Az ország keleti részén harcoló ukrán erők az elmúlt 24 órában szüntelen orosz támadásokkal néztek szembe, miközben Kijev ismét gyorsabb fegyverszállítást kért nyugati szövetségesei találkozója előtt, amelyen támadó fegyverek, köztük tankok átadását vitatják meg Ukrajnának.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara január 17-i napi jelentésében közölte, hogy az oroszok előző nap több mint hetven támadást indítottak és 15 települést lőttek a vitatott donyecki város, Bahmut közelében, köztük a stratégiai fontosságú Szoledárt, amelyet az orosz ágyúzás a földdel tett egyenlővé.
Egy orosz győzelem Szoledárban lehetővé tenné, hogy az orosz erők közelebb jussanak Bahmuthoz, ahol hónapok óta dúlnak a harcok.
„Az ellenség nem hagy fel azzal a szándékával, hogy az egész Donyecki területet elfoglalja. Támadó akciókat hajt végre Bahmut és Avdijivka irányába” – közölte a vezérkar, hozzátéve, hogy az orosz erők folytatják az előrenyomulást Zaporizzsja és Herszon felé.
A legutóbbi támadások azután indultak, hogy a közép-ukrajnai Dnyipro városában legalább negyven halálos áldozatot követelt egy orosz rakétacsapás egy nagyjából 1700 embernek otthont adó társasházban. Harminc lakót még mindig keresnek.
Milyen fegyverek?
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök január 16-án szokásos videóbeszédében azt mondta, hogy a Dnyipro elleni támadás és Oroszország törekvése, hogy keleten fölénybe kerüljön, rávilágít arra, hogy a Nyugatnak „fel kell gyorsítania a döntéshozatalt” a fegyverek szállításáról.
Kijev régóta sürgeti tankok és páncélozott járművek szállítását, amelyek segítenének átszakítani az orosz frontvonalat.
Nagy-Britannia január 16-án megerősítette, hogy 14 darab Challenger 2 harckocsit és egyéb katonai felszerelést küld, köztük több száz páncélozott járművet és fejlett légvédelmi rendszereket.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök január 16-án fokozta a nyomást Németországon, hogy kövesse a példáját, és biztosítson több fegyvert Ukrajnának, beleértve a Leopard 2 harckocsikat, de Berlin szerint ezeket a tankokat csak akkor lehet szállítani, ha erről megegyezésre jutnak Kijev fő szövetségeseivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.
Lengyelország és Finnország már ígéretet tett arra, hogy néhány Leopard 2-es tankját Ukrajnába küldi. Elemzők szerint a Leopard 2 jobb az Oroszország által bevetett tankoknál, és döntő előnyt biztosítana Kijevnek.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar hadsereg is bevásárolhat az oroszok által rettegett amerikai rakétavetőkből
„Végső támadásra” készülnek
Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági Tanács titkára január 16-án azt mondta, hogy Ukrajnának sürgősen több és jobb fegyverekre van szüksége. Arra számít, hogy Oroszország „úgynevezett végső támadásra törekszik” az invázió évfordulóján vagy márciusban.
„Mindennap fel kell készülnünk az ilyen eseményekre, és fel is készülünk” – mondta Danilov az ukrán televíziónak.
„Az első és az utolsó kérdés mindig a fegyverekre vonatkozik, a segélyekre, amelyek segítenek legyőzni az országunkat megszálló agresszort” – tette hozzá Danilov.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter január 19-én Berlinbe készül, másnap pedig az Ukrán Védelmi Kontaktcsoport ülését látja vendégül a ramsteini amerikai katonai támaszponton, ahol Ukrajna további támogatását – beleértve a katonai segélyt is – vitatja meg a szövetségesekkel.
Zelenszkij január 16-án közölte, hogy „kulcsfontosságú döntést” vár partnereitől a fegyverszállítással kapcsolatban a ramsteini találkozón.
Közben az Egyesült Államok több mint 3100 ukrán katonának indított kiképzési programot bizonyos fegyverrendszerek, köztük tarackok, páncélozott járművek, valamint a HIMARS harcászati ballisztikus rakétarendszer használatáról és karbantartásáról.
Más nyugati szövetségesek is tartanak képzést az általuk biztosított fegyverekről.
Eközben az orosz védelmi minisztérium január 17-i közleménye szerint Szergej Sojgu védelmi miniszter meglátogatta az Ukrajnában szerepet vállaló orosz csapatokat. Az információt független forrásból nem sikerült megerősíteni.
Az ausztrál nyílt teniszbajnokságon betiltották az orosz zászlót
Az ausztrál teniszszövetség, a Tennis Australia kedden betiltotta az orosz és a belorusz zászlót az Australian Openen, miután Ukrajna nagykövete intézkedést kért, amikor a tömegben feltűntek.
Moszkva „a sport elfogadhatatlan átpolitizálásának” nevezte a tilalmat.
Az orosz piros-fehér-kék trikolórt a nyitónapon, az ukrán Katerina Baindl és az orosz Kamilla Rakhimova közötti hétfői összecsapáson emelték a magasba a szurkolók.
Állítólag az ukrán szurkolók hívták a lelátóra a biztonságiakat és a rendőrséget.
Egy orosz zászlót a Rod Laver Arénában is kibontottak Daniil Medvegyev és az amerikai Marcos Giron meccsén.
„Az ausztrál nyílt teniszbajnokság helyszínein betiltottuk az orosz és belorusz zászlót” – áll a Tennis Australia közleményében.
„Az eredeti irányelvünk az volt, hogy a szurkolók behozhatták ugyan, de nem használhatták rendbontásra. Tegnap volt egy incidens, amikor zászlót helyeztek el a pálya mellett. A tilalom azonnal hatályba lép. Továbbra is azon fogunk dolgozni a játékosokkal és a szurkolókkal, hogy a lehető legjobb környezetet biztosítsuk a tenisz élvezetéhez.”
