Míg a nyaralók a földközi-tengeri nyár melegét élvezik, a klímatudósok arra figyelmeztetnek, hogy végzetes következményekkel járhatnak a tengeri élővilágra az erős hőhullámok.
A tudósok szerint Barcelonától Tel-Avivig rendkívüli hőmérséklet-emelkedésnek vagyunk tanúi, az év ezen időszakában szokásosnál három-öt Celsius-fokkal van melegebb. A víz hőmérséklete bizonyos napokon rendre meghaladja a 30 fokot.
A Földközi-tenger európai és más országaiban tapasztalható szélsőséges kánikula címlapokra került idén nyáron, ám az emelkedő tengeri hőmérsékletet nagyrészt nem láthatjuk, és nem is gondolunk rá.
A tengeri hőhullámokat az óceáni áramlatok okozzák, amelyek meleg vizű területeket hoznak létre. Az időjárási rendszerek és a légkör felmelegedése is több fokkal növelheti a vízhőmérsékletet. Csakúgy, mint szárazföldi társaik, a tengeri hőhullámok is egyre hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek az ember által előidézett klímaváltozás miatt.
Masszív pusztulás
A helyzet nagyon aggasztó – mondja Joaquim Garrabou, a barcelonai Tengertudományi Intézet kutatója. „Túlságosan is szembemegyünk a dolgokkal. A lehető leghamarabb lépéseket kell tennünk a klímakérdések kezelésére.”
Garrabou tagja annak a csapatnak, amely nemrégiben jelentést tett közzé a Földközi-tenger 2015 és 2019 közötti hőhullámairól. A jelentés szerint ezek a jelenségek a tengeri fajok masszív pusztulásához vezettek.
A Global Change Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint körülbelül ötven faj, köztük korallok, szivacsok és hínárok érintettek ebben a Földközi-tenger partjának több ezer kilométeres szakaszán.
Keleten rosszabb a helyzet, de mindjárt nyugaton is nagyon rossz lesz
A Földközi-tenger keleti medencéjében különösen szörnyű a helyzet.
Izrael, Ciprus, Libanon és Szíria vizei „egyértelműen a Földközi-tenger legforróbb pontjai” – mondta Gil Rilov, az izraeli Oceanográfiai és Limnológiai Kutatóintézet tengerbiológusa, a jelentés egyik társszerzője. A tenger átlaghőmérséklete ott most folyamatosan 31 Celsius-fok felett van.
Ezek a felmelegedő tengerek sok őshonos fajt sodornak veszélybe, „mert minden nyáron túllépik az optimális hőmérsékletet” – mondta.
A tudós kollégáival együtt a biológiai sokféleség csökkenésének szemtanúja, előrejelzésük szerint ugyanez lesz a helyzet az elkövetkező években nyugatabbra is a Földközi-tengeren, Görögországnál, Olaszországnál és Spanyolországnál.
Garrabou rámutat, hogy a tengerek nagy szolgálatot tettek a bolygónak azzal, hogy elnyelték a föld hőfeleslegének kilencven százalékát, valamint a szén-, olaj- és gáztermelés során a légkörbe kibocsátott szén-dioxid harminc százalékát. Ez a szénelnyelő hatás védi meg a bolygót a még durvább éghajlati hatásoktól.
Ez azért volt lehetséges, mert az óceánok és a tengerek egészségesek voltak, mondja Garrabou.
„De most egészségtelen és működésképtelen állapotba sodortuk őket” – teszi hozzá.
Az emberi tevékenység visszafogása adhat esélyt
Mivel a föld üvegházhatásúgáz-kibocsátását drasztikusan csökkenteni kell, ha a tenger felmelegedését vissza akarjuk szorítani, az óceánkutatók kifejezetten azt szeretnék, ha a hatóságok garantálnák, hogy a tengeri területek harminc százaléka védett legyen az emberi tevékenységtől, például a halászattól. Ez esélyt adna a fajoknak arra, hogy magukhoz térjenek és szaporodjanak.
Jelenleg a Földközi-tenger területének mintegy nyolc százaléka áll védelem alatt.
Garrabou és Rilov szerint a politikai döntéshozók nagyrészt nincsenek tisztában a Földközi-tenger felmelegedésével és annak hatásaival.
„Tudósként a mi dolgunk felhívni erre a figyelmüket, hogy elgondolkodhassanak rajta” – mondta Rilov.
Ördögi kör
Hőhullámok akkor fordulnak elő, ha a különösen meleg időjárás tovább tart bizonyos számú napnál, eső nélkül vagy kevés széllel. A szárazföldi hőhullámok elősegítik a tengeri hőhullámok kialakulását, és a kettő ördögi, melegítő körben táplálja egymást.
A szárazföldi hőhullámok mindennapossá váltak a Földközi-tenger számos országában, drámai mellékhatásokkal – erdőtüzekkel, aszályokkal, a termés megsemmisülésével és kínzóan magas hőmérséklettel.
De a tengeri hőhullámok is súlyos következményekkel járhatnak a Földközi-tengerrel határos országokra és az ott élő több mint ötszázmillió emberre, ha nem kezelik a kérdést rövid időn belül – állítják a tudósok. A halállomány kimerül, és a turizmust is hátrányosan érinti, hogy a pusztító viharok gyakoribbá válhatnak a szárazföldön.
Annak ellenére hogy a Földközi-tenger a világóceán felszínének kevesebb mint egy százalékát teszi ki, a tengeri biodiverzitás egyik fő tárhelye, a világ ismert tengeri fajainak négy–tizennyolc százaléka megtalálható benne.
A leginkább érintett fajok némelyike kulcsfontosságú a tengeri élőhelyek működésének és sokféleségének megőrzéséhez. Veszélybe kerülhetnek az olyan fajok, mint a Posidonia oceanica tengerifűrétek, amelyek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tudnak elnyelni, és menedéket nyújtanak a tengeri élőlényeknek, vagy a korallzátonyok, amelyek vadon élő állatoknak is otthont adnak.
A természet egésze túléli, de mi lesz az emberrel?
Garrabou szerint a fajokra halálos hatásokat a felszín és a 45 méteres mélység között figyelték meg, az utóbbi mélységben már kivételesen tapasztalták csak a jelenséget. A hőhullámok a Földközi-tenger felszínének több mint kilencven százalékát érintették.
A legfrissebb tudományos jelentések szerint a Földközi-tenger felszíni hőmérséklete 1982 és 2018 között minden évtizedben 0,4 fokkal nőtt. Évente ez körülbelül 0,05 Celsius-fokot jelentett az elmúlt évtizedben, anélkül hogy a javulás bármilyen jele mutatkozna.
Szakértők szerint még a töredékfokok is katasztrofális hatással lehetnek az óceánok egészségére.
A tanulmány szerint a nyolcvanas évek óta nőtt az érintett terület, mára a Földközi-tenger nagy részét lefedi.
„A kérdés nem a természet túléléséről szól, mert a biológiai sokféleség megtalálja a módját a fennmaradásnak a bolygón – mondja Garrabou. – A kérdés az, hogy ha ebben az irányban haladunk tovább, lehet, hogy a társadalmunknak, az embereknek nem lesz hol élniük.”
A szemét eltűnt, a delfinek megjelentek
