Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már több mint egy éve harcban áll a megújuló energiaforrások termelőivel, miután kormánya csökkentette a tarifákat és nem fizette ki időben a vállalatokat.
Úgy tűnt, hogy a saga a végéhez közeledik, amikor november 3-án egy állami tulajdonú cég 825 millió dollárt szedett össze kötvénykibocsátás útján a termelők kártalanítására.
November 23-ig egy kivételével az összes termelőt teljes mértékben kártalanították. Ez a cég pedig a DTEK, amely Rinat Ahmetov, Ukrajna leggazdagabb emberének tulajdonában van.
Nem, nem történt hiba.
A kormány döntése, hogy visszatartja a DTEK-nak fizetendő hárommilliárd hrivnyát (115 millió dollár) – amelyet a vállalat sokkolónak és diszkriminációnak nevezett –, csak újabb elem a Zelenszkij és Ahmetov közötti növekvő feszültségben. Ahmetovot széles körben a befolyásos ukrán oligarchák legbefolyásosabbjának tartják.
Sok ukrán számára akkor válik láthatóvá ez a feszültség, amikor bekapcsolja a televíziót. Az elmúlt hetekben az Ahmetov tulajdonában lévő csatornák kritikus hangvételű tudósításokkal támadták az elnököt, bár Ahmetov azt állítja, hogy nem gyakorol befolyást a tartalomra vagy a szerkesztői döntésekre.
Zelenszkij népszerűségi mutatói példátlanul alacsony szinten állnak, miközben, úgy tűnik, megcélozta a mágnás médiaérdekeltségeit. A hónap elején aláírta azt a jogszabályt, amely arra kényszerítheti Ahmetovot, hogy váljon meg televíziós és más hírcsatornáitól.
Elemzők szerint a Zelenszkij és Ahmetov közötti küzdelemnek jelentős gazdasági és politikai következményei lehetnek Ukrajna számára mind a következő néhány évben, mind pedig a 2024-re tervezett elnökválasztás után.
A konfrontáció már egy ideje érlelődik.
Kampányígéret
A népszerű, szatirikus tévéműsorokból ismert, de politikai tapasztalattal nem rendelkező, most 43 éves Zelenszkij nagy fölénnyel nyerte meg a 2019-es elnökválasztást. Támogatottsága részben ama ígéreteinek köszönhetően ugrott meg, hogy szembeszáll azokkal az oligarchákkal, akik hatalmas befolyást gyakoroltak a független Ukrajna gazdaságára, kormányára és médiájára.
Hivatalában a mágnások megzabolázását – vagy ahogy kormánya nevezi, a „oligarchátlanítást” – tette elnöki programja sarokkövévé.
„Ha Zelenszkij megnyeri ezt a csatát, sokkal könnyebb lesz, hogy 2024-ben induljon az újraválasztásért” – mondta a Szabad Európának Jevhen Mahda, a kijevi székhelyű Világpolitikai Intézet igazgatója.
Az oligarchák kevés szimpátiát élveznek a szegénységgel és súlyos gazdasági kihívásokkal küzdő ukránok milliói körében. Sokan úgy vélik, hogy a mágnások az állam kárára halmozták fel a vagyonukat.
Elemzők szerint az 1991-es szovjet összeomlás óta több kormányváltás után (és a korrupció elleni tömegtiltakozások dacára) részben azzal tudták megtartani a hatalmukat, hogy illetékeseket és törvényhozókat pénzeltek.
Az 56 éves Ahmetov a legnagyobb és legbefolyásosabb oligarcha: a fémipartól kezdve a bányászaton és az energiaágazaton át a bank-, távközlési, ingatlan- és médiaszektorig olyan portfóliója van, hogy szinte bármely ukrán törvény vagy szabályozás hatással lehet az érdekeire.
Bár egy sor pletyka szól arról, hogy bűncselekményekkel halmozta fel a vagyonát – ami elég volt az Egyesült Államok számára, hogy kitiltsa az országból –, soha nem emeltek vádat ellene semmilyen bűncselekménnyel összefüggésben. Ahmetov természetesen tagadja, hogy bármi rosszat tett volna.
A Forbes által több mint hétmilliárd dollárra becsült vagyonával Ahmetov gazdagabb, mint az őt követő három ukrán mágnás együttvéve. Emellett ő az ország legnagyobb adófizetője és munkaadója, országszerte mintegy kétszázezer alkalmazott dolgozik neki.
Mindez óriási hatalommal ruházza fel, így a kormány minden szintjén lobbizhat a vállalatai számára kedvező politikáért, például az alacsony ércszállítási és a magas energiatarifákért – mondják elemzők és üzletemberek.
Ahmetov a kétezres években rövid ideig az orosz ajkú keleti tartományokat képviselte a Régiók Pártja színeiben. Ez azonban feloszlott az Euromajdan-tüntetések és a Moszkva-barátnak nevezett Viktor Janukovics elnök elüldözése nyomán. Ennek ellenére továbbra is a parlament, a Verhovna Rada több tucat törvényhozójához fordulhat támogatásért, amikor arra van szüksége, hogy az érdekeit kifejező törvényeket fogadjanak el.
A mágnás tagadta, hogy ellenőrzése alatt tartaná bármelyik képviselőt.
Zelenszkij viszont elődeivel szemben jobban ellent tud állni a mágnások lobbizásának: ő a függetlenség óta a hetedik elnök és az első, aki a Rada többségét maga mögött tudja.
Ez azt jelenti, hogy legalábbis bizonyos esetekben át tudja vinni a jogszabályokat anélkül, hogy szüksége lenne egy-egy oligarcha iránt lojális törvényhozók támogatására.
Az oligarchaellenes törvény
A milliárdosok ellenőrzése több nagy televíziós csatorna felett sebezhetővé teszi Zelenszkijt. Az elnök most arra törekszik, hogy megszüntesse ezt a sebezhetőséget. Ezzel ütközőpályára került az oligarchákkal, így Ahmetovval szemben.
Júniusban Zelenszkij egy ellentmondásos törvényjavaslatot terjesztett elő, amely több kritérium – többek között a vagyon, az iparági dominancia, a politikai tevékenység és a médiavagyon feletti befolyás – alapján törvényileg definiálja az oligarcha fogalmát.
Bárki, aki e három területen megfelel bizonyos kritériumoknak, oligarchának minősül, és nem vehet részt politikai tevékenységben – például pártok finanszírozásában – és az állami vagyon felvásárlásában.
A törvényt a Rada szeptemberben fogadta el, és Zelenszkij november 5-én írta alá. A jogszabály 2022 májusában lép hatályba.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) – egy nem választott kormányzati szerv, amelynek élén Zelenszkij áll – fogja meghatározni, hogy ki felel meg a kritériumoknak, ami aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy szelektíven ítélkezhetnek.
Egy oligarchaként meghatározott személy úgy kerülhet le a listáról, hogy vagy megszünteti a politikai életben való részvételét, vagy – egyszerűbben – eladja médiavagyonát egy független harmadik félnek.
Elemzők szerint a legtöbb mágnás számára egyik sem vonzó, mivel az oligarchák eszközként használják a médiát üzleti és politikai érdekeik előmozdítására, többek között szövetségeseik védelmére és ellenfeleik támadására. Ahmetov tagadja, hogy így járt volna el.
Ironikus módon széles körben úgy tartják, hogy Zelenszkij Ihor Kolomojszkij oligarcha médiájának segítségével ment át azon a gyors átalakuláson, hogy a televízióban elnököt játszó színészből tényleges elnökké vált. Kolomojszkijt azonban korrupciós vádak miatt kitiltották az Egyesült Államokból.
Petro Porosenko volt elnök, az édességágazatban érdekelt milliárdos, akit Zelenszkij legyőzött a 2019-es választásokon, annak idején összeveszett Kolomojszkijjal.
Porosenko novemberben megszólalt, és azt mondta, hogy eladta televíziós csatornáit az adók jelenlegi és korábbi újságíróinak, hogy elkerülje az oligarchává történő minősítést.
Porosenko az Európai Szolidaritás pártot vezeti, amely a harmadik legnagyobb a Radában, és 2024-ben potenciális elnökjelöltként tartják számon. Ő maga kritizálta a törvényt, és a sajtószabadság elleni támadásnak nevezte.
Ahmetov nem adja könnyen magát
Ahmetov eddig kitartott, nem jelentette be médiavagyonának eladását. A Szabad Európának az új törvényhez való hozzáállását firtató kérdéseire adott válaszában Ahmetov elutasította, hogy oligarcha lenne, befektetőként írta le magát. Azt mondta, hogy kész pert indítani az ukrán és nemzetközi bíróságokon, hogy megvédje a jó hírét.
Oriszia Lucevics, a londoni székhelyű Chatham House külpolitikai intézet elemzője szerint az Ahmetovhoz hasonló mágnásoknak erős jogi csapataik vannak és ügyesen védekeznek.
Ahmetov az Akin Gump Strauss Hauer & Feld LLP, egy washingtoni székhelyű nemzetközi ügyvédi iroda szolgáltatásait veszi igénybe, amely a bevételek alapján a legnagyobb amerikai lobbicég is.
„Egyértelmű, hogy Ahmetov nem fogja csak úgy feladni. Vissza fog vágni” – mondta Lucevics.
Lehet, hogy már most is ezt teszi.
Az Ukrajinszka Pravda kijevi lap szerint Ahmetov televíziós csatornája, az Ukrajna-24 Zelenszkij ellenfeleinek menedékévé vált, gyakran biztosít kiemelt platformot a kormányzat bírálóinak.
A Szabad Európa kérdéseire adott válaszában Ahmetov azt mondta, hogy nem gyakorol befolyást az Ukrajna-24 műsorainak tartalmára. Közölte, hogy a csatorna mind a kormányilletékesek, mind a kormány ellenfelei számára platformot biztosít véleményük kifejtésére.
„Ha az elmúlt hónapokban a korábbinál több kritika érte a hatóságokat az Ukrajna-24-en, akkor, úgy gondolom, a hatóságoknál kell keresniük a választ” – mondta Ahmetov e-mailben küldött válaszában.
Hatalmi vertikum?
Mihajlo Minakov elemző, aki a Kennan Intézet, egy amerikai székhelyű agytröszt vezető Ukrajna-tanácsadója, azt mondja, hogy Zelenszkij kísérletei a mágnások befolyásának csökkentésére túlmutatnak az oligarchaellenes törvényen.
Szerinte Zelenszkij megpróbálja lecserélni az országot az 1991-es függetlenség óta uraló oligarchikus rendszert egy hatalmi vertikumra, egy olyan rendszerre, amelyben az elnöknek nagyobb valós hatalma van a kormányzat minden szintjén, „és mindez idegessé teszi a mágnásokat”. (A hatalmi vertikum kifejezés az orosz politikai életben a Putyin elnököt egy időre felváltó Dmitrij Medvegyev retorikájában is gyakran elhangzott.)
A hatalom megszilárdítására tett kísérleteinek jeleként Zelenszkij a mágnások és az állítólagos bűnözői királyok megfékezésére próbálja használni a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO) – mondja Minakov.
Az RNBO az év eleje óta szankciókat szabott ki néhány mágnásra, köztük Viktor Medvedcsuk nagy hatalmú Moszkva-barát üzletemberre és parlamenti képviselőre, valamint több tucat állítólagos bűnbanda vezetőjére. A testület egy eszköz, amely lehetővé teszi Zelenszkij számára, hogy megkerülje az ügyészséget és a bíróságokat.
Miközben találgatások indultak meg arról, hogy ő lehet a következő, Ahmetov azt mondta a Szabad Európának, hogy nincs jogalap arra, hogy az RNBO szankciókkal sújtsa.
Ukrajna nyugati támogatói már régóta követelik, hogy a kormány csökkentse a mágnások befolyását. A hatalom központosítása helyett azonban inkább a jogállamiság javítását szeretnék, például az igazságszolgáltatás és a monopóliumellenes ügynökség függetlenségének megerősítését.
Minakov azt is elmondta, hogy Zelenszkij a mágnások vagyonának visszaszorítására törekszik egy új törvényjavaslattal, amelyet nem hivatalosan anti-Ahmetov-törvényként emlegetnek. Ez növelné a vállalkozásoktól beszedett adókat és nagyobb hatalmat adna az adóhatóságoknak. Azóta, hogy a parlament elé került, felhígították a törvényjavaslatot, de ha elfogadják, még mindig győzelmet jelenthet Zelenszkijnek a mágnásokkal folytatott harcban.
Az elemzők véleménye megoszlik arról, hogyan alakul majd a kötélhúzás Zelenszkij és Ahmetov között – és hogy ki lehet a győztes.
Olekszij Holobutszkij, az Agency for Modeling Situations, egy nem kormányzati elemzőműhely igazgatóhelyettese azt mondja, hogy szerinte Zelenszkij nem sokkal hivatalba lépése után – amikor az egekben volt a tetszési indexe – elszalasztotta a lehetőséget, hogy felvegye a harcot Ahmetovval.
A mágnás most kihasználja Zelenszkij sebezhetőségét, hogy „a helyére tegye” – mondta Holobutszkij.
Volodimir Feszenko, a kijevi székhelyű Alkalmazott Politikai Kutatások Központjának vezetője szerint azonban Ahmetov alábecsüli Zelenszkij erejét, ahogy Medvedcsuk is tette.
„Szerintem lesz válasz Zelenszkij részéről. Méghozzá kemény” – mondta.
