beszélnek egymással. Nem látok gondot abban, ha Ukrajna elnöke azt mondja, hogy fáj neki valami és szerinte változtatni kell a magyar állásponton. Abban sem látok gondot, amikor Magyarország miniszterelnöke őszintén beszél arról, hol látja a problémát, amikor el kell dönteni, hogy teljesítse-e vagy ne Ukrajna kérését. Ha megértjük egymást és őszintén beszélünk, az azt jelenti, hogy megtalálhatjuk a kiutat ebből a helyzetből.
Látunk olyan ukrán politikusi nyilatkozatokat, melyek szerint Magyarország megpróbálja kihasználni Ukrajna kiszolgáltatottságát, és elvenni Kárpátalját. Van-e konkrét alapjuk ezeknek az aggodalmaknak?
A politikusok azért vannak, hogy nyilatkozzanak. A diplomaták azért vannak, hogy kétoldalú kapcsolatokat fejlesszenek, és hogy soha ne legyen alapjuk ezeknek a kijelentéseknek. Most minden érzés olyan, mintha csupasz ideget érintene. Nem lehetünk emocionálisak azzal kapcsolatban, ami történik. Néha úgy tűnik számunkra, hogy partnereink hidegek és érzéketlenek. Higgyék el, ők sem ilyenek. Nem mindig mutatják ki. De érzik. Nekünk is meg kell próbálnunk, hogy bizonyos lépések értékelésénél figyelembe vegyük az érzelmeiket.
