A bizottságból az Európai Beruházási Bank (EIB) élére pályázó Margrethe Vestager nem hiszi, hogy Frans Timmermans és az ő távozása után a biztosi testület elnézőbb lesz a jogállami értékeket aláásó tagállamokkal szemben. „Nehéz elképzelni, hogy bármilyen visszarendeződés vagy fordulat lesz” – nyilatkozta a távozó ügyvezető alelnök a Szabad Európának.
Margrethe Vestager nem tart attól, hogy tagságának felfüggesztése a biztosi testületben és a bizottság második embere, a holland Frans Timmermans távozása változást hoz Brüsszel hozzáállásában a jogállami kérdésekhez.
A jogállam védelme központi kérdés marad
A dán nemzetiségű ügyvezető alelnök – aki az Európai Beruházási Bank elnöki posztjára pályázik – a Szabad Európának és több más európai lapnak adott interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy mostanra mind politikai, mind technikai szinten olyan mély gyökeret eresztett az Európai Bizottságban a jogállamiság védelmének kultúrája, hogy a testület magyar és lengyel kormánnyal szemben talán legkritikusabb két tagjának távozása után is nehezen tart elképzelhetőnek bármilyen visszarendeződést.
„Az elmúlt években rá kellett jönnünk, hogy semmi sem visszafordíthatatlan. Az Európai Bizottság mára olyan tapasztalatok birtokába jutott, és a jogállami munka politikai és technikai szinten is oly szerves részévé vált a bizottság tevékenységének, hogy nehéz elképzelni bármilyen fordulatot vagy visszarendeződést – válaszolta a biztos a Szabad Európának arra a kérdésére, hogy a két, balliberálisként elkönyvelt bizottsági ügyvezető alelnök távozása után lát-e esélyt arra, hogy a testület elnézőbb lesz jogállami és az ezekhez kötődő pénzügyi kérdésekben a magyar vagy a lengyel kormánnyal szemben. – Ne feledjük, hogy a közvélemény és az Európai Parlament is nagyon kritikusan szemlélne mindenféle visszarendeződést” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A versenyjogi biztos nem engedi el a Gazpromot
Vestager nagyobb stratégiai szerepet szán az EIB-nek
Vestager – akinek legnagyobb ellenfele az EIB-elnöki székért folyó versenyfutásban Nadia Calviño spanyol pénzügyminiszter – az EU befektetési bankjának az eddiginél is nagyobb stratégiai szerepet szán, tekintettel arra, hogy „a dolgok stratégiai változáson mennek át Európában. (…) Nem egyszerűen új állást keresek, hanem a reformra szóló mandátumot is, mert kulcsfontosságú politikák vannak változóban, amelyek végrehajtásához sok pénzügyi forrásra lesz szükség. Az EIB a legnagyobb nemzetközi fejlesztési bank, amely Európán belül és azon kívül erős motorja lehet az átalakulásnak” – mutatott rá.
A formailag a bizottságtól a kampány idejére szabadságra távozó uniós versenyjogi biztos egyik vesszőparipája, hogy a luxemburgi székhelyű uniós pénzintézetnek az eddiginél nagyobb kockázatokat kellene vállalnia a hitelkihelyezésben, részben átvállalva olyan európai startupok és más ígéretes technológiai cégek finanszírozását, amelyek európai kockázatvállalás híján inkább külföldön próbálnak szerencsét.
„Versenyjogi biztosként számos tapasztalatot szereztem a piaci hibák kiküszöbölésében. Az egyik ilyen piaci hiátus a feltörekvő technológiai cégek finanszírozásának hiánya” – húzta alá.
Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy a tagállamok az EIB kiváló, AAA hitelminősítési besorolását féltve nem járulnak hozzá a nagyobb rizikóvállaláshoz, a korábbi dán gazdasági miniszter rávágta: „Ez attól függ, hogy milyen kockázatról van szó és milyen kockázatkezelési mechanizmussal rendelkezik a bank. (…) Én előre kiszámított kockázatról beszélek. Ha félsz kockázatot vállalni, akkor önmagad számára állítasz fel korlátokat. A több kockázat több kockázatkezeléssel jár a bank kiváló hitelminősítésének megőrzése érdekében. De nem elég csak azért nem tenni semmit, mert féltjük a minősítést. A tripla A besorolást olyan eszközzé kell formálnunk, amely nekünk dolgozik” – fejtette ki az EIB elnöki székének egyik favoritja.
Nem biztos, hogy szükség lesz tőkeemelésre
A bank távozó vezetője, a német Werner Hoyer korábban az EIB tőkeemelése mellett tört lándzsát a megnövekedett feladatok ellátása érdekében. Az egyik lehetséges utód azonban sokkal óvatosabban viszonyul a kérdéshez, láthatóan figyelembe véve a tagállamok pénzügyi korlátait. „Nem tudom, hogy igaz-e vagy sem, de egyesek azt állították, hogy az EIB túlzottan fel van tőkésítve a többi pénzintézethez képest. Meglátásom szerint előbb érdemes kipróbálni, hogy mire megyünk a meglévő tőkével. Mivel minden tagállamban sok lyukat kell befoltozni, nagyon körültekintőnek kell lenni, amikor több tőkét kérünk” – szögezte le kérdésünkre Margrethe Vestager.
Az EIB elnökjelöltje az unión belüli kohézió erősítésében is nagyobb szerepet szán az Európai Beruházási Banknak. Elsősorban a határokon átnyúló energetikai, közlekedési, digitális és egyéb infrastruktúrák fejlesztésében, mert szerinte az EU még mindig adós a kohézió ígéretével. „Ez még mindig csak egy beváltatlan ígéret, hogy Európa különböző részei összenőnek. Az EU határokon átnyúló infrastruktúrái nem elégségesek. Továbbra sincs például egy olyan, nagy sebességű vasúti hálózat, amelyen eljuthatunk Európa egyik végéből a másikba” – mondta.
Vestager szerint jelenleg a klímaváltozás elleni küzdelem és Ukrajna helyreállítása a bank két legsürgetőbb feladata, mert „a mi generációnkat ez alapján fogják megítélni”. Emlékeztetett rá, hogy a bank jelenlegi stratégiájának értelmében 2025-ig a bank által nyújtott kölcsönöknek legalább felét az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra kell fordítani. „Nem bocsátkoznék jóslatokba a 2025 utáni időszakot követően, mert több tapasztalatra van szükségem arról, hogy mit csinálunk” – szögezte le.
Az EIB Werner Hoyer elnöklete alatt teljesen felhagyott a fosszilis energiaprojektek finanszírozásával. Egyik lehetséges utódja ugyanakkor azt sejtette, hogy az új helyzetben – amikor az orosz energiafüggőség csökkentése az egyik cél – még ezt sem tartja teljesen kizártnak, mivel a klímaváltozást és az energiaellátás biztonságát egy és ugyanazon probléma két oldalának tartja.
Ehhez kapcsolódóan: Mindenről lesz adat, és csak jó kezekben – ígéri az EU-tervezet
Az új atomerőművek finanszírozása sem teljesen tabutéma
Az elnökjelölt abban a kérdésben is pragmatikus álláspontot képvisel, hogy az EIB-nek nem kellene-e beszállnia olyan, eddig szűz területek finanszírozásába, mint – ahogy mostanában főleg a franciák szorgalmazzák – új atomerőművek építése, a ritkafémek európai bányászatának fellendítése vagy a katonai-védelmi technológiák. „Nagyon pragmatikus vagyok ebben a kérdésben, de a bank nem válhat egy újabb harctérré. Nyitott lennék új szektorok finanszírozására, ha nem hoznak be konfliktusokat az EIB-be” – hangsúlyozta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bank már nyújt hiteleket elöregedett atomerőművek felújításához, hulladékkezeléshez vagy biztonsági rendszerek modernizálásához. Ám az új atomerőművek építése ellentmondásos és vitatott kérdés, amely körül nincs konszenzus – jegyezte meg.
Vestager az európai bányaiparba történő beruházásokban is lát fantáziát, mert hozzájárulhatnak a bányaipar megújulásához, amit a hiányzó nyersanyagok miatt kulcsfontosságúnak tart. A védelmi iparban pedig egy teljesen új jelenségre hívta fel a figyelmet, jelesül arra, hogy míg korábban ezen a területen kipróbált technológiák kerültek polgári hasznosításra, addig most gyakran éppen a fordítottja történik.
A politikus fontosnak nevezte, hogy az ukrajnai újjáépítésre vonatkozó tervek már most megszülessenek, amikor még szólnak a fegyverek. Bár az Európai Beruházási Bank jelenleg is aktív Ukrajnában, Vestager szerint nem veheti magára az újjáépítés minden tervét. Ezt a nemzetközi közösség tagjaival és más nemzetközi pénzintézetekkel karöltve kell megvalósítani, egy előre rögzített munkamegosztás alapján. Ebből a szempontból példamutatónak nevezte az EU–ukrán közös platformot, amelynek éppen ez az egyik feladata. Az újjáépítés várható költségeit nem tudja megbecsülni, de „óriási erőfeszítésre” lesz szükség, „mert az ígéreteknek teljesülniük kell” – mondta.
Az EIB következő elnökének megválasztásához kettős többség kell, ami egyfelől legalább 18 tagállam (a tagállamok kétharmadának) támogatását és a banki alaptőke 68 százalékának meglétét feltételezi. Az elnökségre öten pályáztak, a tagállamok között megkezdődtek az egyeztetések, de Margrethe Vestager nem számít arra, hogy a hétvégén már meglesz a döntés.
