Egyre nagyobb európai hullámokat vet a Pegasus-kémszoftver ügye. Már az Európai Parlamentet is elérte a téma, a képviselők felháborodottan fogadták, hogy például Magyarországon – de máshol is – oknyomozó újságírókat és politikai ellenfeleket figyelnek meg tiltott módszerekkel. Az ügynek egészen biztosan lesz folytatása uniós szinten.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága napirendjére tűzte a Pegasus-kémszoftverrel kapcsolatos botrányt, és úgy tűnt, hogy a képviselők egy részének sok újdonságot tudtak mondani a meghívott előadók. Olyannyira sikerült felkelteni az érdeklődést, hogy egymás után szólaltak fel azok a politikusok, akik szerint vizsgálóbizottságot kellene felállítani a részletek feltárására. Az is elhangzott, hogy az Európai Bizottság sem maradhat csendben ezzel kapcsolatban, sőt jogalkotási javaslatokat is megfogalmaztak.
Oknyomozók nyomában
A meghallgatás egyik előadója Panyi Szabolcs magyar oknyomozó újságíró volt, kettős minőségben: egyike volt a megfigyelteknek és tagja annak a nemzetközi újságírócsoportnak, amely kirobbantotta a botrányt. Panyi Szabolcs részletesen elmondta, hogy a Pegasus egy jól működő kémszoftver, amely behatol a telefonokba, be tudja kapcsolni a mikrofont és a kamerát, ezért lehallgatásra is alkalmas. Ugyan az eredeti célja a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelem volt, a vizsgálódásuk azt tárta fel, hogy több mint kétszáz újságírót hallgattak le; tíz uniós ország volt valamilyen formában érintett.
Beszámolt a magyarországi fejleményekről, elmondta, hogy az elmúlt években az Orbán-kormány saját embereit, médiaszemélyiségeket és ellenzékieket is megfigyelt. Olyan újságírók telefonját fertőzték meg a szoftverrel, akik korrupcióval, uniós pénzek nyomon követésével, ezek dokumentálásával foglalkoztak. Őt például akkor figyelték meg, amikor azon dolgozott, hogy milyen nyomást helyez Oroszország az Orbán-kormányra. Panyi Szabolcs beszámolt a kormányzati érvelésről, mely szerint csak azokat figyelték meg, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek.
Gürkan Özturan a Sajtó- és Médiaszabadság Európai Központja részéről arról beszélt, hogy felmérésük szerint már több mint száz cég gyárt kémszoftvereket, amelyekhez könnyűszerrel hozzá lehet jutni. Bár elvileg léteznek szabályok a felhasználás korlátozására, a gyakorlatban ezt senki sem tartja be és nem is kéri számon. Özturan szerint a szoftverek felhasználása és eladása komolyabb szabályozást érdemelne, például ki kellene kötni, hogy elnyomó rendszerek ne vásárolhassanak ilyeneket.
Ugyancsak megfigyelték Ewa Wrzosek lengyel ügyészt. Az volt a bűne, hogy nyomozást akart indítani a lengyel választások tisztaságával kapcsolatban. Ekkor áthelyezték, a lengyel legfőbb ügyész pedig azóta is személyes ellenségének tekinti. Nemcsak ellene, hanem ellenzéki aktivisták ellen is használták a Pegasust, de a lengyel kormány szerint erre nincs bizonyíték.
Nem maradt el a gyurcsányozás
A témáról szóló vitában az egyik képviselő csak felvetette, hogy nem kellene-e esetleg valamilyen vizsgálatot lefolytatni, később azonban egyre többen és egyre hangosabban követelték, hogy az Európai Parlament ne elégedjen meg egy meghallgatással, helyezzen nyomást az Európai Bizottságra, és igyekezzen minél teljesebb mértékben feltárni az ügyet. Volt, aki a Watergate-ügyhöz hasonlította a megfigyelési botrányt, Katarina Barley szociáldemokrata képviselő szerint importkorlátozást kellene bevezetni és európai ügyként kezelni a témát, Saskia Bricmont belga zöldpárti politikus arról beszélt, hogy egy kiterjesztett vizsgálat kell, hiszen legalább két EP-képviselő is a megfigyeltek között van.
Nem osztotta az előbbieket Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, szerinte inkább azt kellene feltárni, hogy a Gyurcsány-kormány miért bízta meg azzal a titkosszolgálatokat, hogy terhelő bizonyítékokat szerezzenek többek között a jelenlegi magyar miniszterelnökről – akár alvilági köröket is felhasználva. Hidvéghi igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy 2010 után nem volt Magyarországon illegális megfigyelési tevékenység. Ez azonban nem sikerült, Moritz Körner német liberális képviselő azt kérdezte, hogy vajon Magyarországon a független újságírókat tartják-e nemzetbiztonsági fenyegetésnek.
Elhangzott az is, hogy ezt az ügyet be kellene vonni a hetes cikkely szerinti eljárásba, ott ugyanis időről időre nyomon követik a fejleményeket, és az újabb kifogásokat, bírálatokat beemelik a már folyó eljárás keretei közé.
Egy kérdésre válaszolva Panyi Szabolcs elmondta, hogy jelenleg nincs a megfigyeltekkel szemben semmilyen vád megfogalmazva. Ugyanakkor attól tart, hogy a választási kampányban elő fognak kerülni még olyan adatok, amelyeket a kormány politikai ellenfeleiről gyűjtöttek.
Mindenesetre a bizottság elnöke az ülés végén bejelentette, hogy a témát napirenden tartják, és március 31-én ismét foglalkoznak vele.
Vastagodó dosszié
Mégsem lehet mondani, hogy a Pegasus-üggyel csak most barátkoznak az EP-képviselők. Létezik ugyanis egy különbizottság, amelyik azt vizsgálta az elmúlt másfél évben, hogy az EU demokratikus folyamataiba milyen külső beavatkozások történtek. Ez a bizottság a múlt héten fogadta el végső jelentését, amelyről mi is beszámoltunk.
Ebben a dokumentumban a testület elítélte, hogy állami szervek tömegesen és jogellenesen használták a Pegasus megfigyelőszoftvert újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok ellen. Egyúttal azt mondják, hogy a jogszabályi keret megerősítésével gyorsan meg kell oldani a Pegasushoz hasonló kémszoftverek problémáját, hogy az ilyen szoftverek terjesztőit, felhasználóit és a szoftverrel visszaélő személyeket felelősségre lehessen vonni.
Ez a jelentés hamarosan az Európai Parlament plenáris ülése elé kerül, ahol a képviselők is megvitatják és vélhetően elfogadják.
A Pegasus-dosszié pedig egyre vastagabbá válik Brüsszelben.
