Washingtonba érkezett Volodimir Zelenszkij, hogy döntő fontosságú találkozón vegyen részt Donald Trump amerikai elnökkel. A középpontban az a keretmegállapodás áll, amely az Oroszországgal vívott háború befejezése felé tett lépésként hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak Ukrajna ritka ásványaihoz.
A nagy téttel bíró, február 28-i találkozóra az Egyesült Államok fővárosában nem egészen tíz nappal azután kerül sor, hogy Trump diktátornak nevezte Zelenszkijt egy olyan nyilatkozatháború részeként, amelytől azóta mindkét vezető visszalépett, miközben a személyes találkozásra készültek.
Zelenszkij célja megerősíteni az Egyesült Államok támogatását Oroszország teljes körű inváziójának visszaszorítása érdekében, miután a múlt hónapban hivatalba lépő Trump megváltoztatta a Fehér Ház politikai álláspontját, hogy véget vessen a több mint három éve tartó elszigeteltségnek, amelyet a Kreml provokáció nélküli agressziójával váltott ki.
Trump és Zelenszkij szópárbajában az amerikai vezető bírálta ukrán kollégáját amiatt, ahogy a háborút kezeli. Ennek csúcspontjaként február 19-én a közösségi médiában olyan diktátornak nevezte őt, aki hazája vesztét kockáztatja. Szemmel láthatóan azonban bagatellizálni próbálta ezeket a megjegyzéseket február 27-i, Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján: „Ezt mondtam? Nem hiszem el, hogy ezt mondtam.”
Nagyon bátornak nevezte Zelenszkijt, miközben optimizmusának adott hangot a háború befejezését illetően. „Nagyon keményen dolgozunk azon, hogy véget vessünk ennek a háborúnak. Úgy gondolom, sokat haladtunk előre, és azt hiszem, hogy elég gyorsan megy – mondta. – Vagy elég hamar meglesz, vagy egyáltalán nem” – tette hozzá, anélkül hogy bővebben kifejtette volna.
Ehhez kapcsolódóan: Trump jó üzletet vár a békéért cserébe – vélik az európai vezetők
Mit remélt elérni Starmer és Macron Trumpnál?
Trump és Zelenszkij találkozójára Európa és az Egyesült Államok villámdiplomáciai hetében kerül sor. Keir Starmer brit miniszterelnök február 27-én találkozott Trumppal a Fehér Házban, hogy rendbe tegyék az Ukrajnával és a kereskedelemmel kapcsolatos nézeteltérések miatt feszült transzatlanti viszonyt. Starmer sürgette Trumpot, hogy szavatolja Ukrajna biztonságát azután is, hogy megállapodás születik az orosz invázió leállításáról.
Trump, aki egy hónapja tette le az esküt, agresszíven lépett fel az ukrajnai háború befejezése érdekében, és a hónap elején hosszas telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, nemzetbiztonsági csapatát pedig Szaúd-Arábiába küldte, találkozni az orosz kollégákkal. Azzal, hogy szóba állt a Kremllel, a feje tetejére állította az Egyesült Államok Oroszország-politikáját és megdöbbentette az európai vezetőket, akik attól tartottak, hogy a hátuk mögött olyan megállapodást köt, amely árt Ukrajnának, és gyengíti az ő biztonságukat is.
Most az európai vezetők Washingtonba utaznak, és szerepük fokozását ígérik bármilyen rendezésben, hogy eltántorítsák az amerikai elnököt egy olyan megállapodástól, amely szerintük túl sokat adna Oroszországnak, miközben sebezhetővé tenné őket.
Kétoldalú találkozójuk után a Trumppal közösen tartott fehér házi sajtótájékoztatón Starmer megismételte, hogy megállapodás esetén Nagy-Britannia kész fokozni a szerepét, és hozzájárulni egy békefenntartó erő létrehozásához Ukrajnában. „Az Egyesült Királyság kész arra, hogy katonákat küldjön a szárazföldre és gépeket a levegőbe egy megállapodás támogatására, együttműködve szövetségeseinkkel, mert csak így maradhat fenn a béke. – Óva intett attól, hogy elsiessék a háború befejezését. – Jól kell csinálnunk. Meg kell nyernünk a békét. Nem lehet olyan béke, amelyik jutalmazza az agresszort. A történelemnek a béketeremtő, nem pedig a betolakodó oldalán kell állnia” – tette hozzá.
Trump nem kötelezte el magát az európai csapatok támogatása mellett, ami Starmer és Emmanuel Macron francia elnök egyik legfontosabb kérése volt. Macron február 24-én utazott Washingtonba.
Starmer azt mondta, hogy egy olyan béketervet vitattak meg Trumppal, amelyet „Ukrajna segítségével öntenek formába”, és amelyet „erővel támogatnak abban, hogy megakadályozza Putyin visszatérését újabb zsákmányért”. Hozzátette, hogy amerikai és brit csoportok „megtárgyalják, hogyan biztosíthatjuk, hogy az egyezség erős és tartós legyen, és végre is hajtsák”. A brit média szerint Starmer amerikai garanciákat szeretne az európai békefenntartó erők légi, hírszerzési, logisztikai és kommunikációs támogatására.
Amikor az Egyesült Államok biztonsági garanciáiról kérdezték, Trump azt mondta: túl korai lenne erről tárgyalni, mivel még nem sikerült elérni a tűzszünetet. Starmerrel tartott találkozója előtt jelezte, hogy nem lesz szükség az Egyesült Államok védelmére, megbízhatnak Putyinban, nem sértené meg a békemegállapodást. Ezt a véleményt nem osztják az európai vezetők, ahogy Zelenszkij sem. Trumppal közös sajtóértekezletén Macron azt mondta, hogy Putyin megsértette az Ukrajnával kötött korábbi megállapodásokat, hangsúlyozva, hogy miért van szükség olyan erős elrettentő erőre, amely magában foglalja az Egyesült Államok védőhálóját is.
Ehhez kapcsolódóan: Nem hívták meg Orbán Viktort a fontosabb európai vezetők találkozójára Londonba
Enyhített Trump az Ukrajnával kapcsolatos retorikáján?
Kijev számára kedvező jel lehet, hogy Trump érezhetően visszafogottabban beszélt Ukrajnáról a sajtótájékoztatón. Dicsérte az ország állhatatosságát területe védelmében, és kerülte az ország vagy vezetője bírálatát, amikor az újságírók lehetőséget kínáltak erre.
Az elmúlt héten Trump összetűzésbe keveredett Zelenszkijjel, amikor a valóságnak nem megfelelően Ukrajnát hibáztatta a háborúért, és olyan diktátornak nevezte, aki nem tart választásokat. „Nagyon tisztelem őt. Rengeteg felszerelést és sok pénzt adtunk neki, de nagyon bátran harcoltak” – mondta később.
Trump a Fehér Házban találkozik Zelenszkijjel, hogy aláírják az ásványlelőhelyek fejlesztéséről szóló keretmegállapodást, beleértve a ritkaföldfémeket és a fosszilis tüzelőanyagokat. Trump szerint a megállapodás lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy megkapja az Ukrajnának az elmúlt három évben küldött segélyek egy részének ellenértékét, miközben serkenti az ukrán gazdasági növekedést is. „Olyan ez, mint egy hatalmas gazdaságfejlesztési projekt. Így mindkét országnak jó lesz” – mondta.
Zelenszkij várhatóan arra is kéri majd Trumpot, hogy folytassa a fegyverek küldését Ukrajnának, amíg a harcok tartanak, és kínáljon biztonsági garanciát az országnak, ha véget érnek.
Közelebb hozná Trumpot egy mindeddig példátlan állami látogatás?
Amikor hónap elején megkereste Oroszországot, Trump szidta európai szövetségeseit, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal vádolta őket, és azzal, hogy erejükön alul fektetnek be a saját biztonságukba. Alelnöke, J. D. Vance a Müncheni Biztonsági Konferencián tartott beszédében kioktatta Európát a demokráciáról és a szólásszabadságról, ami aggodalommal töltötte el az európai tisztviselőket.
Starmer hídszerepet kíván betölteni Európa és Trump között, kihasználva az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság több évtizedes múltra visszatekintő „különleges kapcsolatát”. „Mi vagyunk az egymáshoz legközelebb álló országok – mondta a sajtótájékoztatón. – Az egész világra kiterjedő valódi veszély pillanatában a kapcsolat minden eddiginél fontosabb” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egymás oldalán állt a korábbi háborúkban, és most Ukrajnában is ezt kell tenniük. Hogy erősítse a viszonyt, miközben a transzatlanti kapcsolatok nehézségekkel küszködnek, Starmer átadta Trumpnak Károly király meghívását egy állami látogatásra. Ez lenne Trump második állami látogatása az Egyesült Királyságban. Az ilyesmi – mint Starmer hangsúlyozta – példa nélküli.
Ehhez kapcsolódóan: Miről szól az ukrán–amerikai ásványalku? (Nem arról, amire gondol)
