Iránban egyre fokozódik a lakosság elégedetlensége, ahogy az amerikai szankciók miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül az ország gazdasága.
Február 11-én rekordmélységbe zuhant a nemzeti valuta árfolyama, nem sokkal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök elrendelte a maximális nyomásgyakorlás újraindítását az iszlám köztársasággal szemben.
Ali Hámenei ajatollah, az ország legfőbb vallási és politikai vezetője erre reagálva elutasította a tárgyalás lehetőségét az Egyesült Államokkal hazája vitatott nukleáris programjáról. Az elemzők kulcsfontosságúnak tartják az atomalkut az amerikai szankciók feloldásához, amelyek az elmúlt években a szegénység és a munkanélküliség súlyosbodását eredményezték a közel-keleti államban.
Gyors fordulat
Iráni tisztségviselők hónapokon át jelezték, hogy nyitottak lennének a tárgyalásra az új amerikai kormánnyal annak ellenére is, hogy épp Trump mondta fel első ciklusa alatt a teheráni atomprogram korlátozását célzó nemzetközi egyezményt, és vezette be újra a korlátozásokat.
Január végén úgy tűnt, hogy Hámenei áldását adja a Trumppal folytatott tárgyalásokra, mondván, hogy „lehet alkut kötni” valakivel, akit ismernek és akire fel lehet készülni, azonban február 7-én irányt váltott, azt hangoztatva, hogy a másik fél megbízhatatlansága miatt „nem lenne intelligens, bölcs vagy tisztességes” tárgyalni Washingtonnal.
Szaíd Pejvandi szociológiaprofesszor arról számolt be, hogy az iráni társadalom egy része nagy reményeket fűzött a tavaly megválasztott reformista elnökhöz, Maszúd Peszeskjánhoz. „Most azt fogják látni, hogy az életük egyre rosszabb. Ez lehetetlenné teszi az emberek szemében a kilátást arra, hogy változás lesz. (…) A dühös és éhes lakosság pedig bármelyik pillanatban az utcára vonulhat.”
Az elmúlt években többször is erőszakos tüntetésekre került sor Iránban a nehéz gazdasági helyzet miatt.
Frusztráció és bírálatok
A tárgyalások éles elutasítását sokan kritizálták a közösségi médiában. Többen tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy egy „meg nem választott, élethosszig hatalmon lévő hivatalnok” dönthet arról, hogy mi a legjobb a nemzet számára. Mások felszólították Peszeskjánt, hogy mondjon le, ha nem tudja teljesíteni a Nyugattal fennálló feszültség enyhítésére vonatkozó kampányígéreteit.
Trump és Hámenei nyilatkozatai nyomán az iráni fizetőeszköz árfolyama hirtelen bezuhant az amerikai dollárral szemben. A riál értékének csökkenése az elmúlt években súlyosbította a megélhetési problémákat Iránban. Az iráni statisztikai hivatal nemrég kiadott jelentése szerint a lakosság mintegy harmada napi két dollárnál kevesebbet keres.
Zohreh Iráni gazdasági újságíró a riál leértékelődésére rámutatva kijelentette: „Tárgyalni fognak, garantálom”, Morteza Lotfi költő pedig azzal viccelődött az X-en a gyors árfolyamesésre utalva, hogy „Ma kilenc órát dolgoztunk, de szegényebbek vagyunk, mint reggel!”
Ata Mohamed Tabriz, egy Törökországban élő politikai elemző szerint az iráni társadalom egyre haragosabbnak tűnik Hámenei megjegyzései óta. „Van rá esély, hogy a düh tovább nő (…) De nem úgy tűnik, hogy az iszlám köztársaság bármit is fog tenni ellene.”
