Elfecsérelt évtized – mondta Győrffy Dóra politológus-közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, amikor a ciklus egymondatos gazdasági értékelésére kértük. Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság termelékenysége romlott, miközben a térség más országai, így például Románia jelentős javulást tudott elérni. Itthon a kedvező adatok mellett mindig van egy kedvezőtlen is: mert ugyan nőtt a munkaórák száma, de nem mindegy, ebben az időben mit termel a munkaerő, ezáltal mennyit ér a munkaideje. Más értéket állít elő ugyanannyi idő alatt egy szoftverfejlesztő és egy közmunkás – említette példaként a gazdasági kutató, aki szerint az oktatás átalakításának is nagy ára lesz hosszú távon, hiszen a „tizenhét éves fiataloknak még az iskolában lenne a helyük”.
A 2010 óta tartó folyamatokat elemezve Győrffy Dóra arra figyelmeztetett, hogy a külső források bősége önmagában nem ösztönöz a hatékonyságra. Ehelyett pazarláshoz vezet, és erre még rájön a korrupció, ami a korlátok, az állami ellenőrző funkciók leépítésével öngerjesztő folyamathoz vezetett.
A gazdagodó fél, aki nem is szégyelli
Az Orbán-kormány sosem titkolta, hogy minden szektorban a célkitűzései között szerepel a magyar tulajdon ötven százalékra emelése, de azt nem tették hozzá, hogy ez az ötven százalék a NER-hez vagy holdudvarához kerül – emlékeztetett Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó. Hozzátette, ugyanezt az elvet követték az EU-s források szétosztásában is, a külföldi tulajdonú nyertes vállalkozások helyett megszaporodtak a NER-cégek a tendergyőztesek között.
Magyarország előtt lett volna jó példa: Írország vagy a balti államok előremutató szerkezeti reformokat vezettek be az elmúlt évtizedben – mondta Győrffy Dóra. Eközben itthon lekerült a napirendről az euró bevezetésének kérdése, pedig ez jelentős fegyelmezőerő lett volna a gazdasági célkitűzések teljesítésében. Az eurózóna jelentette szigorú és felügyelt gazdaságpolitika helyett a forint sorozatos leértékelésében látta az Orbán-kormány a gazdasági fejlődés kulcsát, ez a modell mostanra kifutott – véli a gazdasági kutató. Ennek a zsákutcának az eredménye az, hogy euróban kifejezve csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabban a bérek, mint nálunk, háztartási fogyasztásban pedig csak Bulgária van mögöttünk.
Miközben az átlagember pénze egyre kevesebbet ért, az új tőkés réteg nyíltan urizálni kezdett. A NER-elit jogosnak tartja az anyagi elismerést, hiszen úgy érzi, hogy az elért eredményekért ez jár neki, ezért nem is szereti véka alá rejteni ennek megjelenését – mondta Ruff Bálint. Kialakult egy kettősség: megszaporodtak a több milliós gyűrűket, órákat, táskákat kifogásoló hangok. Ezt a luxust még fel lehet fogni, de egy százmilliárdos vagyon birtoklását már nem lehet átérezni – írta le az ellentmondást a kommunikációs szakértő.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának tagadhatatlan eredményei közé sorolta Győrffy Dóra a gazdaság fehérítését és az adóbeszedési hatékonyság javítását. Az elmúlt tizenkét év kedvező folyamatai között említette a devizahitelek arányának lecsökkentését és a lakossági állampapír bevezetését is, de azt már kifogásolta, hogy tavaly ismét elkezdett az állam devizahiteleket felvenni, és ez azóta is folytatódik. Ennek következményeként mára rosszabb állapotban van az államháztartás, mint a Bajnai-rendszer összeomlásakor – értékelt podcastunkban.
Járványgazda(g)ság
Egyértelműen új korszakot nyitott a gazdaságban a koronavírus-járvány. A magyar járványkezelés az adatok alapján nem lógna ki az európai átlagból: megugrott a deficit, elnyúlt a kilábalás, de itt megint a számok mögötti valóságot érdemes nézni – mondta Győrffy Dóra. Míg Németországban, Ausztriában a magas és sokáig járó bérkiegészítő támogatások dobták meg a hiányt, itthon a túlárazott védekezési eszközöket beszerző baráti vállalkozók vitték el a pénzt. Csak a lélegeztetőgépekre elkötött háromszázmilliárd forintból ki lehetne fizetni egy évre az összes családi pótlékot – mondta a kutató.
„Gazdasági haszna nem lesz, csak politikai” – fogalmazott a most kezdődő kormányzati pénzosztással kapcsolatban Győrffy Dóra. Szerinte a pénzeső nem csak az infláció és a kereslet pörgetése miatt szakad súlyos teherként a következő kormány nyakába. Április után gazdasági és biztonságpolitikai szempontból is az lesz a legsürgetőbb feladat, hogy a kormány kibéküljön a szövetségeseivel, ennek pedig a korrupció elleni fellépés és a jogállam helyreállítása lesz a feltétele. Ha a bizalom helyreáll, és az ország ismét számíthat külső, európai uniós forrásokra, akkor fájdalommentesen lehet kiigazítani az eddigi gazdaságpolitikai tévedéseket – véli a politológus-közgazdász.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
A 2010 óta tartó folyamatokat elemezve Győrffy Dóra arra figyelmeztetett, hogy a külső források bősége önmagában nem ösztönöz a hatékonyságra. Ehelyett pazarláshoz vezet, és erre még rájön a korrupció, ami a korlátok, az állami ellenőrző funkciók leépítésével öngerjesztő folyamathoz vezetett.
A gazdagodó fél, aki nem is szégyelli
Az Orbán-kormány sosem titkolta, hogy minden szektorban a célkitűzései között szerepel a magyar tulajdon ötven százalékra emelése, de azt nem tették hozzá, hogy ez az ötven százalék a NER-hez vagy holdudvarához kerül – emlékeztetett Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó. Hozzátette, ugyanezt az elvet követték az EU-s források szétosztásában is, a külföldi tulajdonú nyertes vállalkozások helyett megszaporodtak a NER-cégek a tendergyőztesek között.
Magyarország előtt lett volna jó példa: Írország vagy a balti államok előremutató szerkezeti reformokat vezettek be az elmúlt évtizedben – mondta Győrffy Dóra. Eközben itthon lekerült a napirendről az euró bevezetésének kérdése, pedig ez jelentős fegyelmezőerő lett volna a gazdasági célkitűzések teljesítésében. Az eurózóna jelentette szigorú és felügyelt gazdaságpolitika helyett a forint sorozatos leértékelésében látta az Orbán-kormány a gazdasági fejlődés kulcsát, ez a modell mostanra kifutott – véli a gazdasági kutató. Ennek a zsákutcának az eredménye az, hogy euróban kifejezve csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabban a bérek, mint nálunk, háztartási fogyasztásban pedig csak Bulgária van mögöttünk.
Miközben az átlagember pénze egyre kevesebbet ért, az új tőkés réteg nyíltan urizálni kezdett. A NER-elit jogosnak tartja az anyagi elismerést, hiszen úgy érzi, hogy az elért eredményekért ez jár neki, ezért nem is szereti véka alá rejteni ennek megjelenését – mondta Ruff Bálint. Kialakult egy kettősség: megszaporodtak a több milliós gyűrűket, órákat, táskákat kifogásoló hangok. Ezt a luxust még fel lehet fogni, de egy százmilliárdos vagyon birtoklását már nem lehet átérezni – írta le az ellentmondást a kommunikációs szakértő.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának tagadhatatlan eredményei közé sorolta Győrffy Dóra a gazdaság fehérítését és az adóbeszedési hatékonyság javítását. Az elmúlt tizenkét év kedvező folyamatai között említette a devizahitelek arányának lecsökkentését és a lakossági állampapír bevezetését is, de azt már kifogásolta, hogy tavaly ismét elkezdett az állam devizahiteleket felvenni, és ez azóta is folytatódik. Ennek következményeként mára rosszabb állapotban van az államháztartás, mint a Bajnai-rendszer összeomlásakor – értékelt podcastunkban.
Járványgazda(g)ság
Egyértelműen új korszakot nyitott a gazdaságban a koronavírus-járvány. A magyar járványkezelés az adatok alapján nem lógna ki az európai átlagból: megugrott a deficit, elnyúlt a kilábalás, de itt megint a számok mögötti valóságot érdemes nézni – mondta Győrffy Dóra. Míg Németországban, Ausztriában a magas és sokáig járó bérkiegészítő támogatások dobták meg a hiányt, itthon a túlárazott védekezési eszközöket beszerző baráti vállalkozók vitték el a pénzt. Csak a lélegeztetőgépekre elkötött háromszázmilliárd forintból ki lehetne fizetni egy évre az összes családi pótlékot – mondta a kutató.
„Gazdasági haszna nem lesz, csak politikai” – fogalmazott a most kezdődő kormányzati pénzosztással kapcsolatban Győrffy Dóra. Szerinte a pénzeső nem csak az infláció és a kereslet pörgetése miatt szakad súlyos teherként a következő kormány nyakába. Április után gazdasági és biztonságpolitikai szempontból is az lesz a legsürgetőbb feladat, hogy a kormány kibéküljön a szövetségeseivel, ennek pedig a korrupció elleni fellépés és a jogállam helyreállítása lesz a feltétele. Ha a bizalom helyreáll, és az ország ismét számíthat külső, európai uniós forrásokra, akkor fájdalommentesen lehet kiigazítani az eddigi gazdaságpolitikai tévedéseket – véli a politológus-közgazdász.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
