Vlagyimir Putyin orosz elnök állt a díszhelyen azon a moszkvai parádén, amellyel a második világháború európai befejezésére emlékeztek – miközben 1945 óta a legnagyobb szárazföldi háborút folytatja a kontinensen.
A május 9-i felvonulás kezdetén Putyin kijelentette, hogy a világ fontos fordulóponthoz érkezett, és azt mondta a náci Németország felett aratott szovjet győzelmet ünneplő több ezer katonának és nézőnek, hogy országa a jövőjéért küzd.
Azzal vádolta „a nyugati globalista elitet”, hogy „gyűlöletet, oroszellenességet, támadó nacionalizmust szít”, és lerombolja a „családi, hagyományos értékeket”. Azóta, hogy 2022 februárjában elindította ukrajnai invázióját, Putyin sokszor tett már ilyen kijelentéseket.
Ezzel szemben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május 9-én alig néhány órával azután érkezett Kijevbe, hogy az oroszok rakétákat lőttek ki az ukrán fővárosra, és azt mondta: boldog, hogy olyan országban lehet, „ahol a számunkra fontos értékeket nap mint nap védelmezik”.
Moszkvában Putyin az eddigieknél visszafogottabb megemlékezést vezetett, amelyből eltűnt a vadászrepülőgépek díszszemléje, hiányoztak a hatalmas tankoszlopok.
Több városban le is mondták a parádét, akárcsak a Halhatatlan Ezred felvonulását, ahol az emberek hagyományosan a nácik ellen harcoló rokonok portréit viszik.
Ehhez kapcsolódóan: A Kreml az ukrajnai háború árnyékában visszafogja a győzelemnapi rendezvényeket
Az egykori szovjet államok, köztük Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Belarusz, Türkmenisztán s Örményország vezetői viszont ott voltak a moszkvai katonai parádén annak jeleként, hogy a Kremlnek még mindig nagy a befolyása Közép-Ázsiában és más, Oroszországhoz közeli régiókban.
Ezek az országok a Szovjetunió részét alkották a második világháború idején, de kikiáltották függetlenségüket, amikor az oroszok által uralt Szovjetunió 1991-ben összeomlott.
„Putyin arra próbálja felhasználni a moszkvai győzelemnapi felvonulást, hogy megmutassa: Oroszország befolyása töretlen Közép-Ázsiában” – véli az Institute for the Study of War (ISW).
A mostani parádéra árnyat vetett Oroszország ukrajnai inváziója, amely elszigetelte Moszkvát a globális elítélés és a szankciók révén, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa Putyin ellen. Az elnök szólt ahhoz a több ezer katonához, akik részt vesznek az eseményen.
Putyin alatt Oroszország mindent megtett, hogy az ország ne feledkezzen meg a több mint húszmillió szovjet állampolgár halálát okozó második világháborúról, beleértve a szovjet idők Vörös téri pompás katonai parádéinak felélesztését is.
Amióta több mint húsz éve hatalomra került, Putyin egyre gyakrabban próbálta egyesíteni az orosz polgárokat a nagy honvédő háború körül, és a nemzeti identitás szerves részévé tette a náci Németország elleni négyéves küzdelem emlékét.
Putyin a Szovjetunió felbomlását a múlt század „legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” nevezte. Miután egyre nő a hajlama a tekintélyelvű kormányzásra és az elnyomásra – beleértve Ukrajna megszállását –, egyre többen hasonlítják össze a mai Oroszországot a volt orosz és szovjet birodalommal.
Növekvő elnyomó uralma és külföldi agressziója sok külföldi vezetőt idegenített el tőle, így egyre fogy azoknak a külföldi méltóságoknak a száma, akik hajlandók részt venni nosztalgikus parádéján.
A május 9-i ünnepségen megjelenő külföldi vezetők száma nagyot csökkent azóta, hogy Oroszország 2014-ben törvénytelenül elvette a Krím félszigetet Ukrajnától, és még nagyobbat a 2022. februári invázió után.
2021-ben, a Covid–19-világjárvány alatt Tádzsikisztán elnöke, Rahmon volt az egyetlen államfő, aki részt vett a győzelemnapi parádén. A legtöbb vezető az utolsó pillanatig hallgatott arról, hogy ott lesz-e az idei rendezvényen.
Tavaly, alig két hónappal azután, hogy Oroszország ukrajnai inváziója megkezdődött, egyetlen külföldi vezető sem jött el a második világháborús moszkvai ünnepségre.
Putyin a május 9-i parádét követően várhatóan tárgyal majd az azon részt vevő külföldi vezetőkkel.
Erődemonstráció és áldozatiság a Vörös téren – Így ünnepel Putyin
