Volodimir Zelenszkij július 15-én azt mondta: Ukrajnának 25 Patriot rakétavédelmi rendszerre van szüksége. Az ukrán elnök a múlt heti washingtoni NATO-csúcs óta tartott első sajtótájékoztatóján három olyan lépést vázolt fel, amelyek szerinte elvezetnek a második nemzetközi békecsúcshoz.
Zelenszkij a Patriot rendszereket nevezte a legfontosabbnak az ukrán légvédelem számára, de azt is elmondta, hogy Ukrajnának több F–16-os vadászgépre van szüksége. A múlt heti NATO-csúcson a tisztviselők bejelentették, hogy megkezdődött és egész nyáron folytatódik az F–16-osok szállítása Ukrajnába.
„Légvédelmünk szerkezeti felépítése szempontjából ahhoz, hogy Ukrajnát teljesen lefedjük, 25 ilyen rendszerre van szükségünk a hadsereg szerint – mondta Zelenszkij az Egyesült Államokban gyártott Patriotokra utalva. – Nem tudom megmondani, hogy most hány ilyenünk van vagy hány lesz majd.”
A NATO-csúcson sokan tettek ígéretet Ukrajna további katonai támogatására. Július 15-én a spanyol védelmi minisztérium bejelentette, hogy tíz Leopard 2A4 harckocsit, páncéltörő rakétát és egyéb felszerelést adományoz Ukrajnának.
Azt is közölték Madridban, hogy a tankok átszállítása már folyik, miután előzőleg egy spanyolországi létesítményben javításokat végeztek rajtuk. Várhatóan hétvégén érkeznek tengeri úton Lengyelországba, majd onnét szárazföldön szállítják tovább az ukrán fegyveres erőkhöz.
Zelenszkij Kijevben arról is beszélt, hogy a következő békecsúcsot előkészítő találkozók az energiáról, a hajózás szabadságáról és a foglyok szabadon bocsátásáról fognak szólni.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón inkább a nemzetközi békecsúcs terveire összpontosított, mintsem Ukrajna katonai növekedésére. Azt mondta, hogy a második csúcson orosz tisztviselőknek is részt kell venniük.
A június 15–16-án Svájcban megtartott első békecsúcson több mint kilencven ország fókuszált Európa legpusztítóbb konfliktusára a második világháború óta. Miközben a delegációk szétszéledtek, a résztvevők üdvözölték a párbeszéd folytatását célzó folyamat elindítását és egy második csúcstalálkozó lehetőségét a közeljövőben.
De a tény, hogy Moszkvát nem hívták meg az eseményre, amelyet Oroszország időpocsékolásnak és hiábavaló erőfeszítésnek minősített, kétségbe vonja a békefolyamat jövőjét. Noha a csúcstalálkozó záróközleménye nem említette kifejezetten Oroszországot, azt megjegyezte, hogy „a béke eléréséhez minden fél bevonására és párbeszédre van szükség”.
Zelenszkij július 15-i sajtótájékoztatóján azt mondta: „Hiszem, hogy Oroszország képviselőinek részt kell venniük a második csúcson.”
Zelenszkij három lépést vázolt fel a második nemzetközi békecsúcs tervéhez.
Először is – mint mondta – annak a találkozónak, amelyet valószínűleg a hónap végén vagy augusztus elején tartanak Katarban, az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések megoldása és egy erre vonatkozó terv elkészítése lesz a célja.
Ezt később, augusztusban egy törökországi találkozó követi, hogy megállapodjanak az élelmezésbiztonság addigra „teljes egészében kidolgozott” tervéről – mondta Zelenszkij. A harmadik, szeptemberben Kanadában tartandó találkozó célja a fogolycseréről és az Ukrajnából elhurcolt gyermekek visszaszállításáról szóló terv kidolgozása.
„Célként tűzöm ki magunk elé, hogy novemberben teljesen kész tervünk legyen. Amikor elkészül, minden készen áll a második csúcstalálkozóra” – mondta Zelenszkij újságíróknak.
Válaszolt a Donald Trump elnökjelöltségére vonatkozó kérdésekre is.
„Azt gondolom, hogy ha Donald Trump lesz az elnök, akkor együtt fogunk dolgozni vele. Nem aggódom emiatt” – válaszolta, de részletekre nem tért ki.
Hozzátette, hogy amikor Washingtonban republikánus kormányzókkal találkozott, biztosították a párt támogatásáról.
„Vannak héják, akiknek az üzenetei jobboldalibbak vagy radikálisabbak – mondta Zelenszkij július 15-én. – De el szeretném mondani, hogy a Republikánus Párt többsége támogatja Ukrajnát és az ukrán népet.”
Zelenszkij Washingtonban több magas rangú NATO-tisztviselővel és a világ több vezetőjével találkozott, köztük Joe Biden amerikai elnökkel.
Biden, a Demokrata Párt valószínű elnökjelöltje elnöksége alatt határozottan támogatta Ukrajnát. Trump azonban, aki már hivatalosan is a republikánusok jelöltje, ellenezte az Ukrajnának nyújtott segélyek kiterjesztését, és bírálói szerint oroszbarát érzelmeinek adott hangot.
Trump azt is állította, hogy ha novemberben megválasztják, még hivatalba lépése előtt megoldja az orosz–ukrán konfliktust, részletekre azonban nem tért ki.
