Moszkva egyértelműen semmibe veszi az emberi jogokat Ukrajnában és odahaza is – állapítja meg az amerikai külügyminisztérium az emberi jogok helyzetéről szóló legfrissebb éves jelentésében, amelyben szót ejt az iráni papi rezsim visszaéléseiről és a nőket érő diszkriminációról is Afganisztánban.
Oroszország
Az orosz csapatok továbbra is számos visszaélést és atrocitást követtek el, ezek némelyike eléri a háborús bűnök szintjét – áll a jelentésben, kiemelve a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen az ukrán gyerekek oroszországi kényszerdeportálásában játszott szerepük miatt.
„Hitelt érdemlő jelentések érkeztek az orosz erők által Ukrajnában végrehajtott ítélet nélküli kivégzésekről, kínzásokról, nemi erőszakról és a polgári lakosságot gyilkoló és megsebesítő támadásokról, valamint a polgári infrastruktúra megrongálásáról vagy megsemmisítéséről, illetve háborús bűnökről, beleértve a civilek erőszakos kitoloncolását vagy átszállítását, valamint ukrán gyermekek nevelőszülői gondozásba helyezését vagy örökbeadását” – áll a jelentésben.
Odahaza az orosz hatóságok fokozták a nyomást a másként gondolkodókon és a független véleménynyilvánítókon, bebörtönözték a politikai ellenfeleket és a háborúellenes tüntetőket, vasmarokba szorították a médiát, számos embert helyeztek vád alá véleményük online kinyilvánítása miatt, és erőszakkal elfojtották a civil szervezeteket.
Újabb lépéseket tettek az ellenzéki politikusok üldözésére, Vlagyimir Kara-Murzát például 25 év börtönre ítélték egyebek mellett hazaárulás vádjával, a már bebörtönzött Alekszej Navalnij pedig „extrémizmus” miatt plusz 19 évet kapott, mielőtt gyanús körülmények között meghalt februárban Oroszország sarkvidéki régiójának egyik büntetőkolóniáján.
Ehhez kapcsolódóan: Kara-Murza felesége szerint Moszkva a foglyok betegségeinek felgyorsítására veti be a büntetőcellákat
„Tragikus módon, ahogy Alekszej Navalnij igazságtalan bebörtönzése esetében is láttuk egy orosz büntetés-végrehajtási telepen, a bebörtönzés szörnyű körülményekkel járhat – bántalmazással, akár halállal is” – mondta a jelentést ismertetve Antony Blinken külügyminiszter április 22-én.
A jelentés rávilágított az orosz hatóságok Oroszország területén és külföldön elkövetett számos egyéb emberi jogi visszaélésére is, mint például önkényes gyilkosságokra; az erőszakos eltűnésekre; az elterjedt kínzásra vagy a kormány által alkalmazott kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra; a kemény és életveszélyes börtönkörülményekre; az önkényes letartóztatásokra vagy őrizetbe vételekre; a súlyos problémákra az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Irán
Továbbra is brutális emberi jogi visszaélések folynak, sőt még súlyosbodnak is Iránban, ahol a nők és a pálya szélére szorított közösségek tagjai viselik a rezsim emberi jogi visszaéléseinek súlyát – írja a jelentés, kiemelve a foglyokra kiszabott kemény büntetéseket, beleértve a kivégzéseket is hamis vagy igazságtalan vádak alapján.
„A nők továbbra is diszkriminációval szembesülnek, egyebek mellett a kötelező öltözködési szabályok betartatásának kierőszakolásával, ami polgári engedetlenséghez vezetett” – áll a jelentésben, hozzátéve, hogy sokan eltűntek azokban az elhúzódó tiltakozásokban, amelyek azután robbantak ki, hogy a 22 éves Mahsza Amini 2022 szeptemberében meghalt az erkölcsrendőrség őrizetében.
Ehhez kapcsolódóan: Letartóztattak egy iráni újságírót, miután megírta, hogy milyen volt az erkölcsrendészet őrizetében
A kivégzések száma tavaly több mint a harmadával nőtt 2022-hez képest, 798 embert öltek így meg, köztük politikai másként gondolkodókat.
A jelentés szerint „a kormány gyakran vádolt ellenzékieket olyan kevéssé konkrét bűnökkel, mint például forradalomellenes magatartás, világi romlottság, a globális arrogancia támogatása, Isten elleni háború és iszlám elleni bűncselekmények, ami több esetben halálbüntetéssel járt”.
Az iráni rezsim a határain kívül is bűnös súlyos jogsértésekben, például amiért lehetővé tette a térségben, hogy terrorcsoportok, Iránhoz kötődő iraki milíciák vagy jemeni húti fegyveresek visszaéléseket kövessenek el, valamint gyermekek jogellenes toborzásában, gyerekkatonák alkalmazásában – áll a dokumentumban.
Afganisztán
Afganisztánban a tálibok szisztematikusan bántalmazzák és diszkriminálják a nőket és a lányokat, amióta 2021 augusztusában az Egyesült Államok vezette erők sietős kivonulását követően visszakerültek a hatalomba.
„Afganisztánban a tálibok korlátozták a nők munkalehetőségeit, bezárták a lányok oktatását szolgáló intézményeket, és egyre gyakrabban korbácsolják meg azokat a nőket és férfiakat, akiket erkölcstelen viselkedéssel vádolnak” – mondta Blinken.
A jelentés szerint a tálib hatóságok több mint ötven jogszabályt hoztak annak érdekében, „hogy hatékonyan kiradírozzák a nőket a közéletből”.
Ehhez kapcsolódóan: ENSZ-szakértők: Nyilvánítsák emberiség elleni bűnnek a nemi apartheidet
A tálib hatóságok folyamatosan és széles körben „hagyják figyelmen kívül a jogállamiságot és biztosítják az emberi jogok megsértéséért felelős személyek hatósági büntetlenségét” – mutatták ki, hozzátéve, hogy mind a tálibok, mind jelenlegi ősellenségük, az Iszlám Állam használ gyermekkatonákat.
A most is folyó gázai háborúra utalva, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió által terroristaszervezetnek nyilvánított Hamász október 7-i Izrael elleni támadása váltott ki, a jelentés megjegyzi, hogy „súlyos visszaélések történtek a Hamász és Izrael részéről is”.
Ezek a visszaélések magukban foglalják a jogellenes és széles körben elterjedt civil haláleseteket és sérüléseket, az erőszakos eltűnéseket vagy az emberrablásokat, kínzásokat, valamint „az újságírókkal szemben alkalmazott erőszakot vagy fenyegetést”.
Afgánok ezrei kénytelenek hazajutni oda, ahonnan pár éve elmenekültek
