Donald Trump felhívta Vlagyimir Putyint, hogy megkezdje az orosz és az ukrán elnök személyes találkozójának előkészületeit, miután augusztus 18-án tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel a Fehér Házban.
Donald Trump azt mondta, felhívta Putyint, hogy megvitassa a lehetséges találkozót Zelenszkijjel, akit a Fehér Házban fogadott, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Finnország, az Európai Unió és a NATO vezetőinek társaságában.
„Ez egy nagyon jó lépés volt egy olyan háború közepette, amely már majdnem négy éve tart” – fogalmazott újságíróknak Trump.
Jurij Usakov, Putyin külügyi tanácsadója azt mondta, mindkét fél „kifejezte, hogy támogatja az orosz és az ukrán delegációk közötti közvetlen tárgyalások folytatását”. Usakov nyilatkozatából ugyanakkor az nem derült ki, hogy Putyin beleegyezett-e a Zelenszkijjel való személyes találkozásba.
Zelenszkij a tárgyalás után a Fehér Ház előtt újságíróknak azt mondta, előfeltételek nélkül találkozna Putyinnal.
Az amerikai elnök szerint a Zelenszkij-Putyin tárgyalást egy háromoldalú találkozó követné Trump részvételével.
A Zelenszkijjel folytatott hétfői tárgyalás egyébként sokkal lazább volt, mint az ukrán elnök legutóbbi, februári látogatása, amely heves vitába torkollott, mert Washington szerint Zelenszkij nem köszönte meg eléggé az Egyesült Államok támogatását.
Zelenszkij ezúttal azzal kezdte, hogy megköszönte Trumpnak az „erőfeszítéseit a gyilkolás megállítására”. A két vezető mosolygott, viccelődött, miután Trump melegen üdvözölte Zelenszkijt, és megjegyezte, hogy az ukrán elnök ezúttal fekete öltönyt visel, nem a szokásos katonai öltözékét.
Biztonsági garanciák
A találkozók egyik fő témája a Kijevre kiterjesztendő biztonsági garanciák voltak a harcok lezárásáról szóló megállapodás részeként. Trump kizárta Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségét, de augusztus 18-án azt mondta, hogy az európai országok „védelmet akarnak nyújtani... és mi ebben segítünk nekik”.
Trump a Zelenszkijjel folytatott első kétoldalú megbeszélésen azt mondta, az európai országok biztosítják „az első védelmi vonalat”, de az Egyesült Államok „be fog kapcsolódni”.
Zelenszkij később egy kilencvenmilliárd dolláros katonai csomagra utalt, és úgy fogalmazott, hogy a biztonsági terveket „valamilyen módon a következő héten vagy tíz napban kialakítják”.
Hozzátette, a békemegállapodással kapcsolatos területi kérdéseket Ukrajna és Oroszország között fogják kidolgozni.
Zelenszkij és Trump négyszemközti megbeszélései Friedrich Merz német kancellár, Mark Rutte, a NATO főtitkára, Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke valamint Alexander Stubb finn elnök előtt zajlottak.
Rutte áttörésnek nevezte, hogy az Egyesült Államok bekapcsolódik a biztonsági garanciákba. Bár az amerikai részvétel mértékét még nem határozták meg, a találkozón nem tárgyaltak amerikai csapatok Ukrajnába telepítésének lehetőségéről.
Az európai vezetők azért érkeztek Washingtonba, hogy egységes frontot mutassanak Ukrajna kérdésében, és sokan dicsérték Trumpot, aki nemrégiben szankciókkal és egyéb intézkedésekkel fenyegetőzött a háború gyors befejezése érdekében.
„Az, hogy sok európai ország vezetője mindent félretéve átrepült az Egyesült Államokba erre a találkozóra, arra utal, mennyire idegesek amiatt, hogy mi történik” – mondta David Silbey, a Cornell Egyetem hadtörténet professzora a Szabad Európának.
A tárgyalások után szinte az összes résztvevő jelezte, még hosszú út áll előttünk, bár ezek a megbeszélések látszólag lendületet adnak a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseknek, főleg azok után, hogy az augusztus 15-i alaszkai Trump-Putyin csúcstalálkozón nem sikerült tűzszünetet kötni.
„Ez az ukránok és az európaiak közötti egység egyértelmű jele volt. És ők – mindannyian együtt – megpróbálták Trumpot visszafordítani az Oroszország felé tett irányváltástól” – mondta Oxana Shevel, a Tufts Egyetem politikatudományi professzora és Ukrajna-szakértő a Szabad Európának.
A nyugati média a csúcstalálkozó után arról számolt be, hogy Putyin egy olyan békemegállapodást szorgalmazna, amely magában foglalja Ukrajna kivonulását a Donbász régió nagy területéről.
Ez megkongatta a vészharangokat Kijevben és az európai fővárosokban, amelyek attól tartanak, hogy a megerősített területekről való kivonulás további orosz támadásoknak tenné ki Ukrajnát.
„Jó beszélgetés”
Zelenszkij „nagyon jó beszélgetésnek” nevezte a Trumppal folytatott kétoldalú tárgyalást, amelyen hosszasan megvitatták a területi kérdéseket.
Zelenszkij elárulta, hogy együtt böngészték a térképet. Rutte és más európai vezetők azonban azt mondták, hogy a területek cseréjéről nem esett szó a Fehér Házban tartott találkozókon.
Trump megismételte, hogy célja a hosszú távú béke, a tűzszünetre szerinte nincs szükség.
„Putyin tényleg tenni akar valamit” – fogalmazott Trump, hozzátéve, az orosz elnök Alaszkában azt mondta, nyitott lenne a biztonsági garanciák elfogadására.
Merz és Macron szerint viszont a washingtoni találkozón résztvevő összes többi ország tűzszünetet akar.
Merz felszólította Trumpot, gyakoroljon nyomást Putyinra, kényszerítse őt a háromoldalú megbeszélésre, míg Macron azt mondta, a tárgyalások későbbi szakaszában Európa is helyet kaphat a tárgyalóasztalnál.
