A többek között hivatali vesztegetéssel gyanúsított Völner Pár igazságügyiminiszter-helyettes a gyanú szerint két–ötmillió forintot kapott rendszeresen, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket. Ez az összeg a végrehajtók legálisan elérhető bevételeihez képest is alacsonynak mondható.
Néhány napja hivatalosan is vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsította meg a fideszes Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettest az ügyészség. Völner Pál erre lemondott minisztériumi tisztségéről és törölte Facebook-profilját, de közben jogi képviselőjén keresztül bejelentette azt is, hogy szerinte semmilyen bűncselekményt nem követett el.
A Pegasus-ügy kapcsán is kulcspozícióban lévő egykori miniszterhelyettest többek között azzal gyanúsítják, hogy 2019 nyarától kezdve durván két éven át alkalmanként két–ötmillió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől bizonyos ügyek korrupt elintézéséért.
Mentelmi jogáról várhatóan hétfőn szavaz a parlament Mentelmi bizottsága, így az Országgyűlés még idén fel is függesztheti, írta a 444.hu. Az eljárás e részét a Fidesz is siettetné. A kormánypárt közleményben bejelentette, hogy ezúttal megszavazzák majd a mentelmi jog felfüggesztését. Ám amíg érvényben van, addig Völner Pál biztosan szabadon tevékenykedhet.
Több ellenzéki párt követelte Völner közvetlen főnöke, Varga Judit igazságügy-miniszter azonnali lemondását, de nem mondott le. Sőt a botrány közepette inkább arról posztolt, milyen örömmel és szeretettel látja el a szolgálatát.
Hogy bukhatott le pont Völner Pál?
A Polt Péter vezette ügyészség gyakorlatilag egy évtizede áll a kritikák kereszttüzében, többek között amiatt, hogy a korrupciós ügyek igazán befolyásos kormánypárti érintettjeinél soha semmit nem találtak. Az eljárások rendre elindultak, de még az olyan, különösen egyértelműnek tűnő ügyeknél sem kaptak még írásbeli figyelmeztetést sem a fő döntéshozók, mint a miniszterelnök vejét érintő Elios-ügy.
Völner Pál úgy bukhatott le – a HVG és a 24.hu információ szerint –, hogy egy hatóság már dolgozott egyes bírósági végrehajtók környezetében. A HVG szerint ez a belügy alá tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). Az NVSZ nem nyomozhat, de titkos felderítést végezhet, ők pedig elkezdték lehallgatni a végrehajtókat. Óriási, több ezer oldalnyi anyag össze is gyűlt, és amikor Völner szerepe nyilvánvalóvá vált a lehallgatások révén, a felderítést már nem lehetett hirtelen leállítani.
A lap forrásai megjegyezték, hogy ezen a szinten a felderítés aktuális állásáról az NVSZ vezetője először Pintér Sándort, rajta keresztül pedig a miniszterelnököt is részletesen tájékoztatja. A hírek szerint Völner azért kapott pár millió forintot, hogy az állam adott bírósági végrehajtókat nevezzen ki az üres helyekre.
Völner Pál meggyanúsítása előtt pár héttel letartóztatták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBK) elnökét. Schadl György szintén végrehajtóként dolgozó feleségével együtt épp elhagyni készült az országot, de
már nem tudtak felszállni a Dubajba induló gépre.
A házaspárhoz kötődő egyes cégek irodáiban ezzel párhuzamosan házkutatások indultak. Schadl várhatóan tavaszig előzetes letartóztatásban marad, felesége viszont házi őrizetben lehet.
Az állam sokáig titkolni próbálta a letartóztatást, az egész nyomozást titkosították. Schadl György neve és egy kormánytag lehetséges érintettsége főként Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő érdeklődése révén kerülhetett nyilvánosságra.
Egészen pontosan Gulyás Gergely bökte ki Schadl nevét a múlt heti kormányinfón, állítása szerint egy újságcikkben olvasta. Csakhogy akkor még egyetlen cikkben sem volt ez leírva, csak annyi, hogy egy köztestület vezetőjét tartóztatták le, mutatott rá a 24.hu.
A bírósági végrehajtói piac
A lehetséges korrupciós cél megértéséhez muszáj tisztában lenni a végrehajtói piac működésével.
A bírósági végrehajtás során a lejárt tartozásokat szedik be, ha kell, rendőri erőszakkal. Ilyen lehet például a kilakoltatás, ahol az ingatlanjából teszik ki az adóst, vagy amikor valakinek a fizetése egy részét irányítják máshová. Mindehhez értelemszerűen lejárt tartozás kell, emellé hatósági okirat a tartozásról, amely alapján a folyamat végrehajtható, illetve az, hogy az érintett fél kezdeményezze.
A hivatalos név ellenére Magyarországon a bírósági végrehajtásokat mintegy kétszáz magáncég végzi, amelyeket az igazságügy-miniszter jelöl ki. Körzetenként vannak elosztva az egész országra, csak akkor jöhet új belépő, ha valamelyikük kiesik a rendszerből. Aki viszont bekerül, az jellemzően megfogta az isten lábát Magyarországon.
Kétharmaduknak csak érettségije volt
A bírósági végrehajtói piac évtizedek óta a legsúlyosabb korrupciós kockázatoknak kitett szektor az országban. Egyrészt sokáig szinte bárki lehetett ilyen végrehajtó, csak egy érettségi kellett hozzá. Másrészt lényegében senki nem ellenőrizte őket. Lehetett illeték befizetése mellett panaszt tenni vagy új eljárást indítani, de még tehetős emberek is elég kevés eséllyel léphettek fel utólag egy szabálytalan vagy pláne okirat-hamisító végrehajtóval szemben.
„Felmérésünk szerint korábban az ügyek tíz százalékában volt kifogás, ezek egytizedében hibáztunk. Vagyis a teljes ügyszám egy százalékában” – érvelt Császti Ferenc, az MBVK alelnöke 2012-ben magas minőségű munkájuk mellett.
Kállay Judit, a Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének alelnöke viszont előtte arról beszélt, hogy a végrehajtók hetven százalékának csak érettségije van. Emellett érvelése szerint az önálló bírósági végrehajtók tizede törvénytelenül dolgozott, jellemzően például okiratot hamisított, a végrehajtókat pedig általában érdekeltté lehetett tenni a hitelek bedőlésében.
„Nemrég egy végrehajtó és a helyettese első fokon két év börtönbüntetést kapott négy évre felfüggesztve. Esetükben egy ingóság árveréséről készült jegyzőkönyv, és kiderült, hogy az abban foglalt tények valótlanok, hiszen abban az időpontban még csak árverést sem tartottak. Pár hónappal ezelőtt másfél év börtönt kapott másfél évre felfüggesztve hivatali visszaélés miatt. De a mai napig gyakorolják a hivatásukat” – mondta a jogász szintén 2012-ben.
Répássy Róbert még 2010-ben figyelmeztette a kamarát, hogy a felmerülő panaszokat igyekezzenek saját hatáskörben orvosolni, ellenkező esetben „törvényességi felügyeleti intézkedés” jöhet, de sokáig nem történt semmi. A devizahitelek bedőlése környékén azonban egyre több választó tapasztalhatta meg, hogy komoly hibákkal működik rendszer, így 2015-től erősebben szigorított az állam a szabályozáson. Többek között például megkérték a kamara vezetőségét, hogy mondjanak le, át is alakították az intézményt, csak jogi végzettséggel lehetett valaki végrehajtó, és a kijelölés nem élethosszig szólt.
A végrehajtók így fokozatosan cserélődni kezdtek, az új helyekre, azaz koncessziókra pedig komoly érdeklődés mutatkozott. De úgy néz ki, ezt sem sikerült tisztán intézni. Magyar György ügyvéd szerint például négy-öt éve lehetett látni, hogy az új végrehajtói csúcsszerv elnöke odafigyelt arra, ki kapjon koncessziós lehetőséget.
A HVG információi szerint a mostani vesztegetésgyanú pontosan arról szól, hogy a régóta hivatalban lévő MBVK-elnök Schadl György gyakorlatilag pénzért árulhatta az erre igényt tartóknak az új pályázatokon kiírt praxisokat. Információk szerint
egy végrehajtói praxis ára negyven–nyolcvanmillió forint lehetett, amiből Schadl esetenként két–ötmillió forint kenőpénzt adhatott Völner Pál miniszterhelyettesnek.
Völner Pál azért lehet kulcsfigura, mert 2015 után sem átlátható folyamat végén dőlt el, ki kaphat ilyen pozíciót. A megüresedett helyekre egy bizottság javasolt legfeljebb öt pályázót, akiknek a pályázatához pontszámokat rendeltek. Varga Judit miniszternek azonban nem kellett a legtöbb pontszámot elérőt kijelölnie. A lap információi szerint jellemzően Völner Pál tett végül javaslatot egyikükre.
Sok pénz van benne
A bírósági végrehajtók fix óradíjat kapnak, a költségeiket is jó áron számolhatják el, de az igazán nagy legális pénz abban van, hogy az adósok eladott holmijai után jutalék jár nekik. Sokáig egyáltalán nem volt felső határa annak, mennyit tehet el egy bírósági végrehajtó ebből.
„Igen, jól keresünk, de közalkalmazotti bérért senki nem lakoltatna ki senkit” –magyarázta a Telexnek egy végrehajtó.
Értelemszerűen így azok az igazán értékes helyek, ahol a környéken sok cég és magánember él, az eszközeik és ingatlanjaik viszont nagy értékűek és gyorsan eladhatók.
Azaz Budapest és környéke sokkal értékesebb végrehajtói körzet, mint mondjuk Dél-Somogy, inkább előbbiekre vonatkozhatott a nyolcvanmillió körüli korrupciós tarifa. Emellett más korrupciós kockázatok sem tűntek el, a végrehajtói egy–három százaléknál nagyobb csábítás lehet akár pénzért extra információt adni egyes érintetteknek.
A végrehajtók jelenleg is olyan legális profitrátával dolgoznak, mint a legjobban menő innovatív gyógyszercégek, huszonöt–ötven százalékos hasznot tehetnek zsebre évente. Ez például a jó helyen lévő, Budaörs, Zsámbék és környéke ügyeit intéző Schadl György végrehajtói irodájának tavaly – a nyilvános cégadatok szerint – 134 milliós, tavalyelőtt 314 milliós adózott eredményt hozott. Ehhez jött még szintén végrehajtó feleségével közös irodája, amely a legális családi büdzséhez hozzátett még 190 milliós, az előző évben 179 milliós adózott eredményt.
Az elmúlt években több mint száz új önálló bírósági végrehajtót neveztek ki. Ha átlagosan negyvenmilliót kapott Schadl György kinevezésenként, illegális jövedelmei csak ebből sokszorosan meghaladhatták a legálisakat.
Javítás: Cikkünk korábbi verziójában az egyik keretes szövegben Erzsébetváros helyett Terézváros szerepelt, de az előbbi a helyes.
