Hiába nő minden évben a minimálbér, sok esetben a 2008 óta változatlan összegű nyugdíjminimumhoz kötik a szociális segély rászorultsági küszöbét. Így – mint olvasónkkal történt – előfordulhat, hogy valaki összességében rosszabbul járt a januári minimálbér-emeléssel.
Ilona hatvan százalékban leszázalékolt, tartós beteg, folyamatosan több gyógyszert kell szednie, hogy önálló életet tudjon élni. Betegsége miatt több mint tíz évig nem volt munkaviszonya, így rokkantsági nyugdíjra sem jogosult. A gyógyszerek tették részben lehetővé, hogy munkát vállaljon, de ezek miatt naponta csak négy órát tud dolgozni. Így is örült, amikor a lakóhelyéhez viszonylag közel, a XIII. kerületben talált munkát; természetesen minimálbérért, vagyis – négyórás állásról lévén szó – a feléért.
Ez 88.721 forint volt tavaly, de mivel Ilona még így is egy évben több hetet kénytelen betegállományban tölteni, a táppénz miatt éppen becsúszott a bűvös 85.500 forint alá a havi jövedelme, ugyanis számos kerületi ellátásnak ez a rászorultsági határa. A 85.500 forintos összeget nem önkényesen állapította meg a kerületi önkormányzat: ez az úgynevezett szociális vetítési alap, némileg ismertebb nevén a nyugdíjminimum. Ennek háromszorosa az általános gyakorlat szerint az, ami szociális támogatások esetében általában rászorultságnak számít.
Kéthavonta ötezer forint
Ilona így januárig jogosult volt a XIII. kerülettől ingyenes ebédre, havonta négyezer forint rezsitámogatásra (ezenkívül egy éven át még kétezerre a fővárosi önkormányzat részéről), kéthavonta ötezer forintnyi étkezési utalványra, amelyet az önkormányzat boltjában vásárolhatott le. Ezekből és a fizetéséből ha nagyon szűkösen is, de némi családi támogatással ki tudott jönni. Ezért is érintette nagyon rosszul, amikor januárban az önkormányzati idősotthon vezetője (ahonnan az ebédet kapta) levélben közölte, hogy elveszítette a jogosultságait a szociális támogatásokra, mivel a jövedelme átlépte a rászorultsági küszöböt. Mindegyikre. Január 1-jétől ugyanis a kormány 193.382 forintra emelte a minimálbért, ennek fele 96.691 forintra rúg, így Ilona már a betegállományokkal együtt is többet keres egy hónapban 85.500 forintnál.
Ehhez kapcsolódóan: Az egészségügy helyzete, a korrupció, az infláció és a szegénység miatt aggódnak a legtöbben Magyarországon
„Valójában úgy nyertem kevesebb mint tízezer forintnyi béremelést, hogy közben elveszítettem több tízezer forintnyi, számomra szinte létfontosságú juttatást. Ezt nagyon igazságtalannak érzem. Biztosan sokan vannak hozzám hasonló helyzetben, akiknek havonta néhány tízezer forint is meghatározó jövedelemnek számít. Ehhez képest a kerületben például harmincezer forint az éves parkolási díj az első autó után. Azt gondolom, hogy az autóval rendelkező lakókat így a mi, a valóban rászorulók, a legalacsonyabb jövedelműek kárára támogatja az önkormányzat. Persze tisztában vagyok vele, hogy akinek autója van, annak nagyobb az érdekérvényesítő képessége is” – mondta a Szabad Európának Ilona.
Az állam kivonult
A XIII. kerületi polgármesteri hivatal megkeresésünkre közölte, hogy valószínűleg egyedi esetről van szó, de méltányossági elbírálásra ilyenkor is van lehetőség. „A XIII. kerület szociális támogatási rendszere széles körű, változatos lehetőségekkel biztosítja a különböző élethelyzetekre a megfelelő segítséget. Mintegy harminc különböző támogatási forma és az éves költségvetésben kilencszázmillió forint áll rendelkezésre a kerületben élők támogatására. A tavalyi évben több mint húszezer XIII. kerületi lakos részesült valamilyen szociális támogatásban, a benyújtott kérelmek 89 százaléka pozitív elbírálás alá esett. Az elutasítások indoka egyetlenegy esetben sem a jövedelmi értékhatár összege volt” – írta Ladányi Zsolt kommunikációs referens lapunknak.
Ehhez kapcsolódóan: A lakosság harminc százaléka, 2,8 millió ember lakhatási szegénységben él
2015 óta egyébként az állam teljesen kivonult az önkormányzati szociális segélyezésből, azóta egyetlen helyhatóság sem kap erre központi forrást. A 28.500 forintos szociális vetítési alap 2008 óta változatlan összegű az infláció ellenére. Mint a 24.hu megírta, a kormány éppen egy hete közölte, hogy nem is tervez változtatni ezen. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére ugyanis Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: a kormány célja, hogy „a foglalkoztatható, ám munkaerőpiacról kiszorult személyek ne segélyből, hanem munkából teremtsék meg maguk és családjuk megélhetését. Az egészségügyi, szociális, családtámogatási ellátórendszeren keresztül nyújtható támogatások, a nyugdíjbiztosítási ellátások egymást kiegészítve teremtik meg a sérülékeny csoportok – így az idősek, fogyatékossággal élők, fiatalok, megváltozott munkaképességű, munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő személyek – számára a szociális biztonságot.”
A XIII. kerületben az önkormányzat közlése szerint a legtöbb szociális ellátás alapja a nyugdíjminimum, bár „egyes támogatások esetében eltérő, hogy a szociális vetítési alap hányszorosában van meghatározva a jogosultság”. Ez ugyanakkor nem mindenhol van így: a XI. kerületben például most hirdettek pályázatot lakbértámogatásra (akár havi nyolcvanezer forinthoz is hozzá lehet így jutni), az elbírálás minden esetben egyedi méltányossági döntésen alapul majd. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is azt mondta lapunknak az eset kapcsán, hogy az önkormányzatok rugalmas feltételrendszert is megállapíthatnak, ezzel például az infláció mértékében kompenzálhatják az ellátások összegét. Igaz, az egyre inkább forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak erre mind kevesebb lehetőségük van – tette hozzá Gödöllő polgármestere.
