„Ebben semmi rendkívüli nincs” – mondja elemzőnk a Fidesz államfőjelöltjének bejelentéséről. Ruff Bálint szerint normális eljárás, hogy egy újságíró kapott egy fülest, rákérdezett az év végi kormányfői sajtótájékoztatón, a miniszterelnök pedig megerősítette az értesülését. Így kellene működnie a tájékoztatásnak, még ha ezen Novák Katalin bejelentésének ünnepélyessége is múlott. Ami érdekes – teszi hozzá az elemző –, hogy ezzel a folyamattal megint a jól ismert mintát követte a kormánypárt: Kövér László nevének meglebegtetésével kiszivárogtattak egy vad elképzelést, amely megbotránkoztatta a baloldalt, és amelynek fényében a végleges megoldás már enyhébbnek és elfogadhatóbbnak tűnik.
Kampányszakértőnk nem tartja sem polgárpukkasztásnak, sem szentségtörésnek, hogy egy mulatós nóta egyik sorát emelte szlogenné a kormány, és ráadásul erre még a kormányfő is rásegített az előbb említett tájékoztatón. „Ez nagyon jó dolog” – fogalmazott Ruff Bálint, hiszen a közismert idézettel oda is eljuthat a kampánymondat, ahová a fizetett Facebook-hirdetések nem.
A december végi kormányfői sajtórandevú egy másik tanulsággal is szolgált: akármit gondoljon az ellenzéki oldal Orbán Viktor állóképességéről, a miniszterelnök négy órán át állta a sarat. Úgy válaszolt az ezúttal nem csak baráti oldalról érkező újságírói kérdésekre, hogy egyszer sem esett ki a saját narratívájából, nem keveredett ellentmondásba, nem kellett később magyarázkodnia a kijelentéseiért – foglalta össze a történteket az elemző.
Nem mondható el ugyanez az ellenzéki oldalról, ahol az év vége és az új év eleje továbbra is üzengetésekkel és magyarázkodással telt. Valami konkrétabb látszik kirajzolódni a közös ellenzéki arculatból, és mintha már a programok is közölhető formát öltenének, a kommunikációt mégis a győztes ellenzéki miniszterelnök-jelölt saját parlamenti frakcióalapítási törekvései uralták. Ahogy már korábban is előkerült, ez rontja Márki-Zay Péter rendszeren kívüliségének képét, ugyanakkor arra is utalhat, hogy nem bízik szövetségeseiben, és attól tart, hogy saját képviselőcsoport nélkül a hat ellenzéki párt esetleg megbuktathatja – vélekedik Ruff Bálint.
A kampányparanoia a választásokra készülő erők előtti egyik csapda – emlékeztet a tanácsadó. A győzelemért küzdők könnyen elveszíthetik a bizalmat a harcostársakban, ami viszont a választók elveszítéséhez vezet. Ehhez társul általában a kampányvakság, amely fel is erősíti ezeket az érzéseket: aki túlzottan hisz a saját igazában, nem fogadja el a jó szándékú és értő kritikát, nem hallgat a figyelmeztetésekre, az még könnyebben érzi támadónak a saját politikai oldaláról érkező bíráló jelzéseket. Pedig az ezeket megfogalmazók az alapvető emberi természetet követik: saját sorsukat, egzisztenciájukat (is) veszélyeztetheti a félresikló kampány, tehát nem feltétlenül a vezető tekintélyét vagy esélyeit akarják aláásni.
Az ellenzéki gondolkodást ismerve nem lenne meglepő, ha lenne egy B terv – mondja Ruff Bálint azokról a pletykákról, hogy egyesek már Márki-Zay Péter lecserélését fontolgatják az ellenzéki miniszterelnök-jelölti poszton. Ezt azonban rendkívül kockázatosnak tartaná a választás előtt három hónappal, hiszen nem tudni, hogy az ellenzéki politikai elitben érezhető elégedetlenség az elmúlt hónapok kampányával kapcsolatban mennyire szivárgott le a szavazók közé, azaz ők is széles körben elégedetlenek-e.
Az ellenzéki kampány finanszírozása is téma volt a napokban: Márki-Zay bírálta szövetségeseit, főként a Jobbikot, amiért kevesebbet adtak a kasszába, majd a Jobbik-elnök Jakab Péter válaszolt is neki a nyilvánosság előtt. Ez a huzavona kártékony üzenet. A Fidesz ismét adott egy leckét – figyelmeztetett kampányszakértőnk. „Azzal, hogy Orbán Viktor pártelnök levélben kért támogatást a szimpatizánsoktól – bár ezt megmosolyoghatja az ellentábor –, azt az üzenetet erősíti híveiben, hogy a kormánypárt nem az oligarchák pénzéből él, mint szerinte az ellenzék” – fogalmaz Ruff Bálint.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
Kampányszakértőnk nem tartja sem polgárpukkasztásnak, sem szentségtörésnek, hogy egy mulatós nóta egyik sorát emelte szlogenné a kormány, és ráadásul erre még a kormányfő is rásegített az előbb említett tájékoztatón. „Ez nagyon jó dolog” – fogalmazott Ruff Bálint, hiszen a közismert idézettel oda is eljuthat a kampánymondat, ahová a fizetett Facebook-hirdetések nem.
A december végi kormányfői sajtórandevú egy másik tanulsággal is szolgált: akármit gondoljon az ellenzéki oldal Orbán Viktor állóképességéről, a miniszterelnök négy órán át állta a sarat. Úgy válaszolt az ezúttal nem csak baráti oldalról érkező újságírói kérdésekre, hogy egyszer sem esett ki a saját narratívájából, nem keveredett ellentmondásba, nem kellett később magyarázkodnia a kijelentéseiért – foglalta össze a történteket az elemző.
Nem mondható el ugyanez az ellenzéki oldalról, ahol az év vége és az új év eleje továbbra is üzengetésekkel és magyarázkodással telt. Valami konkrétabb látszik kirajzolódni a közös ellenzéki arculatból, és mintha már a programok is közölhető formát öltenének, a kommunikációt mégis a győztes ellenzéki miniszterelnök-jelölt saját parlamenti frakcióalapítási törekvései uralták. Ahogy már korábban is előkerült, ez rontja Márki-Zay Péter rendszeren kívüliségének képét, ugyanakkor arra is utalhat, hogy nem bízik szövetségeseiben, és attól tart, hogy saját képviselőcsoport nélkül a hat ellenzéki párt esetleg megbuktathatja – vélekedik Ruff Bálint.
A kampányparanoia a választásokra készülő erők előtti egyik csapda – emlékeztet a tanácsadó. A győzelemért küzdők könnyen elveszíthetik a bizalmat a harcostársakban, ami viszont a választók elveszítéséhez vezet. Ehhez társul általában a kampányvakság, amely fel is erősíti ezeket az érzéseket: aki túlzottan hisz a saját igazában, nem fogadja el a jó szándékú és értő kritikát, nem hallgat a figyelmeztetésekre, az még könnyebben érzi támadónak a saját politikai oldaláról érkező bíráló jelzéseket. Pedig az ezeket megfogalmazók az alapvető emberi természetet követik: saját sorsukat, egzisztenciájukat (is) veszélyeztetheti a félresikló kampány, tehát nem feltétlenül a vezető tekintélyét vagy esélyeit akarják aláásni.
Az ellenzéki gondolkodást ismerve nem lenne meglepő, ha lenne egy B terv – mondja Ruff Bálint azokról a pletykákról, hogy egyesek már Márki-Zay Péter lecserélését fontolgatják az ellenzéki miniszterelnök-jelölti poszton. Ezt azonban rendkívül kockázatosnak tartaná a választás előtt három hónappal, hiszen nem tudni, hogy az ellenzéki politikai elitben érezhető elégedetlenség az elmúlt hónapok kampányával kapcsolatban mennyire szivárgott le a szavazók közé, azaz ők is széles körben elégedetlenek-e.
Az ellenzéki kampány finanszírozása is téma volt a napokban: Márki-Zay bírálta szövetségeseit, főként a Jobbikot, amiért kevesebbet adtak a kasszába, majd a Jobbik-elnök Jakab Péter válaszolt is neki a nyilvánosság előtt. Ez a huzavona kártékony üzenet. A Fidesz ismét adott egy leckét – figyelmeztetett kampányszakértőnk. „Azzal, hogy Orbán Viktor pártelnök levélben kért támogatást a szimpatizánsoktól – bár ezt megmosolyoghatja az ellentábor –, azt az üzenetet erősíti híveiben, hogy a kormánypárt nem az oligarchák pénzéből él, mint szerinte az ellenzék” – fogalmaz Ruff Bálint.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
