Visszatekintés legfontosabb cikkeinkre az év első feléből. Évekig készültek az amerikai szankciók kormányközeli magyar személyek ellen, végül mégsem léptek életbe. Több mint egymilliárd euró uniós forrás elvesztésével kezdi az évet Magyarország. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Visszatekintés legfontosabb cikkeinkre 2024 második feléből
A nyári uborkaszezon kellős közepén felbukkant T. János, aki még Mészáros Lőrincnél is gazdagabb, mert összesen 13 ezer milliárdot pakolt bele két cégbe. Nemcsak Magyar Péter korbácsolta fel a belpolitikai kedélyeket, hanem a Fidesz egyik EP-képviselője is, aki lemondott, mert részegen megütött egy nőt. Előzetes letartóztatásba helyezték Óbuda frissen megválasztott DK-s polgármesterét korrupciós vádak miatt. Nyár végén a kormány hirtelen élősködőnek nevezte az ukrajnai menekülteket, és egy tollvonással megvonta tőlük a támogatások javát. Időutazás nyár végére, amikor arról is írtunk, hogy mi történhet egy pedofil fogvatartottal a magyar börtönben.
Tanártiltakozással és mobiltiltással induló tanév, eszkalálódó közel-keleti háború, élesedő politikai harc Orbán Viktor és Magyar Péter között – a talán sosem volt nyári uborkaszezon után ránk rúgta az ajtót a (világ)politika 2024 őszén.
Az év utolsó két hónapjában felpörögtek az események az amúgy sem unalmas 2024-ben: Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, másnap Budapesten gyűltek össze Európa vezetői, Orbán Viktor folytatta vitatott békemisszióját, Georgiában egyre brutálisabban lépett fel a hatalom a tüntetőkkel szemben, Romániában az alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulóját, Szíriában megbukott az Aszad-rezsim, közben itthon a kormánypártok újabb alkotmánymódosítást hajtottak végre.
Évekig készültek az amerikai szankciók kormányközeli magyar személyek ellen, végül mégsem léptek életbe
Tavaly még javában készültek Washingtonban egy magyar kormányzati tisztviselőket és kormányközeli szereplőket érintő, korrupcióra fókuszáló törvényjavaslat elfogadtatására, őszre azonban biztossá vált, hogy nem fog sor kerülni erre. A Szabad Európa háttérbeszélgetések alapján rekonstruálta, miért alakulhatott így, és mi várható a következő négy évben a magyar–amerikai viszonyokban.
Több mint egymilliárd euró uniós forrás elvesztésével kezdi az évet Magyarország
Az Európai Unió történetben soha nem volt még példa arra, hogy egy tagállam elveszítse a kohéziós politikából származó forrásait. Két évvel ezelőtt indult meg Magyarországgal szemben a közösségi költségvetés védelmét célzó feltételességi eljárás. Az Orbán-kormány 2024-ben sem került közelebb az EU által közvetlenül és közvetve zárolt, csaknem húszmilliárd euró felzárkóztatási és helyreállítási forráshoz.
A magyar soros EU-elnökség két arca
Ha feltennénk a kérdést, hogy miről volt emlékezetes a december 31-én véget érő féléves magyar soros európai uniós elnökség, tíz emberből kilencnek valószínűleg Orbán Viktor ellentmondásos, a hat hónapos időszakot mintegy keretbe foglaló dupla békemissziója jutna eszébe.
Legfrissebb podcastunkban arról számolt be állandó brüsszeli tudósítónk, hogy hiába számít jelentős eredménynek a schengeni övezet bővítése Romániával és Bulgáriával, ez aligha fogja árnyalni a magyar EU-elnökség megítélését. Arról is szó volt, hogy a lengyel kormány veszi át a stafétabotot, amely a saját bizonyítványát is igyekszik javítani a jogállamisági kérdés napirenden tartásával.
„A gyerekek nem fognak tisztelni, amíg nem félnek tőled” – bántalmazással vádolnak egy ismert edzőt
Megalázó, személyeskedő, káromkodással teli nyelvezetet használ sokszor kiskorú sportolókkal is, sőt időnként rángatja, megszorítja, lökdösi őket – állítja egy ismert ritmikusgimnasztika-edzőről a Szabad Európa szerkesztőségének több forrása. A nekünk nyilatkozó sportolók, edzők és szülők szerint az általuk kifogásolt, a sportágban és egy budapesti klubban fontos szerepet betöltő szakember miatt az elmúlt években több élsportoló hagyta abba a sportot. Több panaszos tavasszal bejelentést tett a Nemzetközi Tornaszövetség etikai testületénél, ahol vizsgálat indult.
Saly Noémi: Amit az egyik kávéház kettőkor tudott, azt ötkor tudta valamennyi
A kávéház a polgári demokrácia number one fellegvára; a kávéházakból indultak a polgári forradalmak. Ezzel szemben a diktatúra melegágya a kocsma. Nyilvánvaló, mit gondol a világról az a rendszer, amely a kávéházakat támogatja, és mit az, amelyik az adómentes pálinkafőzést preferálja. Ezek már kicsit távolabbi összefüggések, amelyekből látszik, hogy nem feltétlenül ártatlan dolog a kutatási területe – mondta Saly Noémi művelődéstörténész Szelfi című podcastsorozatunkban.
Több mint négyezermilliárdba kerül, hogy öt évvel tovább éljen egy atomerőmű
Újabb akadályon jutott túl a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítási elképzeléseinek sorvezetője, ám a kaliforniai Diablo Canyon jövőjével kapcsolatban hozott friss hatósági döntés a tervezhető energetikai jövőkép helyett csak további kérdéseket és feszültséget generál. Leginkább azzal kapcsolatban, tényleg megéri-e a szükséges költség és a vállalt kockázat a fogyasztók számára.
„Ez a film elég releváns lenyomata lesz a mai Magyarországnak” – szülők küzdelme fogyatékos gyermekeikért
Rubi Anna hét éven át dokumentálta kamerájával annak a hat budapesti családnak a küzdelmét, akik – miután évtizedek óta hiába várnak érdemi segítséget az állami szervektől – 2017 végén pert indítottak. Szeretnék, ha Budapesten is létesülnének támogatott lakhatást nyújtó, pár férőhelyes otthonok, ahol méltó körülmények között élhetnek halmozottan fogyatékos gyermekeik akkor is, ha ők már nem tudnak gondoskodni róluk. A történetből dokumentumfilm készült. Rendezőjével, Rubi Annával, illetve az egyik szülővel, Schilling Magdolnával, a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány elnökével beszélgettünk.
Bosszúból gondnokság alá akarták vetetni, évekig pereskedett a bocsánatkérésért
Négy évig pereskedett az önkormányzattal az a szabolcsi férfi, akit Ramocsaháza közös jegyzője azért akart gondnokság alá vetetni, mert tíz közérdekű kérdést tett fel neki a falu gazdasági és szociális intézkedései miatt. A gyámsági eljárás alatt kiderült, hogy az akkor a Debreceni Egyetemre járó férfi teljes mértékben beszámítható, meg az is: a jegyzőtől pályafutása alatt soha nem kérdezett még senki semmit, ezért zaklatásnak élte meg, hogy Lőrincz Zoltán élt állampolgári jogával.
