Az Ukrajnának szánt európai segélyek kapcsán a magyar miniszterelnök vétója lehet, hogy meg tudja drágítani az ügyletet a többi országnak, de Orbán nem fogja tudni lényegesen lelassítani a támogatásokat, készülnek a B tervek a Financial Times szerint.
A december 14-i uniós csúcstalálkozón leginkább egy eddig példátlan, komikumba hajló döntési folyamat kapta a legnagyobb figyelmet.
Szavazott is, meg nem is: Orbán Viktor nélkül döntöttek a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról Ukrajnával
Röviden összefoglalva az uniós tagországok vezetőinek egyhangúan kellett megszavazniuk, hogy elinduljanak a EU-s csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.
Orbán Viktor viszont egyedüliként ellenezte ezt, aminek Olaf Scholz német kancellár közbenjárása nyomán az lett a megoldása, hogy Orbán a döntés idejére végül kiment a teremből inni egy kávét.
Így a maradó 26 uniós ország egyhangúan meg tudta szavazni a döntést, miközben betartották az EU-s szabályokat is. Az máig nem világos, hogy Orbán Viktornak miért volt előnyösebb a termen kívül nem vétózni, mint a termen belül.
Ha Magyarország megvétózta volna a döntést, azt nem lehetett volna megkerülni. Orbán Viktor azonban később visszajött, és egyedüliként ténylegesen megvétózott egy másik lényeges folyamatot, az Ukrajnának szánt, ötvenmilliárd eurós, négy évre szóló támogatási javaslatot.
Ebben az ügyben viszont már kikerülhető lehet Orbán vétója, a Financial Times forrásai szerint többféle alternatív megoldáson dolgoznak az uniós tisztségviselők.
Az ukrán védekezéshez szánt segítséget ráadásul nem is lehet túl sokáig halogatni, Valdis Dombrovskis, az EB alelnöke szerint ugyanis „nagyon szorosak a határidők”, elég kifeszített az ukrán költségvetés.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Abszurd, nevetséges és komolytalan az ukrán EU-tagság gondolata
Áthidaló megoldások, amelyekhez nem kell a magyar beleegyezés
A legolcsóbb megoldás a tagállamok számára alighanem az lenne, ha Orbánt meg lehetne győzni, hogy ne vétózzon. Ebben az esetben az EU (azaz az Európai Bizottság) közösen venne fel hitelt, és döntően abból fizetnék a támogatást. Hasonló hitelből állt össze a járvány utáni uniós helyreállítási alap finanszírozása is.
Ennek a megoldásnak az a fő előnye, hogy több ország együtt jellemzően olcsóbban tud felvenni hitelt, mint a tagállamok külön-külön.
Ez sem teljesen problémamentes – az EU ugyanis nem egy ország, például nem adóztathat, ezért az adóssága is más kockázatokat hordozhat a befektetőknek, mint a hagyományos államadósság – de nem lenne teljesen új megoldás.
Egy másik eljárás lehet az, hogy csak bizonyos országok adnak garanciát ehhez az uniós hitelfelvételhez, és akkor Magyarország hozzájárulása nem kell. Ám ez esetben az eltérő tagországi szabályoknak is meg kellene egyenként felelni, Németországban vagy Hollandiában például a parlamentnek is el kéne fogadnia az ügyletet.
Ezzel ráadásul csak olcsó kölcsönt tudnának nyújtani Ukrajnának. Vissza nem térítendő támogatásokat csak bonyolultabban, külön-külön kétoldalú megállapodások révén tudnának adni az uniós országok.
Egy másik opció a jelenlegi támogatási struktúra, azaz a jelenleg is folyósított olcsó uniós kölcsönök meghosszabbítása lehet. Ehhez ugyanis nem kell egyhangú döntés, csak minősített többség. Ilyen megoldással adott eddig összesen 18 milliárd eurónyi hitelt az EU Ukrajnának.
Egy harmadik, egyelőre homályosabbnak leírt megoldás lehet egy speciális különalap létrehozása – hivatkozik uniós tisztségviselőkre a portfolio.hu.
E szerint csak az ukrán védekezés támogatásával egyetértő országok fizetnének be több részletben ötvenmilliárd eurónyi kölcsönhöz elég fedezetet a különalapba.
Emellett olyan extra feltételekkel próbálnák vonzóbbá tenni az uniós kormányok számára a csatlakozást, mint hogy például a fegyverekre fordított pénz legalább felét Ukrajnának európai gyártóknál kellene elköltenie, vagy hogy a lefoglalt orosz vagyontárgyak vagy a hozamuk is bekerülne valahogy az alapba. A lap hozzáteszi, hogy ez a felvetés egy nagyon vázlatos C terv egyelőre, a tagállamok nem is tárgyaltak róla érdemben.
A Financial Times forrásai hangsúlyozták, hogy a legjobb megoldás mindenképp az lenne, ha Magyarország nem vétózna.
Ez nem is teljesen kizárt. A magyar kormány részéről Orbán Balázs politikai igazgató korábban bejelentette, hogy a magyar kormány hajlandó lenne nem vétózni az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagot, de csak pénzért.
