Péter azt szerette volna, hogy egy róla szóló bírósági tárgyaláson személyesen is részt vehessen, de ehhez sem a magyar bíróságok, sem az Alkotmánybíróság döntése szerint nem alapvető joga, és most az Emberi Jogok Európai Bírósága is visszadobta a keresetét.
„Nem indokolták az elutasításuk tényét, a nekem küldött értesítésben csak annyi szerepelt, hogy a beadványunk a számukra lényegében elfogadhatatlan. Számomra érdekes, hogy ha valóban volt is benne esetleg hiba, akkor az nagyobb probléma-e mint az, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa eljárási szabályt szegve, szembemenve az Emberi Jogok Európai Egyezményével a kifejezett kérésünk ellenére sem nyilvánosan hozott ítéletet. Elgondolkodtató az Emberi Jogok Európai Bíróságának hozzáállása az ügyhöz” – mondta lapunknak Péter az EJEB döntését kommentálva beadványával kapcsolatban.
Az egykor Szolnokon hivatásos katonaként dolgozó Péter még júliusban fordult a strasbourgi testülethez. A Magyar Honvédség 86. szolnoki helikopterbázis helyőrségén korábban dolgozó férfi ügyével már többször foglalkoztunk. Ő volt az, aki kényszerítésnek érezte, hogy egyik parancsnoka meg akarta tiltani, hogy másodállást vállaljon arra az időszakra, amíg felfüggesztik szolgálata alól, mert nem akarta magát Covid elleni vakcinával beoltatni.
Egy év fizetés nélkül
Mint korábban megírtuk: Szolnokon még 2021-ben hívták össze az állományt, hogy felmérjék, hányan hajlandók beadatni maguknak a kötelezően előírt Covid-vakcinát. Elsőre mintegy háromszáz katona (és honvédségi állományú tűzoltó, mint Péter) tagadta meg az oltást, köztük egész műszakok. A kormányrendelet értelmében az oltást megtagadókat egy évre fizetés nélküli szabadságra lehetett küldeni, majd elbocsátani.
Ehhez kapcsolódóan: hiába az AB döntése, a jelek szerint továbbra sem vehet részt a tárgyalásán a Covid-oltást megtagadó katona.
A jogszabály nem tiltotta, hogy az érintettek másodállást vállaljanak, csakhogy egy „kötetlen beszélgetés” keretében a laktanya elöljárói jelezték, hogy minden esetben meg fogják tiltani ezt. A „meggyőzés” hatására az oltást elutasítók mintegy kilencven százaléka meggondolta magát.
Péter szerint azonban ezzel az elöljáró elkövette a kényszerítés bűntettét, és ezért feljelentést tett, de ezt elutasították. Ezután fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2023. március 10-i ítéletében jóváhagyta az elsőfokú döntést. Csakhogy Péter és ügyvédje nem vehetett részt a tárgyaláson. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak és a testület 2024 június 4-én megállapította, hogy a zárt tárgyalással sérültek Péter alapjogai.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarországon az emberek harmada nem kapott soha egyetlen oltást sem Covid ellen.
Csakhogy ezt követően szeptemberben az Ítélőtábla ismét csak úgy tartott tárgyalást, hogy arról Péteréket kizárták, pedig külön indítványozták a nyílt tárgyalást. „Az Ítélőtábla a kérésünkre egyszerűen csak leírta, hogy ismét zárt tárgyalást fognak tartani, mindenféle indok nélkül. Ezért 2024 október 21-én ismét az Alkotmánybírósághoz fordultunk” – mondta lapunknak Péter.
2025 június 30-án megszületett az újabb AB-határozat. A testület elutasította Péterék beadványát, arra hivatkozva, hogy az Ítélőtábla Katonai Tanácsa megindokolta a nyilvános tárgyalásra vonatkozó kérelem elutasítását. „Csakhogy nem indokoltak semmit, egyszerűen csak közölték, hogy ismét zárt tárgyalást tartanak, amin nem vehetünk részt” – mondta Péter.
A volt katona szerint ezzel már az AB is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkelyében foglalt jogát ahhoz, hogy részt vehessen egy róla szóló bírósági tárgyaláson. Emiatt 2025. július 14-én Péter elküldte Strasbourgba a panaszát, majd július 23-án az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) arról értesítette, hogy az be is érkezett hozzájuk. Ezt követte néhány napja az értesítés, hogy a testület nem foglalkozik a benyújtott indítvánnyal.
