A járvány alatt számos beavatkozást leállítottak, így jelentősen nőttek a várakozási idők az állami egészségügyben. Nagyjából 35 ezren várakoznak különböző műtétekre, a legtöbben szürkehályog-műtétre, térdprotézisre, csípőprotézisre. Ők például átlagosan 1-1,5 év múlva kerülhetnek sorra.
Durván 34,6 ezer ember várakozik Magyarországon kórházi műtétre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) május 11-i adatai alapján. Ez a szám önmagában nem tekinthető kiugrónak, a korábbi években is előfordult hasonló.
A jelentős változás inkább abban van, hogy mennyit kell várniuk a betegeknek. A járvány miatt ugyanis rengeteg, kicsit is halaszthatóbb beavatkozást leállított a kormány az egészségügyben, a koronavírusos betegek ellátása érdekében.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) fel is vetette, hogy társadalmi vita alapján kéne eldöntenie az országnak, hogy mennyire lehet etikusan leállítani az egészségügyet egy járvány alatt.
Ha ugyanis a koronavírusos betegek ellátása az elsődleges, bármely életkorban, bármilyen kísérőbetegséggel, akkor ezzel súlyos károkat okozunk a többi betegnek és az ellátórendszernek is.
Azt nem tudjuk, hogy most mekkorák ezek a károk, mert a MOK alelnökének elmondása szerint az állam az orvosoknak és a kamarának sem árulja ezt el.
Komolyan megnőttek a várólisták
A NEAK adatai alapján az viszont látszik, hogy nagyon jelentősen megnőttek a várólisták. Egy szaruhártyaműtétre például már átlagosan két évet és még száz napot várhatnak az érintettek. Utóbbiak egyébként nagyjából 250-en voltak az adatok alapján.
Vagy épp egy térdprotézis műtétre tavaly még csak 125 napot kellett várni, most több mint négyszer annyit, átlagosan 511 napot. Az érintettek ráadásul nagyon sokan is vannak, több mint hétezren.
Ezek persze csak az átlagos adatok az egész országra nézve, óriási különbségek lehetnek a régiók között. Így például a térdprotézisnél nagyjából felannyi időt kell várni a Dél-Alföldön, mint az ország nyugati szélén.
A leggyakoribb probléma a szürkehályog-műtét, több mint 11 ezer beteg vár rá. A szürkehályog levétele jellemzően egy viszonylag egyszerű rutinbeavatkozás, ami általában gyorsan és jelentősen tudja javítani a páciensek életminőségét.
1-1,5 éve még egy hónap körül volt az átlagos várakozási idő az ilyen beavatkozáshoz, most ez felment átlagosan 250 napra. Itt sem mindegy, hol próbálkozik a beteg, Észak-Magyarországon száz nappal hamarabb sorra kerülhet, mint Budapest környékén.
Sok esetben azért is alakul ki egy-egy kórháznál nagyobb várólista, mert jobb színvonalú ellátást remélnek a betegek, jó az adott osztály vagy szakorvos híre.
Fontos tudni, hogy ez csak az állami egészségügyre vonatkozik, ha valaki ki tudja fizetni, akkor a magánszolgáltatóknál lényegesen gyorsabban kezelhetik a legtöbb problémáját.
Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapítója szerint viszont az emberek döntő többségének egyszerűen nem lesz arra pénze, hogy magánszolgáltatóhoz mehessen. A Portfolio.hu-nak beszélt arról, hogy a közfinanszírozott tömegellátást biztosan nem lehet úgy megoldani, hogy magánszolgáltatókhoz terelik a betegeket. A gerincproblémákkal küzdőket hozta fel példaként:
„... a gerincműtéti várólistán hosszú évek óta betegeskedő, a munkaképességét talán már régen elvesztett emberek vannak, akik alapvető megélhetési gondokkal néznek szembe, fel sem merül számukra, hogy pénzt állítsanak elő magánműtétre. Ez a szenvedő ember jelenleg szívja a fogát és várja a sorát. A kormány felelőssége, hogy megkapja azt az ellátást, amire rászorul”
– érvelt a gerincsebész.
A döntő többségnek tehát jó eséllyel mindenképpen ki kell várnia, amíg magához tér a – MOK-alelnök szavai szerint – már a járvány előtt is gyenge és viharvert, a járvány által pedig még inkáb szétzilált magyar állami egészségügy.
