Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A csatlakozás óta először lehet magyar vezetője egy EU-intézménynek


Tüttő Kata, az MSZP alelnöke beszédet mond a DK-MSZP-Párbeszéd budapesti programbemutató kampányeseményén 2024. május 9-én
Tüttő Kata, az MSZP alelnöke beszédet mond a DK-MSZP-Párbeszéd budapesti programbemutató kampányeseményén 2024. május 9-én

A szocialista párti Tüttő Kata személyében február 20-tól először kerülhet magyar politikus egy uniós intézmény, a Régiók Európai Bizottsága élére. Az már csak hab a tortán, hogy éppen a kohéziós politika eddigi legátfogóbb reformja alatt lehet magyar vezető a tanácsadó testület élén.

Közel huszonegy évvel a csatlakozás után Magyarország először adhat vezetőt egy uniós intézménynek (ügynökséget már vezettek magyar állampolgárok). A magyar Tüttő Katát – aki a szocialista párt tagja, és komoly városvezetői tapasztalatokkal rendelkezik – a két legnagyobb pártpolitikai család közötti alku eredményeként február 20-án választhatják meg a Régiók Európai Bizottságának következő elnökévé.

Biztos a szocialista Tüttő Kata befutása

Bennfentesek szerint a szavazás csupán formalitás, ugyanis a Régiók Bizottságában helyet foglaló két legnagyobb pártcsoport, a néppárti és a szocialista egyezséget kötött. Bár a negyedik legerősebb pártcsoportnak számító centrista-liberális Renew is indít jelöltet, a verseny lefutottnak tekinthető.

A politikai alku értelmében információink szerint két egyenlő részre osztják majd az ötéves elnöki mandátumot. A szocialisták jelöltjének, Tüttő Katának két és fél évre szól a megbízatása, majd a mandátumból hátralevő két és fél évre átengedi az elnöki széket az Európai Néppárt jelöltjének, a nyolc és fél milliós Andalúzia régió elnökének, Juan Manuel Moreno Bonillának. Intézményi forrásaink szerint a legnépesebb néppárti frakció jelöltje dönthette el, mikor ül az elnöki székbe, és a mandátum második felét választotta.

Az üzemeltetésért felelős korábbi budapesti főpolgármester-helyettesnek a pártcsaládon belül német és francia kihívója is akadt, mégis – sokak meglepetésére – ő került ki győztesen a titkos szavazásból. Egyesek szerint ebben nagy szerepe volt annak, hogy az olasz baloldaliak Tüttőt támogatták. A Régiók Bizottsága szociáldemokrata frakciójának élén egyébként olasz politikus áll.

Tüttő Kata annak ellenére kapott bizalmat pártjában, hogy az MSZP támogatottsága – amelynek tagja – jelenleg nem éri el az egy százalékot sem, és nem kifejezetten előnyös magyarnak lenni az európai intézményi univerzumban. Az elmúlt években zömében dél-európai, görög és portugál politikusok irányították az európai régiók és városok érdekeit képviselő konzultatív testületet; a leendő magyar elnök nemcsak Magyarországról, de a térségünkből is elsőként kerülhet a posztra.

Ehhez kapcsolódóan: Megszűnhetnek a különleges gazdasági övezetek, de az önkormányzati bevételek sorsa még kérdéses

A magyar kormánypárt is támogatja az ellenzéki politikust

Úgy tudjuk, hogy a magyar politikában ritkaságszámba menő módon a szocialista Tüttő Kata elnyerte a Fidesz–KDNP támogatását is (a Régiók Bizottságának kormánypárti tagjai az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában ülnek). Ennek egyértelmű jeleként a Régiók Bizottságának alakuló ülése után, február 21-re közös sajtótájékoztatót hirdettek az akkor már vélhetően elnökké megválasztott Tüttő Kata és a kormányban a kohéziós politikáért felelős Navracsics Tibor részvételével.

A Régiók Bizottságát, akárcsak ikertestvérét, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot jogalkotási jogosítványok híján szokásos a futottak még kategóriába sorolni. Egy belső forrás szerint az intézmény érdekérvényesítő képessége valóban gyengébb, mint tagjainak (Magyarországot tizenketten képviselik az RB-ben) összesített lobbiereje, tekintettel arra, hogy számos befolyásos politikus foglal helyet a soraiban, akik hazájukban többmilliós népességű régiókat igazgatnak, és gyakran országos szinten is fontos posztokat töltenek be.

Rögtön az elején jön a neheze

Az ő kapcsolataikra is szüksége lesz a leendő magyar elnöknek, ha sikeresen akar lobbizni az Európai Bizottságnál és a tagállami kormányoknál az egyik legrégebbi és jelenleg az uniós költségvetési források egyharmadát felemésztő felzárkóztatási (kohéziós) politika kontinuitása mellett. Ez akkor sem lesz könnyű, ha Piotr Serafin, a következő többéves keretköltségvetési javaslat kidolgozásáért felelős uniós biztos szerint a régióknak továbbra is központi szerepet kell játszaniuk a regionális politika és források tervezésében és végrehajtásában.

Sokan ugyanakkor komolyan kételkednek abban, hogy a jelenlegi formájában majdnem minden európai régiót lefedő politika képes lesz megőrizni a forrásait. Ez nagymértékben attól függ, hogy a kormányok mennyi pénzt szavaznak meg a 2028-tól induló többéves keretköltségvetésnek. Minden jel szerint az uniós büdzsé soha nem látott mértékű átalakítás előtt áll, hiszen a védelemtől kezdve a versenyképességen át a migrációig rengeteg a jelentkező a szűkösen rendelkezésre álló forrásokra. A másik nagy kihívás annak elkerülése, hogy a kohéziós politika – a helyreállítási alap mintájára – a központi kormányok kezébe kerüljön a régiók kizárásával.

A Régiók Bizottsága azonban megfigyelők szerint éppen tagjainak lobbiereje és az intézmény konzultatív szerepe miatt nem áll fegyvertelenül. Az új elnök tevékenységének első szakaszát előreláthatóan a következő többéves pénzügyi terv foglalja majd le. Egy lapunknak nyilatkozó intézményi forrás szerint az volt Tüttő Kata sikerének egyik titka, hogy az elmúlt években nagyon aktívan részt vett az intézmény munkájában, és kiváló kapcsolati hálót épített. Az előző ciklusban ő vette át a Régiók Bizottságán belül a klíma- és energia-szakbizottság vezetését, öt jelentés kidolgozása fűződik a nevéhez. Az a Rafał Trzaskowski varsói polgármester váltotta, akit a lengyel kormánypárt Lengyelország elnökének jelölt.

Tüttő Katát 2023-ban a Forbes a kilencedik legbefolyásosabb magyar nőnek választotta a közéletben.

A leendő elnök szakmai életrajza alapján abban is bíznak Budapesten és más európai nagyvárosokban, hogy a jövőben több uniós forrás áll majd a városok rendelkezésére, amelyeknek rengeteg kihívással kell szembenézniük: túlnépesedés, levegőminőség, a közlekedési rendszerek hatékonysága, migráció, lakhatási válság, közbiztonság. Néhány, ellenzék által irányított főváros kitartó lobbizással azt is el szeretné érni, hogy Brüsszel az őket büntető kormányok megkerülésével, közvetlenül finanszírozzon az ott élők számára lényeges projekteket.

Ehhez kapcsolódóan: Nézze meg, milyen az ivóvíz a környékén!

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG