De még nem találta meg, véli Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Számos olyan lehetősége volt az ellenzéknek, amit nem használt ki, nem a Fidesz kampánygépezete az oka annak sem, hogy az ellenzéki pártok nem tudnak ügyeket felépíteni, véli interjúalanyunk. A korábbi választásokkal ellentétben sok múlhat a helyi kampányokon, ezekre azonban nehéz rálátni.
Milyennek látod az ellenzék kampányát? Nekem úgy tűnik, hogy egyelőre inkább reaktív, plakátjaikon is alapvetően a Fidesz vádjaira reagálnak.
Az ellenzéki kampány értékelésekor érdemes visszaugrani pár hónapot. Az előválasztás után belekerült az ellenzék egy olyan váratlan szituációba, amire se a pártok, se Márki-Zay Péter nem számított előtte, azaz hogy ő lesz a miniszterelnök-jelölti előválasztás győztese. Így már nem csak hat párt érdekét kell összeegyeztetni – ami már önmagában egy nem egyszerű történet – hanem még bejön hetedik emberként Márki-Zay. Ő pedig sok szempontból más logika szerint működik, mint a pártok, hiszen teljesen más háttérrel rendelkezik, mint a pártok politikusai. Ráadásul 2018 óta Márki-Zay Péter tulajdonképpen az ellenzék ellenzéke volt. Ebből a szerepből kell most az ellenzék vezetőjévé átalakítania magát, ami egyik szereplőnek sem egy egyszerű folyamat. Az előválasztások vége óta ez lassan és nehezen zajlik. Miközben az jó hír, hogy zajlik ez a munka. Van közös név, közös arculat, alakul a közös program, a közös lista. Minden alakul, csak lassabban annál, mint ami a kívánatos lenne. Főleg ha azt nézzük, hogy két hónap múlva lesznek a választások.
Minden alakul, csak lassabban annál, mint ami a kívánatos lenne. Főleg ha azt nézzük, hogy két hónap múlva lesznek a választások.
Mindezzel együtt probléma az ellenzék kampányával, hogy nem látni, mi az a pár vezető téma, ami a kampányt vinné. Látszik egy-egy kiemelt téma, a korrupció talán az egyik ilyen, de a fő üzenetek hiányoznak. Beszélnek egészségügyről, oktatásról, gazdaságról, euróról, külpolitikáról, külföldön élő magyarok szavazati jogáról. Ezek mind fontos témák. De kellene pár kiemelt ügy, ami megkülönbözteti őket, ami, hogy ha a választók rájuk gondolnak, akkor be tudják azonosítani, hogy „ők ezt akarják, nekem ez jó, ezért rájuk fogok szavazni”. Ez nem alakult még ki. Pont ezért látjuk azt, hogy a plakátjaikon fideszes témákra reagálnak, mint például a rezsicsökkentés megtartása.
Ugyanakkor minden kritikával együtt fontos látni, hogy az ellenzék sokkal jobb állapotban van, mint 2018-ban volt. Akkor több miniszterelnök-jelölt volt, a visszalépésekről ment a vita. Most egy egységesen működő kampány van.
Amiben viszont nem tudnak javulni, az ellenzék, hogy nem tudnak ügyeket felépíteni. A Volner-ügynek is lennének olyan részei, amik nagyon egyszerűen lehozhatóak lennének a mindennapi élet szintjére. Pármillió forintos vesztegetési pénzek, vagy az előre lebeszélt egyetemi vizsgák. Vagy ott vannak a kormány jáváránykezelésének problémái. Az, hogy ezekből nincsenek ügyek, az az ellenzék ügyetlensége, vagy akkora a Fidesz erőfölénye, hogy eleve esélytelenek az ellenzék tematizációs próbálkozásai?
Egyértelműen nehezíti a helyzetet a Fidesz elképesztő erőforrás- és médiafölénye, a kormányoldalnak sokkal könnyebb tematizálnia a közéletet, mint az ellenzéknek.
Ettől még nem a Fidesz hibája, hogy az ellenzék nem tud ügyeket felépíteni. Ez az ellenzék hibája. Az elmúlt most már két évben az ellenzék egyik legnagyobb hibája, hogy nem reagált erőteljesen a koronavírus-járványra. Igaz, hogy a felhatalmazási törvénnyel a Fidesz saját magát tette meg egyedüli cselekvőnek, de az ellenzéknek lett volna mozgástere. Nem kellett volna ebből kivonulniuk. Beszéltek a covidról, de nem egységesen. Ha a válság mélységét nem is lehetett előre látni, az látszott, hogy egy olyan globális történéssel állunk szemben, ami generációnként ha egyszer előfordul. Egy felelős ellenzéknek – még akkor is ha az előválasztás előtt voltunk – egyfajta közös, alternatív kormányzást kellett volna felmutatnia, saját javaslatokkal, rámutatva a kormány járványkezelésének problémáira. Igaz, hogy a kormány például az oltási kampánnyal igyekezett kifogni a szelet az ellenzék vitorlájából. De az elég abszurd, hogy abban az országban, ahol a covid miatti halálozási arány az egyik legrosszabb a világon, nem a járványkezelés a kampány kulcstémája. A Fidesznek az volt a célja, hogy úgy tűnjön, a kormány mind egészségügyileg, mind gazdaságilag megoldotta a helyzetet. Miközben nem ez a helyzet, az ellenzék pedig ebben a kérdésben nem tudott előre menni. Ez most nagyon hiányzik nekik. Ez egy olyan természetes tematizáló erő lehetne, főleg most, hogy a kampány közepén futnak fel megint a fertőzöttségi adatok. Lehetősége lenne az ellenzéknek egy alternatíva felmutatására.
A korrupció tűnik az egyetlen konzekvensen képviselt ügynek, erről rengeteget beszél a miniszterelnök-jelölt már az előválasztási kampánya óta. Sőt, nem csak a Fideszt, de az ellenzéket is kritizálta különböző átláthatósággal kapcsolatos, illetve korrupciógyanús ügyekben. Ami itt a probléma, hogy nem tudják elmagyarázni a hétköznapi embernek, hogy miért probléma a korrupció. Egy januári kutatásunk is arra jutott, hogy a korrupciót egyáltalán nem sorolják a legfontosabb problémák közé a magyarok. A legfontosabb problémának a megélhetéssel kapcsolatos ügyeket tartják a magyarok. Sokan úgy gondolják, hogy a Fidesz-kormány érdemei sokkal nagyobbak, mint a korrupció jelentette probléma. Pedig a korrupció és a nehéz megélhetés összefügg, és ezt a kapcsolatot az ellenzék nem mutatja meg elég hatékonyan. Ebben lenne lehetősége az ellenzéknek, főleg mióta ennyire megnőtt az infláció.
Nem véletlen, hogy a Fidesz egyik fő kampányiránya pont a megélhetési nehézségeket enyhítő intézkedésekre vonatkozik. Ők eltalálják, tudják, hogy milyen területeken érdemes cselekedni. Nyilván a mindenkori kormánynak könnyebb, hisz ők tudnak konkrét intézkedéseket hozni, de az ellenzéknek ezekre a témákra jobban kellene összpontosítania.
Az ellenzék nem mond semmit a kormány „gyerekvédelmi” népszavazásáról, és a köztársaságielnök-választásról sem. Pedig ez utóbbi lehetőség lenne egy alternatíva felmutatására.
A népszavazásról van egy nem hivatalos álláspont, többen arról beszélnek, hogy ez egy felesleges népszavazás és a bojkott lehet rá a válasz. Ez egy jó megoldás lehet, mert a kérdések is úgy vannak megfogalmazva, hogy akár a nemek melletti kampányból sem tudna profitálni az ellenzék. Sok energiát elvinne, és megint a Fidesz témájáról lenne szó.
A köztársaságielnök-választás más. Ott lehetőség lett volna felmutatni egy alternatívát, hogy ők mit gondolnak a köztársaságról, a köztársasági elnöki szerepről. Itt is felmerült az előválasztás lehetősége, de aztán sokáig nem foglalkoztak a kérdéssel, és most már késő van ahhoz, hogy érdemben foglalkozzanak vele. Ráadásul ez egy eleve vesztes ügy. Úgy kellene kiválasztaniuk egy ellenzéki politikust vagy közszereplőt, hogy előre tudni, hogy nem ő lesz a köztársasági elnök. A választások előtt nem feltétlenül jó az ellenzéknek versenyhelyzetet kreálni egy ilyen vesztes helyzetből.
Két ellenzéki kérdésben viszont összegyűltek a népszavazáshoz szükséges aláírások. Ráadásul mindkét kérdés olyan téma, amit le lehet fordítani a megélhetési nehézségekre. Úgy látom, hogy ezt a lehetőséget nem igazán használja ki az ellenzék. Arról viszont beszélnek, hogy meg lehetne tartani április 3-án az ő népszavazásukat, miközben tudható, hogy erre semmi esély nincs.
Két tényleg jó kérdésről van szó. A Fudan-ügynek több vetülete van. Van egy megélhetéssel, lakhatással kapcsolatos vetülete és van egy külpolitikával kapcsolatos vetülete. A munkakeresési járadék időszakának meghosszabbítása főleg a koronavírus-járvány idején nagyon fontos, sokakat érintő kérdés. Olyan ügyek, amikkel lehet tematizálni a választási kampányt. A Fudan-ügyben végzett kutatásunkból az derült ki, hogy a fideszes szavazók jelentős része sem támogatja a Fudan Egyetem megépülésesét. Még a bizonytalanok is teljesen az ellenzékkel értettek egyet ebben az ügyben – miközben a bizonytalanok hasonló kérdésekben általában a Fideszes és az ellenzéki álláspont között helyezkednek el. Ez egy vesztes ügy a Fidesznek, ezért is próbálnak belőle kihátrálni. Nem véletlenül nem hagyják, hogy április 3-án ebből népszavazás legyen. Az ellenzéknek meg kell találnia a módját annak, hogy ennek ellenére kampánytémává tegyék.
Itt is felmerül az, hogy nem jó beleállni egy eleve vesztes ügybe, ezért felesleges hetekig arról beszélniük, hogy legyen népszavazás április 3-án, amikor tudni, hogy nem lesz. Elbukni egy ügyet két hónappal a választások előtt, az nem tesz jót, nem sugároz erőt. A népszavazást el kellene engedni, ezt a két kérdést pedig a választási kampány részévé kellene tenni.
Áttérve a Fideszre, sokan mondják, hogy a kormánypárt most bizonytalan, részben a válság miatt, részben azért, mert összeállt az ellenzék. Látsz bármiféle bizonytalanságot a Fideszen?
A Fidesz most nehezebb helyzetben van, mint a korábbi választások alkalmával. Ez részben külső tényezők miatt van. A koronavírus-járvány – hiába nem ártott a kormánypárt népszerűségének – mégiscsak egy nehéz helyzet, amit kezelniük kell egészségügyileg és gazdaságilag is. Ugyanakkor a 2019-es önkormányzati választások óta témakeresésben van a kormány. Ott látszott, és nyilvánosan el is hangzott, hogy nincs országos Fidesz-kampány, helyi kampányok vannak. Ez meg is látszott az eredményen – amibe persze belejátszott a Borkai-botrány is. De abban, hogy a Fidesz szempontjából valamennyire kudarc volt 2019, abban annak is szerepe volt, hogy elfogytak a törzsszavazókat mozgósító központi témák, addigra már a menekültellenes kampány is kifulladt.
Addig a Fidesznek mindig voltak ellenségképei, akik ellen harcolt, akik fenyegették az országot, és akikkel szemben egyedül Orbán Viktor és a Fidesz volt képes megvédeni Magyarországot. Gondoljunk a menekültek, Soros György vagy az Európai Unió elleni harcra. Ez elég jól működött, és ez szűnt meg 2019-ben. 2020 elején úgy látszott, egy romaellenes kampány kezd kibontakozni – azt nem tudjuk, hogy ebből azért nem lett semmi mert nem működött, vagy a covid válság sodorta-e el – de aztán hamar elhalt ez a próbálkozás. Ez után jött, és még most is tart az LMBTQ közösségek elleni kampány. Ez viszont közel sem tud olyan hatékony lenni, mint a korábbi hasonló kampányok.
A korábbi gyűlöletkampányoknak egyik fontos eleme az volt, hogy olyanok ellen szólt, akik nem voltak itt, és nem is tudtak hatékonyan reagálni az ellenük irányuló kampányra. A magyar választóknak nincs konkrét élménye Soros Györggyel vagy a menekültekkel, de a „brüsszeli bürokratákkal” kapcsolatban sem. Ezért a Fidesz fel tudott róluk építeni egy képet, amit a szavazói elhittek.
Az LMBTQ közösségek tagjai viszont a magyar társadalom részei, velük sokaknak van személyes tapasztalata. Belőlük ezért nem tud olyan egyszerűen ördögöt faragni a kormány. Ráadásul itt vannak érdekképviseleti szervek, akik megszólalnak és visszautasítják a kormányzati narratívát. Nem marad úgy válasz nélkül, mint a menekültellenes kampány, ahol az érintettek nem tudtak reagálni az őket ért vádakra. Az LMBTQ közösségek elleni kampány a Fidesz szavazóit eléri, de a táboron túlra már nem tud úgy kinyúlni, mint a menekültellenes kampány.
A megélhetési kérdések és az LMBTQ közösségek elleni kampány melletti harmadik ügy, amit visz a Fidesz, az az hogy az ellenzék egyenlő Gyurcsány Ferenc. Ennek hatékonyságával kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok.
Gyurcsány Ferencről azért van emléke a legtöbb szavazónak.
A legtöbbnek igen, de azért már nem minden szavazónak. A fiatal szavazóknak – és most már nem csak az első szavazóknak – Gyurcsány Ferenc olyan nagyon sokat azért nem jelent. Az igaz, hogy Gyurcsány Ferenc valószínűleg az egyik legnépszerűtlenebb politikus ma Magyarországon az ellenzéki oldalon is. De a Fidesz narratívájának az az eleme, hogy mindenki Gyurcsány embere, már nehezebben adható el.
Márki-Zayról elhitetni azt, hogy ő Gyurcsány mini klónja lenne, nehéz feladat
Gyurcsány láthatóan eltűnt a politikából mostanában, Márki-Zay Péter négy éve kis túlzással szinte semmi mást nem csinál, mint kritizálja Gyurcsány Ferencet. Az előválasztási kampánya konkrétan erre épült. Nem szeretném lebecsülni a Fidesz kampánygépezetének erejét, de Márki-Zayról elhitetni azt, hogy ő Gyurcsány mini klónja lenne, nehéz feladat. Nem feltétlenül találkozik a választói percepcióval.
Mennyire probléma egyáltalán a nagy, központi témának a hiánya? A választások az egyéni körzetekben fognak eldőlni, ezek alapján lehet logika egy olyan elgondolásban, hogy helyi kampányokra kell koncentrálni.
A magyar politikai hagyományok azt mutatják, hogy az országgyűlési választások jellemzően országos szinten dőlnek el. A helyi kampányok, a helyi jelöltek személyei kevésbé számítanak a helyi eredményben. Van egy országos hangulat, és abból következtethetünk arra, hogy az egyes választókerületekben milyen eredmény várható. Általában tehát az országos szint a fontosabb és az tudja húzni a helyi szintet.
Ezzel a feltevéssel idén azért egy kicsit óvatosabb lennék. Az előválasztás miatt teljesen más az ellenzéki jelöltek helyzete, de részben a Fidesz jelöltjeinek helyzete is, mint 2014-ben vagy 2018-ban volt. Négy évvel ezelőtt egymás ellen indultak az ellenzéki jelöltek, és akkor körülbelül 20 jelölt kivételével egyiküknek sem volt reális esélye az egyéni győzelemre. Ha pedig nincs reális esély a győzelemre, akkor mennyi erőforrást, lelkesedést rak bele a kampányba, mennyi aktivistát tud maga köré gyűjteni? Drámaian más a helyzet, ha van esély a győzelemre. Idén az egyéni körzetek jóval több mint felében gondolhatja azt az ellenzéki jelölt, hogy neki is lehet esélye. Sokan azt is gondolhatják, hogy jó esélyük is van a győzelemre. Ez komolyabb munkát és kampányt eredményezhet. Ezek a helyi kampányok fel tudják húzni az adott párt országos eredményét is. Egy ilyen választáson, amiről egyelőre annyit tudni biztosan, hogy szoros lesz, egy-egy egyéni választókörzet eredménye is döntő fontosságú lehet.
Ezeket a helyi kampányok kevésbé láthatók, országos szintről nehezebben követhetők, de szerintem sokkal több munkát végeznek a jelöltek a körzetekben, mint négy vagy nyolc éve. A nagyobb ellenzéki esélyek miatt a Fidesz jelöltjei sem lehetnek olyan biztosak a dolgukban mint korábban, tehát ez őket is több munkára sarkallja.
Tavaly év vége óta a Fidesz számos jóléti intézkedést hozott. Ezek az intézkedések akkor is hatnak a választókra, ha nem javul tőlük a tényleges anyagi helyzetük?
Valamennyire igen. Ezeknél az intézkedéseknél a legfontosabb, hogy hónap végén valóban több pénz marad-e az emberek pénztárcájában. De ettől függetlenül a kormány fel tudja sorolni az intézkedéseit, egyes élelmiszerek és a benzin árának befagyasztását, a fiatalok adómentességét, a családosok megsegítését, a nyugdíjak emelését, így ezek híre akkor is eljut a választókhoz, ha az adott intézkedés őt éppen nem érinti. Sok aktív korú választó tarthatja önmagában jó intézkedésnek például a nyugdíjasok megsegítését, és így bízhat abban, hogy ha neki lesz szüksége rá, akkor őt is megsegíti a kormány. Minden ilyen intézkedés a kompetenciát, a kormányzóképességet mutatja. Nem véletlenül Orbán Viktor maga jelentette be az élelmiszerár-stopot. Ezek az intézkedések mind az erős vezetőképet hivatottak szolgálni, és pont ez az, amit az ellenzék nem tud megtenni, mert csak beszélni tud arról, hogy mit csinálna. Ilyen helyzetben a mindenkori ellenzéknek nehezebb dolga van.
Most úgy tűnik, hogy csak Orbán Viktor kampányol a Fideszből. Ennek mi az oka?
Valószínűleg felmérték, hogy Orbán Viktor a Fidesz egyik legnagyobb vonzereje, és egyértelműen a párt első számú vezetője. Mindig volt a Fideszben egy nagyon erős vezetőközpontúság, ami a mostani választási kampányra még jobban kicsúcsosodott. Gondoljunk például Novák Katalin OV ’22 feliratú fülbevalójára, vagy hogy a közösségi médiában is már nem Fidesz, hanem OV feliratú képeket osztanak meg fideszesek. Ennek az is oka lehet, hogy most van egy ellenzéki vezető, most van egy személyes harc Orbán és Márki Zay között. Ezért most fontosabb a Fidesznek, hogy kidomborítsa, hogy Orbán Viktor egy erős és jó vezető, aki 12 éve áll az ország élén.
Kijött múlt héten egy Republikon-felmérés, ami szerint fej-fej mellett áll a Fidesz és az ellenzék. Az egy hónappal korábbi felméréshez képest ez jelentős változás. Decemberben még vezetett az ellenzék, és sokkal több volt a bizonytalan is. Módszertani okai vannak az eltérésnek, vagy tényleg változott a pártok támogatottsága?
Részben módszertani oka van az eltérésnek. Ebben a hónapban mértük először a tényleges választási listákat. Tehát nem a pártok támogatottságát kérdeztük külön-külön, hanem hogy a Fidesz-KDNP, Egységben Magyarországért, Magyar Kétfarkú Kutyapárt és Mi Hazánk közül kit választanának. Most azt feltételezzük, hogy ez a négy lista lesz a szavazólapon. Ez a módszertani váltás önmagában jelentősen csökkentette a bizonytalanok számát az előző hónaphoz képest, amikor az összes pártot (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) külön-külön mértük. Az is látszik, hogy ebből a letisztázódásból, a bizonytalanok számának csökkenéséből mindkét oldal profitál: nem csak arról van szó, hogy vannak olyan ellenzéki szavazók, akik konkrét pártot nem mondanak, de egy egységes ellenzékre szavaznának. Láthatóan vannak olyan szavazók is, akiket az ellenzék egységesülése a Fidesz fele mozdított el.
Az eltérés másik oka, hogy decemberhez képest ténylegesen erősödött a Fidesz és gyengült az ellenzék. Ennek az erőteljes ellenzéki kampány hiánya és a Fidesz-kampány beindulása a jóléti intézkedésekkel együttesen lehet az oka. Az egységesült ellenzék, a kicsit erősödő Fidesz és a kicsit gyengülő ellenzék elég ahhoz, hogy az ellenzéki előnyből most fej-fej melletti eredmény jöjjön ki.
Bejutnak-e a parlamentbe a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt? Kiktől vesznek el szavazatot?
Főleg attól függ ennek a két pártnak a sorsa, hogy mennyire lesz kiélezett a választás. Ha az lesz a választók benyomása, hogy szoros a választás és tényleg nagy a tét, akkor romlik az MKKP és talán a Mi Hazánk esélye is a bejutásra. Mert akkor úgy érezhetik a választók, hogy mégiscsak valamelyik nagy pártra kell szavazni. Ellenben, ha úgy érzik, hogy kevésbé szoros lesz a választás akkor könnyebb a tényleg legszimpatikusabb pártra szavazni.
Azt nehéz megmondani, hogy melyik párt honnan venne el szavazatot. Mindkét pártnak sok olyan szavazója lehet, aki nem menne el szavazni, ha csak a két nagy lista közül lehetne választani. A Mi Hazánk inkább jobboldali szavazóbázissal rendelkezik, inkább a Fideszével mutathat átfedést a szavazóbázis. A Kétfarkú Kutya Pártnál jobban látszik, hogy inkább az ellenzéki szavazótáborral lehet átfedésben. Pár százalékot számíthat, hogy a többi ellenzéki párttal kritikus, de erősen ellenzéki elkötelezettségű választók végül kire szavaznak. De még azt se látjuk, hogy ez a két párt egyáltalán tud-e listát állítani.
A héten sztrájkoltak a tanárok, ez volt az első komolyabb társadalmi megmozdulás hosszú idő óta. Ebből még kinőhet valami olyan ügy, ami hatással lehet a választásokra?
Olyan szempontból lesz folytatása, hogy márciusra újabb sztrájkot terveznek a tanárok, ha nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal. Ugyanakkor, a kutatásokból azt látjuk, hogy a magyar társadalmat az oktatás állapota nem különösen hozza lázba. Hiába érintett nagyon sok mindenki, mert van családban pedagógus, vagy iskolába járó gyerek, unoka. Ennek ellenére az oktatás helyzete nem szerepel a legfontosabbnak tartott problémák között. Az ellenzéki politikusok kifejezték szolidaritásukat a tanárokkal, posztoltak a sztrájkról, de azért nem igazán álltak bele ebbe a kérdésbe. Nem számítok arra, hogy komoly kampánytémává válhatna a tanárok ügye. Ugyanakkor sok szülőnek felhívhatja a figyelmét arra, hogy itt valami probléma van. A választáshoz közeledve egyre inkább arra kell figyelni, hogy a pár százezer aktívabb bizonytalanra milyen hatással lehet egy adott téma. Egy-egy olyan ügy, ami a választások előtt nem sokkal felnyitja a szemét valakinek, ami alapján azt gondolja, hogy ez ne így menjen tovább.
Róluk, ezekről az aktívabb bizonytalanokról mit lehet tudni? Melyik oldalnak lehet köztük több tartaléka?
Amiből érdemben ki tudok indulni, az a nagyjából egy éve készült nagymintás kutatásunk. Abban volt egy bizonytalanokról szóló elemzés, ami azt mutatja, hogy a megkérdezettek nagyjából egyharmada volt bizonytalan. A bizonytalanok fele volt valamennyire aktív, akiknél egyáltalán szóba jöhet, hogy valamelyik párt meg tudja szólítani. Az összes bizonytalan 38 százaléka volt nyitott az ellenzék felé, és 12 százalék a Fidesz felé. Itt tehát jóval több tartaléka van az ellenzéknek.
