A beszélgetésben szóba kerül, hogy az oltási terv körüli bizonytalanságok a védettségi igazolások majdani jogszerű használatát is megkérdőjelezik. Ha nem tudni, ki miért részesült abban az előnyben, hogy vakcinához jutott, nem lesz átlátható az sem, hogy ezzel milyen alapon jut előnyökhöz az élet más területén. Az oltási terv átláthatósága növelné a bizalmat a kormányban, a sorrendnek nyilvános közérdekű adatnak kellene lennie.

Az igazolvány nem jelenthet többletelőnyöket a védetteknek, hanem legfeljebb a most korlátozott jogaik visszaadását hozhatja el, figyelmeztetett Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet Magánszféraprojektjének vezetője.

Kötelezővé tehető-e a védőoltás?

A kormány megtehetné, hogy kötelezővé tegye a védőoltás felvételét. Ilyenre már van példa egyes munkakörök ellátásánál is, emlékeztetett a jogász. De ebben az esetben az államnak egyrészt biztosítania kell mindenki részére az oltáshoz való hozzáférést, másrészt azt a jogi mechanizust, amellyel mentesülhetnek a kötelezettség alól a valamilyen oknál fogva nem olthatók. Ha pedig nem lesz kötelező a védőoltás, akkor arra kell ügyelni, hogy valóban választható legyen, tehát ne jelenjenek meg külső kényszerítő tényezők, mint például a munkáltató ilyen követelése.

Jogszabály írja elő, ha egy munkakörhöz oltási kötelezettséget rendeltek, ezt egyetlen munkáltató sem írhatja felül, mondta Asbóth Márton. Ennek ellenére egy foglalkoztatónak rengetek lehetősége van arra, hogy valahogy nyomást gyakoroljon az alkalmazottakra. Minden eset más, de kedvezőbb megítélés alá esik, ahol valamilyen észszerű előnyt biztosít az oltottaknak a munkáltató, és jogsértő, ha negatív diszkrimináció éri az oltást elutasító dolgozót.

Megtagadhatóak-e közszolgáltatások az oltatlanoktól?

A jogász szerint abból kell kiindulni, hogy a most igénybevehető szolgáltatások nem korlátozhatóak, tehát itt is az a járható út, ha az oltottaknak bővítik a jelenlegi kört, nem pedig elvesznek a védettség nélküliektől. Az megfontolandó, hogy az oltatlanoknak például továbbra is előirják a védőfelszerelések használatát, míg az oltottak anélkül is igénybe vehetnék a lehetőségeket. Ebben az esetben azonban az oltottság ellenőrzése jelent újabb kihívást.

A magán- vagy piaci szolgáltatók eddig is köthették feltételekhez az ügyfelek, vendégek kiszolgálását, de itt is figyelni kellene, hogy az adott területen működő vállalkozások között is maradjon olyan, amelyet igénybe vehetnek az oltatlanok. Ez hatalmas jogalkotói, szabályozói kihívás.

Ki lesz elszámoltatható egészségügyi szakmai döntésekért?

Ha alapjogokat sértenek egyes törvényi rendelkezések vagy kormányrendeletek, akkor azokat az Alkotmánybíróság semmisítheti meg, mondta a TASZ projektvezetője.