Zelenszkij: Ukrajna végleg leállítja az orosz gáz tranzitját
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a légvédelmi képességek megerősítését sürgette az EU-csúcson. A képen egy montázs, az ukrán elnök háta mögött Patriot légvédelmi rendszer
Nem éppen hízelgően nyilatkozott Orbán Viktor néhány nappal ezelőtti karácsonyi tűzszüneti és fogolycsere-egyezményre előterjesztett javaslatáról az ukrán elnök, aki az EU27-ekkel folytatott megbeszélés után, csütörtök délután lépett a sajtó elé.
Volodimir Zelenszkij a magyar RTL kérdésére válaszolva azt mondta, hogy az elképzelés „egy kissé politikai PR-ra emlékeztet”, és azt állította, hogy a kijevi vezetés a tömegtájékoztatási eszközökből értesült róla. „Nem túl komoly, amikor ukrán életeket érintő különböző kezdeményezésekről a tömegtájékoztatási eszközökből értesülünk” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy Orbán Viktornak nincs személyes mandátuma arra, hogy a békéről tárgyaljon. A magyar vezetőnek odaszúrva hozzátette: Orbán túl közeli viszonyt ápol az orosz elnökkel ahhoz, hogy helyre tegye őt.
A karácsonyi fogolycsere-egyezményre vonatkozó magyar javaslattal sem tud mit kezdeni. Hangsúlyozta, hogy megfelelő előkészítés után időről időre foglyokat cserél a két fél, és „egyébként sem vagyunk ünnepi hangulatban. (…) Valamelyest szkeptikus vagyok a javaslatot illetően” – tette hozzá.
Ami az Orbán által Vlagyimir Putyinnak – egy telefonbeszélgetés során állítólag – elővezetett karácsonyi tűzszünet ötletét illeti, az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy nem elég fegyvernyugvásról beszélni, arra is gondolni kell, hogy mi történik utána. Elutasította, hogy befagyott konfliktus jöjjön létre, és aláhúzta, hogy éppen ezért van szüksége országának biztonsági garanciákra. Másfelől úgy vélte, hogy a Kreml már számos alkalommal demonstrálta, hogy egyáltalán nem érdekelt a békében.
Volodimir Zelenszkij szerint a legkézzelfoghatóbb biztonsági garancia a NATO-tagság lenne, de ha ez most nem lehetséges, Ukrajnának biztonsági mechanizmusra és készenléti tervre van szüksége arra az esetre, ha Oroszország a jövőben megtámadná. Óva intett egy olyan tűzszüneti megállapodástól, amelyet Vlagyimir Putyin – akit őrültnek és kéjgyilkosnak nevezett – két vagy hat hónapon belül felrúgna. „Ilyet nem akarok. Egy reális terv kell, és az, hogy Ukrajna erős pozícióban legyen” – vélekedett.
Ukrajna megerősítése lenne a cél a béketárgyalások előtt
Az ukrán elnök – aki az elmúlt két napban különböző formációkban tárgyalóasztalhoz ült a NATO és az EU vezetőivel, de állítása szerint külön nem beszélt Orbánnal – az újságírók unszolására sem ment bele részletesen abba, hogy mit tartalmazhatnának az általa kért biztonsági garanciák, amelyek között gyakran megemlítik európai (brit, lengyel és francia) békefenntartók esetleges küldését egy béke- vagy tűzszüneti megállapodás ellenőrzésére. Mark Rutte NATO-főtitkár azonban óva intett attól, hogy a Nyugat a nyilvánosság előtt ötleteljen különböző megoldásokról, kitárulkozva az oroszok előtt, mielőtt helyzetbe hozza Ukrajnát az esetleges békefolyamat előtt.
Az európai vezetők körében ezért a hangsúly most Ukrajna pozícióinak javításán van, ami Zelenszkij kérésére – legalábbis kommunikációs síkon – az ukrán légvédelmi képesség megerősítését helyezi a középpontba. Elmondta, hogy országának a városokat a légi támadásoktól védeni hivatott Patriot rendszereken kívül tizenkilenc olyan légvédelmi rendszerre lenne szüksége, amely az ukrán atomenergia-termelési létesítményeket védi a fokozódó orosz támadásoktól.
Nem jöhet több földgáz Oroszország felől Ukrajnába
Volodimir Zelenszkij egy kérdésre válaszolva kizárta, hogy év végi lejárta után folytatódjon a Gazprommal fennálló gázszállítási szerződés, az Európába irányuló gázszállítás Oroszországon keresztül. „Nem fogjuk meghosszabbítani az orosz földgáztranzitot, nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy az oroszok az ukrán emberek vére árán tegyenek szert milliárdos bevételekre, amiből az orosz katonai agressziót finanszírozzák.” Közölte, hogy az alternatív lehetőségeket lázasan kereső Robert Fico szlovák kormányfőnek is világossá tette, hogy nemcsak orosz földgáz nem jöhet át majd Ukrajnán, de más földgáz sem, ha Oroszországból érkezik. Értésre adta ugyanakkor, hogy nyitottak lehetnek bizonyos megoldásokra, ám ezek nem foglalhatnak magukban semmilyen pénzügyi transzfert Moszkvának.
Trump, a migráció és a Közel-Kelet a csúcs napirendjén
Ukrajna mellett a magyar soros EU-elnökséget záró egynapos uniós csúcstalálkozó másik fő témája egy stratégiai megbeszélés volt a vezetők között az EU világban elfoglalt helyéről. A megbeszélésről szándékosan nem adtak ki konklúziókat, ehelyett az állam- és kormányfők az előzetes várakozások szerint megvitatták, hogy miképp viszonyuljanak a január 20-án a Fehér Házba visszatérő Donald Trump várható politikai és gazdasági húzásaihoz. Mivel a Trump-kormányzat még csak most alakul, és nem világos, mit tervez például Ukrajna vagy a kereskedelmi vámok ügyében, az EU is a kivárásra rendezkedik be, illetve arra, hogy megpróbál pozitív irányban hatni a megválasztott elnök gondolkodására.
Ukrajna és Trump (és nyilván Kína) mellett a migráció, a polgárvédelem, a Közel-Kelet és a georgiai helyzet szerepelt a csúcs terítékén, amelynek kezdetén Orbán Viktor áttekintést adott a féléves magyar elnökség eredményeiről. A magyar miniszterelnök a szokásjognak megfelelően a csúcsot követő sajtótájékoztatón is részt vett António Costa, az új európai tanácsi elnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök társaságában.
Megrázó képeken Marjinka, a két éve lakatlan ukrán város
1/16Az egykori marjinkai Druzsbi sugárút 2024. december 4-én. Az aszfaltburkolatot a lövedékek csupaszították le
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
2/16Ugyanez a Druzsbi sugárút az orosz megszállás előtt. Marjinka Donyecktől mintegy huszonkét kilométerre nyugatra található, és egykor tízezer ember otthona volt
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
3/16A kazanyi Miasszonyunk-templom romjai Marjinkában december 4-én. A város 2014 eleje óta az oroszbarát szakadárok és az ukrán csapatok közötti akkori konfliktus frontvonalán vagy a közelében volt
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
4/16Ugyanez a templom 2014 augusztusában. Miután Oroszország 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen, tömegesen hagyták el Marjinkát az emberek. 2023 márciusára a város teljesen lakatlanná vált
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
5/16Tarasz Sevcsenko ukrán költő emlékművéből ez a csonk maradt meg Marjinka központjában. A keleti város romjait 2023 decemberében foglalták el az oroszok
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
6/16Egy ukrán katona pózol a Sevcsenko-emlékmű mellett 2022 márciusában
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
7/16A marjinkai épületek romjai 2024. december 4-én. Alena Grom ukrán fotós 2017-től többszörjárt Marjinkában. A Szabad Európának elmondta, hogy „a város kicsi volt, így mindenki ismerte egymást, de a helyiek már akkor is csak napközben mozogtak”
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
8/16A marjinkai közigazgatási épületek 2014 augusztusában. Délután négy óra után – emlékszik vissza Grom – „az emberek eltűntek az utcákról, mert a lövések este kezdődtek”
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
9/16Egy megsemmisült tank Marjinkában 2024. december 4-én. Grom szerint a város szokatlanul zöld volt, és „tavasszal gyönyörű, amikor virágoztak a gyümölcsfák”
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
10/16Ukrán tankok konvoja Marjinka külterületén 2015 júniusában
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
11/16Egy elhagyatott hely, ahol valaha Marjinka két utcája találkozott. A galériában található december 4-i fotókat Dmitrij Jagodkin fotós készítette, aki a TASZSZ-nak, az orosz állami hírügynökségnek dolgozik
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
12/16Egy 2014-es fotó a korábbi kereszteződésről
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
13/16Utcakép Marjinkában 2024. december 4-én
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
14/16Ukrán katona ellenőrzi a dokumentumokat egy ellenőrző ponton Marjinka közelében 2014 augusztusában
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
15/16Egy út menti üzlet romjai 2024. december 4-én. Grom azt mondja, hogy a városban tett számos útja során közel került néhány helyihez, akiket „gyengéd, kedves emberként jellemez, akiknek súlyos megpróbáltatásokkal kellett szembenézniük”
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
16/16Egy ma már nem létező üzletsor Marjinkában 2014 augusztusában. „Soha nem gondoltam volna, hogy Marjinkának hamarosan egyetlen lakója, egyetlen megmaradt háza sem lesz” – mondja Grom
A kelet-ukrajnai Donyecki területen található Marjinka romjairól készült fotókon a város, amely mára lakhatatlan pusztasággá vált. Az egykor tízezres lélekszámú település régóta konfliktuszóna: 2015-ben az oroszbarát szakadárok foglalták el rövid időre, 2023 óta pedig orosz ellenőrzés alatt áll.
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
