A bíróság nem mondta ki, hogy visszajár a fővárosnak a 2023-ra levont szolidaritási hozzájárulás, de azt igen, hogy az állam jogellenesen vonta le, mert nem folytatta le a közigazgatási eljárást. A pénzt egy új eljárásban követelheti a főváros, ha a kincstár magától nem fizet, de közben az állam is megpróbálhatja pótolni a hiányosságokat, bár a városháza főigazgatója szerint az jogi nonszensz lenne.
A bíróság kimondta, hogy azok az úgynevezett tájékoztató levelek, amelyek alapján a Magyar Államkincstár 2023 júliusától kezdve inkasszált a fővárostól a magyar állam nevében, semmisek, ezért a pénz jogalap nélkül van a magyar államnál – mondta a Szabad Európának Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Ott volt az ítélethirdetésen, ezért első kézből értesült a döntésről, nem úgy, mint a kormányhivatal, amelynek illetékesei maximum valakitől hallhatták – tette hozzá. Az írásbeli ítéletet még nem kapták kézhez a felek.
Szerinte az ítélet kézhezvétele után a Magyar Államkincstárnak vissza kell utalnia a fővárosnak a 2023-ban elvont 28,3 milliárd forintot és hatmilliárd forint kamatot. Amennyiben nem teszi meg, a jogerős bírósági döntéssel megnyílt a lehetőség, hogy a főváros pert indítson a Polgári törvénykönyv alapján, hiszen olyan pénz van az államkincstárnál, amely nem jár nekik.
A fővárosi önkormányzat ügyfél lenne az ügyben. Őt bevonva a magyar államnak közigazgatási eljárást kellett volna lefolytatnia, amelyben meg kellett volna mondania, hogy mennyi normatívát utalna a fővárosnak a közfeladatok ellátására, és mennyi szolidaritási hozzájárulást szedne be tőle. A közigazgatási eljárás egy határozattal zárulna, amely ellen a főváros felszólalhatna, ha az elvonás veszélyezteti a közfeladatok ellátását, ami az Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésekbe ütközik. Ezt az eljárást azonban nem folytatta le az államkincstár, hanem tájékoztató leveleket küldött, majd azok alapján elkezdett inkasszálni, ha nem fizettek önként – foglalta össze Kiss Ambrus.
Egy ilyen eljárást másfél vagy két évre visszamenőlegesen lefolytatni szerinte elég nehezen kivitelezhető jogi aktus lenne. Úgy vélte, 2023-ra már nem lehet lebonyolítani, miután a 2023-as költségvetés már hatályon kívül helyezett törvény; az alapján számították ki a szolidaritási hozzájárulást.
Korábbi cikkünk a témában: Karácsony Gergely: Nem fizetjük be az elkobzó jellegű túladóztatást
Szerinte 2024-re ugyanez érvényes, mert a tavalyi tájékoztató levelek sem voltak rendben, nem volt közigazgatási eljárás. A 2024-re vonatkozó per még folyamatban van. Az idei évet még nem ismerik, a kormány átalakította a szabályozást, most már a miniszter rendeletben határozza meg az egyes önkormányzatok szolidaritási hozzájárulását.
Mint mondta, a múlt héten jogerős ítélettel záruló eljárásban a bíróság még nem is vizsgálta az ügy érdemi részét, hogy a szolidaritási hozzájárulás összege lehet-e magasabb, mint a kötelező feladatokra adandó pénz, azaz lehet-e nettó befizető egy önkormányzat. Szerinte az a határozott állítás, hogy nem lehet, mert az az alapvető működését veszélyezteti, de idáig már nem jutott el a bíróság, mert már az első lépésnél megállt, és megsemmisítette az államkincstár által küldött tájékoztató leveleket.
2023-ban egyébként 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást követelt a fővárostól az állam, 2024-ben 75 milliárdot. A 2025-ös összeg még nem ismert, de az eddigi számítási módszer szerint 89 milliárd jönne ki, miközben 38 milliárd forint állami normatívát utalna a közfeladatok ellátására, vagyis a fővárosnak 51 milliárd forintot kellene befizetnie, ami szerinte nonszensz. Ha be kellene fizetniük, akkor nem tudnák finanszírozni a hajléktalanellátást, az idősotthonokat, a színházakat, a múzeumokat és a kulturális intézményeket, a Szabó Ervin könyvtárat, és nem jutna pénz a zöldfelületek gondozására – tette hozzá. „Ha valamennyire komolyan vesszük a jogszabályokat, akkor ez a pénz visszajár, az államkincstárnak ezt magától vissza kéne utalnia, mert jogellenesen levont pénzt tart magánál. Ilyet csak nem csinál. Adjuk meg a lehetőséget, hátha az írásbeli ítélet elolvasása után jogkövető magatartást tanúsít” – fogalmazott.
Visszajár, nem jár vissza
Ahogy korábban beszámoltunk róla, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat tett a főváros és a kormányzat a Fővárosi Ítélőtábla múlt keddi jogerős ítéletével kapcsolatban, amely a Budapesttől a 2023-as évre levont, 28,3 milliárdos szolidaritási hozzájárulás ügyében született. Az ítélet szöveges változatát még senki sem láthatta, eddig a felek sem kapták készhez, erre harminc napja van a bíróságnak. A dokumentum ezután sem lesz automatikusan nyilvános, a felek hozhatják nyilvánosságra, ugyanakkor anonimizálva felkerül majd a határozatok tárába.
Karácsony Gergely az ítélethirdetés napján közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése szerint a kormány jogellenesen inkasszált pénzt Budapest számlájáról, visszajár 28,3 milliárd forint és a kamatai. Mint mondta, a bírósági döntés írásba foglalása után az államkincstárnak vissza kell fizetnie a meghatározott összeget; ha nem kapják meg, pert indítanak.
A Miniszterelnökség és a budapesti főispán szerint Karácsony Gergely megtévesztette a nyilvánosságot a Fővárosi Törvényszék döntéséről szóló nyilatkozatával. Sára Botond azt mondta: szó sincs arról, hogy az államkincstárnak vissza kell fizetnie a szolidaritási hozzájárulást. Gulyás Gergely a Kormányinfón árnyaltabban fogalmazott: technikai kérdésnek nevezte, hogy ez a konkrét összeg visszajár-e, vagy sem, az a lényeg szerinte, hogy a fővárosnak így is, úgy is fizetnie kell szolidaritási hozzájárulást.
A bíróság a jogerős ítélettel – lényeges formai hiányosságok miatt – megsemmisítette az államkincstár által a fővárosnak 2023-ban küldött tájékoztató leveleket és fizetési felszólításokat. A fő hiányosság, amelyet megállapított a törvényszék, az, hogy nem volt szabályszerű közigazgatási eljárás a szolidaritási hozzájárulás kiszabásakor.
A bíróság szerint le kellett volna folytatni egy hatósági eljárást, amelyben ügyfélpozícióba kerül a kötelezett, észrevételeket, indítványokat tehet, megvédheti az érdekeit, ami ebben az esetben nem történt meg.
A bíróság nem arról döntött, hogy ki lehet-e szabni szolidaritási hozzájárulást önkormányzatok számára, hanem arról, hogy nem volt megfelelő az eljárás, ezért a fizetési felszólításnak és a beszedési megbízásnak nincs jogalapja.
A beszedés viszont inkasszóval teljesült, ugyanakkor más kérdés, hogyan kaphatja vissza a főváros ezt az összeget, ha egyáltalán visszakaphatja. A főváros úgy értelmezi az ítéletet, hogy visszajár, de a bíróság ezt nem mondta ki, ez csak logikailag következik az ítéletből, miután az alperes jogellenesen jutott hozzá a fővárostól levont összeghez.
A Fővárosi Ítélőtábla döntésével abba a helyzetbe került a főváros, hogy jogosan követelheti vissza a pénzt. Amennyiben az alperes nem fizet, az ügy polgári perré alakul. De a kormányzatnak sem kell ölbe tett kézzel várnia, elvileg beszedheti szabályosan is, ha pótolja azokat a hiányosságokat, amelyeket a bíróság megállapított, vagyis szabályosan lefolytatja a közigazgatási eljárást a szolidaritási hozzájárulás kiszabásáról a fővárost illetően, majd követelheti a pénzt visszamenőleg 2023-ra, amennyiben nem évült el. A főváros szerint azonban ez jogszerűen már nem kivitelezhető.
Az ügyben küldtünk kérdéseket a Magyar Államkincstárnak is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
