Volodimir Zelenszkij elnök „hosszúnak és tartalmasnak” nevezte az orosz invázió kezdete óta folytatott első beszélgetését kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel. Közben Oroszország fokozta a nyomást Bahmut védőin a kelet-donyecki térség legintenzívebb csatájának helyszínén.
„Hosszú, tartalmas telefonbeszélgetést folytattunk Hszi Csin-ping kínai elnökkel – írta Zelenszkij Twitteren. – Úgy gondolom, hogy ez a hívás, akárcsak Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erős lendületet ad majd kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez.”
Zelenszkij nem árult el további részleteket a hívásról, de szóvivője, Szerhij Nyikiforov Facebookon közölte, hogy a két elnök „csaknem egyórás telefonbeszélgetést folytatott”.
A kínai állami műsorszolgáltató, a CCTV beszámolója szerint Hszi azt mondta Zelenszkijnek, hogy „a megbeszélések és a tárgyalások” jelentik az „egyetlen kiutat” a háborúból.
Kína azt állítja, hogy semleges a konfliktusban, és Hszi tartózkodott attól, hogy elítélje az orosz inváziót.
Peking békejavaslatot terjesztett elő – egy 12 pontos dokumentumot, amely deeszkalációt és végleges tűzszünetet sürget Ukrajnában. Ezt Kijev és nyugati szövetségesei elutasítottak, szerintük ugyanis az orosz álláspontot visszhangozza.
Diplomáciai bonyodalom után
Múlt héten Kína párizsi képviselője olyan megjegyzést tett, amelyet széles körben elítéltek: Lu Saje nagykövet azt állította, hogy a Szovjetunió bukása után létrejött országok „nem rendelkeznek tényleges nemzetközi jogállással, mert nincs olyan nemzetközi megállapodás, amely szuverén országként erősítené meg a státuszukat”.
Oroszország ezt a nézetet használta fel az egyik indokként arra, hogy igazolja a korábban a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna ellen 2022 februárjában megindított teljes körű invázióját.
A kínai külügyminisztérium később elhatárolódott Lu megjegyzéseitől, és megerősítette, hogy Peking mindig is elismerte azoknak az országoknak a szuverén státuszát, amelyek valamikor a Szovjetunió részét képezték.
Egyre hevesebb a harc Bahmutnál
A harctéren Moszkva fokozta támadásait Kelet-Ukrajnában, a Bahmut–Avgyijivka–Marjinka frontvonalon, ahol az ukrán védőkön egyre nagyobb a nyomás az orosz ágyúzások, légicsapások, aknavetőtűz és gyalogos támadások miatt – közölte Kijev április 26-án.
„Oroszország a Bahmut, Avgyijivka és Marjinka elleni támadó hadműveletek végrehajtására összpontosítja fő erőfeszítéseit, az ukrán erők 39 orosz támadást vertek vissza az elmúlt 24 órában a térségben” – áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának napi jelentésében.
„Heves ütközetek folynak Bahmutban és Marjinkában” – közölte a katonaság.
Az orosz csapatok három rakéta- és 13 légicsapást mértek, valamint 49 lövedéket zúdítottak aknavetőkből az ukrán hadállásokra és a polgári infrastruktúrára.
Ismétlődő orosz támadásokat vertek vissza a Bahmuttól mintegy tíz kilométerre délre fekvő Kliscsijivka faluban is.
Elindultak az új orosz tankok, de panasz van rájuk
A Dél-Zaporizzsjai területen, ahol Európa legnagyobb atomerőműve található, éjszaka légiriadót rendeltek el.
A Szabad Európa tudósítói számos robbanásról számoltak be, ezeket valószínűleg iráni gyártmányú Shahed drónok okozták.
A RIA orosz állami hírügynökség közben közölte, hogy Oroszország elkezdte használni új T–14 Armata harckocsijait a háborúban, ezek ukrán állásokat lőttek, de még nem vettek részt közvetlen támadásban.
A tank tornyában nem ül ember, a legénység távolról vezérli „egy elszigetelt páncélkapszulából, amely a törzs elején található” – áll a jelentésben.
A brit katonai hírszerzés szerint azonban az orosz erők az első ilyen tankok rossz állapotára panaszkodtak.
„A fejlesztés tizenegy éve alatt a programot késések, a flotta tervezett méretének csökkentése és gyártási problémákról szóló jelentések kísérték” – áll a brit titkosszolgálati jelentésben.
